Newyorki Figyelő, 1977 (2. évfolyam, 6-22. szám)
1977-11-03 / 20. szám
1977. november 3. NEW YORKI FIGYELŐ 11 VIHAR EREC JISZRAÉL FELETT *EMKE M K PEST REZERVÁLAS SZEMÉ LYESEN VAGY TELEFONON: 650-9324 vagy 650-9357 1494 SECOND AVENUE New York (78. utca sarok) ÚJ MŰSORA 2 RÉSZBEN péntek-szombat-vasárnap Mikor Törökország csatlakozott a központi hatalmakhoz, a kormányzat fokozott háborús erőfeszítést követelt nemcsak a törököktől, hanem a birodalom minden népétől: araboktól, görögöktől, örményektől, cserkeszektől, zsidóktól és kurdoktól egyaránt. Erec Jiszraél felvonulási tere volt a negyedik hadseregnek, mely a Negeven keresztül a Szuezi csatorna és az angol fennhatóság alatt állott Egyiptom ellen vonult. Megindult . hát itt is a propaganda-gépezet. Kihirdették a szent háborút a hitetlenek, értsd az antant hatalmak ellen. Hogy ezeknek gyengeségét és gyalázatát érzékeltessék a helyi arabsággal — a jaffai tömeggyűlésre egy tevét, egy borjút és egy kutyát hoztak a hatóságok. Az állatokra plakátot tettek és ráírták Oroszország, Anglia és Franciaország nevét. A három szerencsétlen állatot végigvezették a város főutcáján a felsorakozott tömeg között, míg azok a rájuk zúduló ütések következtében kilehelték párájukat. Körülbelül ebben merült ki az arabok háborús erőfeszítése. Két évvel később átálltak az angolok oldalára, de új szövetségesüknek sem hoztak több hasznot, mint azelőtt a törököknek. Csakhogy a törökök nem voltak gentleman-ek és nem kesztyűs kézzel viseltek háborút. Kifosztották a hadsereg részére az arab falvak gabonaraktárait, elrekvirálták a szénát és a szalmát, a zsidó telepekről elvitték a szekereket, lovakat és a gépi állományt. A kerítésekről leszedték a szöges drótokat. A katonáskodásra alkalmatlan férfiakat közmunkára, út- és vasútépítésre hurcolták. A jisuv számára megkezdődött a háborús állapot négy, keserves esztendeje. A kormány, hogy demonstrálja önállóságát, megszüntette a kapitulációkat, a külföldi konzulok jogát, hogy megvédhessék állampolgáraikat .A török tisztviselők most kiélhették bosszújukat, hogy kezükbe kerültek, kiket eddig védtek konzuljaik, a gyűlölt zsidók. Törökország háborút viselt, méghozzá egy hatalmas szövetséges oldalán és így nem törődött a világ közvéleményével. Minden polgárától megkövetelte hogy vegyék fel az ottomán állampolgárságot és teljesítsenek katonai szolgálatot. Vagy tízezren, főleg fiatal orosz zsidók elhagyták az országot, mert nem akartak a gyűlölt törököknél szolgálni és Alexandriába emigráltak. A szabrek, a Herzlia gimnázium és ajeruzsálemi tanítóképző végzettjei nem akarták elhagyni az országot, tehát bevonultak és többen közülük tiszti rangra emelkedtek a török hadseregben. A zsidó polgári lakosság és főleg a négy szent város lakói a legnagyobb nélkülözésnek néztek elébe, sokat az éhhalál fenyegetett. A kormány megtiltotta a külföldi segélypénzek átutalását, holott a több tízezer jámbor, ki addig csak imának és tanulásnak szentelte életét, a havi külföldön gyűjtött kegydíjakból élt. A parasztokra és kereskedőkre is rájárt a rúd. Az export megszűnt, a narancs, bor, datolya és füge a termelők nyakán maradt. Gabonaszállítmányok nem érkeztek, a kenyér ára háromszorosára ment fel. Ipara egyáltalán nem volt az országnak és egy szög beszerzése is nehézségbe ütközött. A kormány értéktelen papírpénzt kényszerített a lakosságra, de aranyban követelte az adót. 1915-ben a sáska pusztította el a termést. Egy évvel később katonai vereségek következményeként megkezdődött a gyanús elemek politikai üldözése és Dzsemal pasa szemében gyanús volt mindenki, aki nem katonáskodott. Arabok százait deportálták vagy ítélték börtönre. Néhány tucatot felakasztottak, hogy példát statuáljanak. Sok zsidó szenvedett botbüntetést. A jeruzsálemi börtönökből messzire hallatszott a jajkiáltásuk azoknak, akiknek huszonötöt vertek a talpára. | Csak a fegyverek voltak modernek, a török igazságszolgáltatás maradt, mint volt a középkorban. Ezrével pusztultak el az öregek és betegek. Hogy a jisuv mégis megmaradt, az a zsidó szolidaritásnak volt kköszönhető. Amerika sztambuli követe, Morgenthau, hajószámra küldte az élelmiszert egész 1917 nyaráig,mikor országa is belépett a háborúba. A német zsidók is lafba vetették befolyásukat kormányuknál az erec jiszraéli testvéreik érdekében. Nagymagyarország zsidósága közvetlenül is segített. 1916 őszén a nagyünnepek előtt kétségbeejtő volt ajeruzsálemi szegények helyzete.Erev Ros Hasana-kor Slomo Roth-ot, a jeruzsálemi magyar kőiéi, azaz segélyegylet elnökét a templomból hívta ki fia: — Apám, egy katona keres. — Az Előcsarnokban egy százados várta Roth Slomot. - Ma érkeztem az osztrák katonai delegációval - de egy hete még Pozsonyban voltam, ahol vészgyűlést tartottak a világhírű Szofer főrabbi vezetésével a jisuv barátai. Engem kértek meg, hogy hozzam el az ígért segélyt. Ebben a nehéz kofferben arany van az ön szegényei számára. Nyugtát nem kérek, de írjon pár szót Pozsonyba, ami igazolja azt, hogy itt jártam. Roth elővett egy papirt. Könynyei elmosták a négyszavas újévi üdvözletét: —Ktiva vachatima tova lekulchem. — írjon be a Teremtő mindannyiatokat az élet könyvébe ! EGÉSZSÉGÉT NAPI 1000 DOLLÁRRAL EMELI. “ ALPINE HOTEL szAllodAban Fleischmanns, N.Y. tölti. Gyönyörű, hűvös fekvésű üdülőhely a fenyő-borftotta hegyek között Pihenés, nyugalom - sportok, vidám szórakozás - minden ízlést kielégítő étkezés — szórakoztató műsorok — tánc — világhírű cigányzenekar — hegyi patakból táplált úszómedence New York-tói 2 és fél órányira a N.Y. Thruway útvonalán Exit 19, - onnan jobbra Route 28, a szállóig: FLEISCHMANNS, N.Y. 12430 Tel.: Fleischmanns, (914) 254-6156 A magyar-zsidó szervezetek tagjai .jelen hirdetésre hivatkozással 10 % kedvezményben részesülnek ! . W •> . M . w W. Előzékeny kiszolgálással és a legfinomabb hazai recept szerint készült cukrász-árúival várja önt a U h ♦ HUNGARIAN QUALITY tŰÜ PASTRY SHOP Torták, kuglófok, leveles, túrós, almás, lekváros bélesek, édes és sós teasütemények, mignonok, desszertek RENDELÉSEKET VÁLLALUNK MINDEN ALKALOMRA 841 Modison Ave. ^Ö.üteo sarok) - 535-0158 314 East 78 Street (Les 2.Ave.közt) - 988-0052 KÉPEK EREC JISZRAÉL TÖRTÉNELMÉBŐL J
