Newyorki Figyelő, 1977 (2. évfolyam, 6-22. szám)

1977-11-03 / 20. szám

6 NFWYORKI FIGYELŐ 1977. november 3. Sajtószemle A VÉG KEZDETE? A NÉMET TERRORISTÁK VEZETŐINEK HALÁLA A német terrorbanda három vezető­jének élete abban a börtönben ért vé­get, amelyet Stuttgart mellett, Stamm­­heimban egyenesen az ő számukra épí­tettek. Ott vetett véget önkezével életé­nek Andreas Baader, Gudrun Enslin és egyik legaktívabb hívük, Hans Kari Raspe, a két férfi golyóval, Gudrun Enslin kötéllel, öngyilkosságuk oka a kétségbeesés volt, mert megtudták, hogy a német kommandóegység kiszabadí­totta a Lufthansa gép utasait, így oda­lett a remény, hogy kiszabaduljanak. Föltehető ezenkívül az is, hogy miután Baader és társai megértették, hogy a német hatóságoknak elszánt akarata többé nem meghajolni a terror zsaro­lása előtt, rádöbbentek, hogy jövőjük sivár, börtönben tölthetik egész életü­ket. Elképzelhető ezenkívül, hogy támo­gatóik előtt ezzel akarták bizonyítani eszmehűségüket is. A szerelmes nő önfeláldozása A Baader—Meinhof banda névadói közül Ulrike Meinhoff már tavaly vég­zett magával, most Baader, a másik névadó is. Igazság szerint Gudrun Ens­lin után kellett volna nevezni őket, mert ő volt a német terror tulajdonképpeni vezetője. Maga Baader igen tehetséges szervező volt, de gyenge jellem, akinek Gudrun, a szeretője sugalmazott min­dent. A fanatikus, mérhetetlenül ke­gyetlen asszony annyira imádta Baa­­dert, hogy annak érvényesülése érdeké­ben vállalta a másodhegedűs szerepet, sőt amikor Baadert letartóztatták, az ad­dig bujkáló nő is feladta magát, csak azért, hogy ha börtönben is, de sze­relme mellett élhessen. Nélküle Baader talán mindvégig megelégedett volna a hangos tüntetésekkel: Gudrun győzte meg afelől, hogy a gyűlölt polgári-tőkés uralmat csak véres terrorral lehet meg dönteni. Ki csempészte be a revolvereket? Nehéz lenne pontosan megállapítani, melyek a német terrorbanda „céljai és eszméi”, ők maguk is aligha tudnák ezt részletezni. E szélsőséges fanatikusok célja a német kormányzat erőszakos megdöntése volt, de egyikük sem tud­ná megmagyarázni, mit akarnak elérni ezzel, hogyan festene győzelmük után „az új társadalom.” Bármi lenne is e közös cél, annyi bi­zonyos, hogy a banda tagjai semmitől sem riadtak vissza a kétes céljaikhoz vezető utón. A négy vezető iratcsomója három év alatt nem kevesebbel, mint öt gyilkossággal, 59 gyilkossági kísérlettel, egy tucat bankrablással, mintegy húsz középület-robbantással és vagy féltucat katonai tábor és fegyverraktár elleni támadással gyarapodott. öngyilkosságuk számos kérdést vet föl: a legelső rejtély, hogyan sikerült Baadernak és Raspenak revolverhez jutniuk, s hogyan rejthették azt el az is­mételt motozások során. A legalapo­­sabb feltételezés szerint védőügyvédjeik csempészték be a fegyvereket, akik nagy részt támogatóik, sőt a banda tagjai voltak. De még ezután sem világos, hol rejtegették három hét óta, amióta a védőket egy parlamenti határozattal ki­tiltották a stammheimi börtönből? További kérdés, hogyan egyeztette a négy öngyilkos egymással a tettet, hol­ott magánzárkában ültek, s a mogadisui kudarc hírét is külön-külön tudták meg. Mikor és hogyan beszélték meg az időzítést? A hatóságok a találgatások és rá­galmak elnémitása érdekében külföld­ről hoztak neves patológusokat, hogy azok állapítsák még a valót, '’iteh'ógy megismétlődjék a Menhoff-eset, amikor nagyon sokan nem hitték el az öngyil­kosság hivatalos változatát, hanem Ul­rike „felszámolásáról” suttogtak. A terror harmadik és negyedik nemzedéke Mogadisu előtt egy nappal még nagyban vigadtak mind a hárman, s a­­mikor megtudták, hogy a Lufthansa rablói meggyilkolták a pilótakapitányt, nagyban remélték, hogy „most majd megértik a disznók, hogy komoly az ügy és megadjják magukat, mi pedig kiszabadulunk” — kiáltotta Baader. De mihelyt megtudták, hogy reményeik füstbementek, levonták ebből a szerin­tük egyedül lehetséges konklúziót, csak azt nem tudni, hogyan egyeztek meg egymás között. A banda vezetőinek tehát vége, de aligha a német terrorszervezeteknek is„ mert már a vezetők elfogatása előtt tá­madtak, követőik, sőt versenytársaik is. Sokan elpusztultak azóta közülük, de közben már felnőtt a harmadik, sőt ne­gyedik nemzedék, akiket a börtönből irányit „a generális”, Siegfrid Haag, az ügyvéd, akit a Baader—Meinhoff banda romjain épült „Vörös Hadsereg” pa­rancsnokának tekintenek, a terror „agyának” pedig egy másik ügyvédet, Klaus Croissant-ot, akinek sikerült Franciaországba szöknie, s akit onnan aligha adnak ki Németországnak. Gyilkosságok új hullámától tartanak Vagy két évvel ezelőtt vonultak il­legalitásba a banda további vezetői, s nem kétséges, hogy követőikkel együtt veszedelmes erőt képviselnek, Baade­­réknél talán még erőszakosabbat is. Buback főügyész, Ponte, a bankár, vé­gül Schleyer négy kisérőjjének, majd őmagának hidegvérű legyilkolása azt bizonyítja, hogy az utódok csak fokoz­zák tanitóik kegyetlenségét, emberte­lenségét. A német hatóságok jól tudják ezt, a mogadisui siker ellenére sem ujjonganak, sőt igen tartanak további bosszuállásoktól. A banda alighanem bizonyítani akarja majd, hogy a kudarc nem törte meg őket, még pedig az ed­digieknél is brutálisabb akciókkal. A vezetőknek tehát végük, de csak a jövő dönti majd el, hogy vége van-e magá­nak a német terrorizmusnak is. Előfizetek a NEWYORKI FIGYELŐRE. Egy évi előfizetés $7.50 díját □ csekkben mellékelem □ kérem számlázni Név ............................................ Cím.............................................. DR. KARDOS LÁSZLÓ: AZ ÉN FIGYELŐM ANYAGTORLÓDAS MIATT A KÖVETKEZŐ SZAMBÁN • • OTTHON-KOR 173 East 83rd Street Tel.:988-6200 650i1784 Rovatvezető: POGÁNY RÓZSI alelnök New York, N. Y. 10028 Az Otthon Kör a Figyelő hasábjain szeretne felelni a sok száz levélre, amelyet mind Izraelből, mind más, különböző országokból kapunk. Ezekben arra kérnek, hogy az ö organizációjukat támogassuk, vagy kérdik, miért hanyagoljuk élőkét ? A mi cél­kitűzésünk az, hogy minél több, rászoruló és érdemes, szükségben levő csoportot segít­sünk, a magunk korlátozott lehetőségein belül. Részrehajlás elkerülése végett igazgató­ságunk Rádi István elnökének indítványára elhatározta, hogy átlagosan havonkint egy-egy jótékonysági kártyanapot rendez, hogy az általunk kivizsgált szervezet javára, az indítványozó háziasszonyi irányítása mellett, segítségére lehessünk a támogatni kért szervezetnek. Ezúttal december 4.-én rendezünk ilyen jótékonysági kártyadélu­tánt, Lunzer Martha és Gyuri javaslatára. A Lunzer-házaspár, remek fiúkkal, Róbert­­tel, áldásos tevékenységet fejtenek ki a Sááré Zedek jeruzsálemi kórház felépítése érde­kében. A kórház ma már 560 ággyal, mint „non-secterian„ intézmény végzi áldásos munkáját. A Medical Center úgy épült, hogy tíz emeletéből hét a föld színe felett, három pedig alatta van, hogy háború esetén is teljes felszereléssel végezhesse a betegek és sebesültek életmentési munkáját, elsőrendű orvosi karral és a legmodernebb eszkö­zökkel. Nem kell mondani, milyen jelentősége van a kórház támogatásának és azt sem, hogy amerikai és jelen esetben, magyar-zsidó támogatás nélkül nem állhatna fenn és nem terjeszkedhetnék. Ezért kérjük barátainkat és tagjainkat, hogy minél nagyobb számban jelenjenek meg és ha nem tudnának eljönni, jegyüket akkor is vegyék meg. Hogy tagjaink milyen örömmel tették magukévá Lunzer Márta javaslatát, mi sem bizo­nyítja jobban, mint az, hogy 12 háziasszony jelentkezett segíteni, sőt a délután költsé­geit is megosztják Mártával, hogy a teljes bevétel a nemes célra legyen fordítható. A háziasszonyok névsora: Beyer Bözsi, Dénes Margit, Fürst Júlia, Kiss Hedy, Gerö Ila dr., Löwy Klári, Mayer-Pastor Magda, Pogány Rózsi, Rádi Lucy, Schwartz Rose és Spellman Ibi. Fürst Júlia kérésére, akinek közreműködése már eleve biztosítéka a nagy si­kernek, a bevételt két részre osztjuk és az egyik részes az általa oly szépen és meg­hatóan támogatott nyomorék gyermekotthon lesz Ros Haaiin-ban. Masam is kér­tem a privilégiumot, hogy háziasszony lehessek. Ezzel kapcsolatosan két epizód is eszembe jutott, ami könnyeket csalt szemembe: Az egyik, hogy drága, jó Apán, közvetlenül a háború után egy még kellően fel nem szerelt kórházban húnyt el, mialatt én itt, tehetetlenül vártam az esetleges megmentéséről szóló híreket, - a másik pedig, hogy amikor az én kisfiam rheumatic fever-rel megbetegedett, az itteni orvostudomány és a rendelkezésre álló gyógyszerek menthették csak meg. Ma 6 láb 4 inch-es daliává fejlődött, amit Thanksgiving Day alkalmával külön, halkan megköszönök a jó Terem­tőnek. Apropos, Thanksgiving: Rádi Pista indítványára a Club Thanksgiving-vacsorát rendez, ahol szívesen látjuk tagjainkat és barátainkat, az Otthon Kör ismert otthonos légkörében. Iduka a szokottnál is több meglepetést tartogat a konyhában erre az al­kalomra. A rezervációkat már most kérjük megtenni. A másik ürömtelen örömestünk a Szilveszter lesz, ahol finom ételekkel, pez.gö vei, remek zenével „OTTHON,,-i légkörben köszönthetjük az új polgári újévet. Mű«" is lesz! Serving kosher? Hospjtals know, airlines agree... Borenstein belongs. When New York City hospitals, El AI, Pan Am and British Air ways... just to name a few... plan ' Glatt Kosher© and Special Diet menus, they call Borenstein. For quality. For flavor that wins , compliments. For the better variety of breakfasts, lunches and dinners, available in complete individual, frozen meal trays, individual casseroles (entrees), and bulk steam table food pans for portion control. Send for your FREE colorful menu brochure today and you, too, will agree 'Borenstein belongs!’ Broker and distributor inquiries invited. >tén§ttin rat Sinne 104*5 CATERERS, INC>^ Since 1945 179-29 150th Road, Jamaica, N Y. 11434/ (212) 656-3600

Next

/
Thumbnails
Contents