Newyorki Figyelő, 1977 (2. évfolyam, 6-22. szám)
1977-10-18 / 19. szám
8 NEWYORKI FIGYELŐ 1977.október 18. ERDOHÁZI HUGÓ : MAGYAR ZSIDÓK AMERIKA SZOLGÁLATÁBAN LONDON, NEW YORK EMLÉKSZIK COCHIN ZSIDÓIRA . . (Folytatás a 4. oldalról) Olvasóink előtt már ismeretes a világtörténelem egyik fontos eseményének epizódja. 1939. nyarán dr. Wigner és barátai, Szilárd Leó és Teller Ede, felkeresték Einsteint. Arra kérték, hogy nemzetközi tekintélyének súlyával hívja fel Roosevelt elnök figyelmét két ismert német tudós titkos atomfegyver előállítási kísérleteire. AZ US - HADITENGERÉSZET BÖLCSE MELLÉFOG A Roosevelt elnök által később össze hívott szűkkörű értekezleten a három magyar-zsidó tudós — Szilárd, Teller és Wigner — résztvett. Az amerikai haditengerészet képviselője volt a németeket megelőzendő kísérletezés egyetlen ellenzője. Szerinte a háború sorsát úgysem a fegyverek döntik el, hanem a népek helytállása. Wigner erre megjegyezte: — Ha ez így van, akkor hadseregre sincs szükség... — A NUKLEÁRIS MUMUS AZ EMBERISÉG JAVÁT SZOLGÁLJA az atomhasadás terén elért eredményeikre. Arra, hogy a megszállt Csehország uráni umbányája készleteinek felhasználásával minden bizonnyal atombomba gyors előállításán fáradoznak. Az általuk megfogalmazott levelet Teller Ede személyesen vitte fel a Fehér Házba. Szerencsére Roosevelt elnök felis merte a helyzetet és figyelmen kívül hagyta a „bölcs,, melléfogást. A kutató tudósok rendelkezésére bocsájtotta a mai fogalmak szerint jelentéktelen összeget (ötezer dollárt). így indult meg az úgynevezett Manhattan-terv, amelyről Szilárd Leóval kapcsolatban már írtunk. Ennek eredményeként megszületett az atom-, majd évekkel később a hidrogén-bomba,legújabban pedig a neutron, azaz a „tiszta,, borrba. nak„ szánták a tudósok. Wigner Jenő professzornak nagy érdemei vannak a nukleáris energiának békés célokra való fordítása érdekében kifejtett kutató munka terén. A második világháború után egy éven át igazgatója volt a Tennessee állambeli Clinton-laboratoriumnak, ahol mintegy kétszáz munkatárs élén a rádióaktiv izotopok, valamint a magenergia polgári célokra való felhasználásával kapcsolatosan végeztek sikeres kutató és kísérleti tevékenységet. Jellemző, hogy 1946. szeptemberben az akkor alig 49 éves Wigner professzorra bízták a Princeton University bicentennáris ünnepségein tartott atomfizikai konferencia előkészítését. A nukleáris tudomány jövő feladatait és célkitűzéseit lefektető értekezleten a földgömb valamennyi részéről mintegy száz, kiváló atomfizikus szólalt fel. Wigner alapvetően új gondolatokat ve-Rudyard Kipling volt az angol impériumi gondolat koszorús írója. Kipling is megálmodta, hogy a birodalom egén sosem nyugszik le a nap... Anglia zsidóságának történészei, tudósai és utazói is sokszor a kiplingi nosztalgia vándoraivá válnak és így jutottak el napjainkban COCHIN zsidóihoz... A Jewish College hatalmas könyvtárának sárguló dokumentumai tanúskodnak arról, hogy Délnyugat-lndia Malabár nevű tengerpartja táján a Keletindiai Vállalat kereskedői bors, kókuszdió, oreintális gyümölcsvásárlásuk során találkoztak Cochin zsidóival. A legendák mesélik, hogy e tájra érkeztek a hitsorsok Salamon király uralkodása idején és a keresztény hírverés beismeri, az időszámítás kora 50. évében Szent Tamásnak nem sikerült Salamon király kivándorolt zsidóit a kereszténységnek megnyerni. S ha mindez a mondák világába tartoznék, akkor tanúnak hívhatjuk a 13. század utazóját, Marco Pólót, aki megemlíti jegyzeteiben: Malabár partvidékén találkozott jómódú zsidó hitközségekkel. Pontosan 977 évvel ezelőtt — írja David G. Mandelbaum a Jewish Journal of Sociology folyóiratban - hogy a cochini Raja kiváltságokat adott a közösségnek Joseph Rabba hitközségi tag kezébe. Fegyvert viselhettek mint az arisztokrácia, fegyver lövéssel köszönthették a házassági ceremóniát. A kiváltságokat az ősi tamir nyelven örökítették meg réztáblákon, amelyeket a „birodalmi,, zsidó vándor megtalálhat a cochini Paradesi zsinagógában, melyben 1568 óta áldják az Örökkévalót. 1968 december 12.-én ünnepelték a zsinagóga négy évszázados fennállását. Gandhi asszony akkori miniszterelnök is résztvett az ünnepségen és beszédét mazel tov-val fejezte be. A Jewish Chronicle régi cikkei szerint a cochini zsidók „aranykora,, 1498- ban ért véget, amikor- a portugálok érkeztek meg Vasco de Gama vezetésével, magukkal hozván az inkvizíció zsidót gyűlölő bacillusait. Aztán a hollandok uralma következett e tájon, míg a brit ármáda és hajók meg nem érkeztek a 18. században. Amit mint érdekeset és e társadalomra jellemzőt szeretnék elmondani, — az a cochini zsidók belső egyenetlenkedését illusztrálja: átvéve ezt az indiai kontinensről. Külön társadalmi osztályokra választódtak a judaizmus morális tanításai ellenére. A cochini „fehér,, közösség az Ottómén birodalom útjain érkezett, spanyol-portugál eredettel. Ezek a város felső negyedében laktak, közel a Raja palotájához. A „fekete,, zsidókat, Bnei Israel népét szinte nem lehetett megkülönböztetni az indiai lakosságtól. Később a „barna,, zsidók komplikálták a helyzetet. Ezek a fehér zsidók családjaiban éltek mint rabszolgák. Igaz, a rabbik nyomására szabaddá tették a barna zsidó rabszolgákat. Nem házasodtak egymással, külön templomot létesítettek. Horribile dictu: a fehér zsidók faji megkülönböztetést, szegregációt alkalmaztak fekete és barna bőrű hittestvéreikkel szemben... Az osztály elkülönülést elsöpörték a századok és a modern idők, első sorban a cionista mozgalmak nagy morális mozgalmi szélvésze, mely Cochin zsinagógáinak falait is elérte. Ma a cochini zsidók egységes családot alkotnak és minden évben Cochinban találkozhatik a zsidó vándor az ősi eredetű Szimchat Torah ünnepségek tobzódó boldogságával, mámoros vallási örömeivel, az igazi tradíciók leplezetlen tisztaságával. Valóban az utcákon, a zsidó nagyed főutcáján masíroznak, énekelnek, táncolnak. A Tóratekercseket hordozzák körül. Este közeledtén a Tóratekercseket külön pódiumra teszik a Szentély közelségében... A cochini hitközség a szefárdi rítust követi, héber kiejtéssel. Temetkezési szertartásokat, házassági ceremóniákat a zsinagógában tartják, hogy a szegények is egyenrangúnak érezhessék magukat a zsinagóga ősi, „demokratikus,, légkörében. Mert Co chin zsidói tudták a törvényt és a zsinagóga örökégője alatt szószerint akarták betartani. A 12. században Benjamin Tudela spanyol zsidó utazó írta le krónikájában: „ezek a zsidók, akik éppen olyan feketék, mint a szomszédaik, abszolút pontossággal őrzik meg a szertartások liturgiáit, tudják a Biblia törvényeit, a Talmud minden előírását..... Ma már a cochini zsidók többsége Izraelben él. A zsidó haza nagy varázsa hatalmába vonta Cochin zsidó negyedét, a Paradesi zsinagóga imádkozóit, Malabár tengerpartjának Salamon király országából odavetődött leszármazottait... 1968-ban, amikor a cochini zsidók imaházuk négyszáz éves évfordulóját ünnepelték, egy múltat kutató amerikai zsidó meg akarta vásárolni a Paradesi zsinagógát. S. Koder, a hitközség bölcs véne és vezetője azzal a feltétellel járult hozzá a zsinagóga eladásához, ha a templom-vásárló hitsorsos lehetővé teszi, hogy az emigrálni vágyó zsidóknak az Egyesült Államokban kielégítő körülményeket biztosít új élet, egzisztencia megalapozásához... Az amerikai zsidó látogatóról napjainkig nem hallottak Cochin zsidói, választ nem kaptak ajánlatukra. Cochin zsidóinak történelme sok mindenre rávilágít. A világ diaszpórájában élő zsidók sem mentesek időről-időre a társadalom törvényeinek előítéleteitől, amint a fehér, fekete, barna zsidók belső diszkriminációs elkülönülése mutatta. Mégis, a Tóra törvényei csak időlegesen tudják megsebezni a zsidó közösségi élet örök harmóniáját, a család, a zsinagóga és liturgia öszszetartó erejét, amely fenntartotta a zsidóságot a portugál-spanyol Vasco de Gamak ellenére és amely imponált az angol irodalom birodalmi krónikásának, Rudyard Kiplingnek. Végül pedig a harmadik zsidó állam messiási korszakában még Cochin zsidói is a visszatérés útjára léptek, követve a mózesi törvény inkarnációját... A Raja palotája körül lakott „fehér,, zsidók hallgattak a bölcs rabbikra és a zsidó rabszolgákat elsöpörte a talmud lelkiismeret erkölcsi felháborodása. Wigner doktor még elmondta, hogy az urán hasadási reakciójának hadicélokra való felhasználását kidolgozó Manhattanproject-ben rajta kívül Szilárd Leó, Enrico Fermi (zsidó felesége miatt hazájából elüldözött, Nobel-díjas olasz tudós). Teller Ede és Neumann János vett részt. Interjújában még hozzáfűzte, hogy az atombomba kidolgozásában már nem vett részt és bár tisztában volt azzal, hogy ez megrövidíti a világháborút, több tudós társával együtt aláírt a bomba bevetése ellen tiltakozó levelet, amelyet Truman akkori elnökhöz küldtek. A levélnek nem volt eredménye. (Wigner Jenő nyilván azt kívánta kifejezésre juttatni, hogy az európai háború sikeres befejezése, vagyis a nácizmus leverése után, már feleslegesnek vélték a pusztító atomfegyver bevetését a már magára maradt Japán ellen.) A nukleáris fegyvernemet egyébként is inkább az ellenséget megfélemlítő, de nem felhasználandó „mumus ja Kerala államában: messze vanr.dK »oiunk Londontól, New Yorktól. A Parades zsinagóga közel van hozzánk. Cochin zsidó utcája is, mert a zsidóság életében nincsen különb'ág Cochin és New York zsidói között. Nem messze Cochintól van az ősi Parur temető, valaha imaházzal. Századok óta elhagyott világ. Salamon király zsidói alusszák ott örök álmukat. Sorsuk Kipling tollát ihlette. És London, New York zsidóinak nyugtalan fantáziáját... (Befejező rész a 12. oldalon) THE WORLD-FAMOUS HEALTH SF AS OF ROMANIA FELIX-PARK-DORK NORTH lor RHEUMATISM - ARTHRITIS AND GEROVITAL for REJUVENATION Spockrf Group Priem Avaihbk Sm A Air - Tours/Crulsos ROMANIAN WITH SPAS A T0VRÜ, toe. 342 Modfoon Avow, Now York, N.Y. 10017 To1: (212) 602*2060 Malabár tengerpartja,Cochin városi .
