Newyorki Figyelő, 1977 (2. évfolyam, 6-22. szám)
1977-09-07 / 18. szám
8 NEWYORKI FIGYELŐ 1977. szeptember 7. ERDÖHAZI HUGO: MAGYAR ZSIDÓK AMERIKA SZOLGÁLATÁBAN SZADAT CSALOGAT - MI A FÁRAÓKNAK SEM HITTUNK ... Az egyiptomi államelnök hát visszahívja a zsidókat, akik elhagyták az országot 1948 győzelmes évétől kezdve, Izrael államisága reneszánszának követőiként. Szádát nem gondolt arra, hogy „József testvéreit,, hívná vissza az új fáraók rabszolgaságába és hogy az egyiptomi zsidóság csodálatos és biblikus múltja méltóbb fogadtatásra lenne hivatott Kairó, Alexandria emberforgatagában ? Párisban és Londonban élnek egyip tömi zsidók, akiket elűzött otthonukból az iszlám antiszemitizmus, - a Korán hitetlenek ellen gyűlölködő tanítása, valamint az Izrael államiságával támadt új közelkeleti antszemitizmus. Jacques Maleh, a középkeleti orszá gok „kálváriáját,, szenvedő zsidóság krónikása szerint a 645000 egyiptomi zsidóból ma csak 150 öregedő, az idegenségben némaságra ítélt hittestvér tölti félelmek közt napjait ott, ahol valaha elődeik rabszolgaságban éltek. Maleh elment Kairóba, a hét millió lakost számláló arab Bábelbe és megtalálta a körútak üzletei között a nemzetközileg is ismert nagyárúházakat: Cicurel, Chemla, Gattegno névvel. Arab zsidó nevek ezek, melyeket jól ismert Európa és Amerika: a Piramisok romantikájára vágyó közönsége és valaha az illatos víz és textil, ékszer, fűszer csodák „Mekkájába,, tértek be a turisták — ezekbe a zsidó üzletpalotákba. A régi zsidó tulajdonosok neve ivei még ékeskedik Kairó nemzetközi érdeklődésre szomjazó kereskedelme. A tulajdonosok azonban arabok, vagy kopt keresztények... A turista érdekektől vezetve: fentartják a szinte hitközség nélküli híres Shaar Hashamayin-zsinagógát, ahol a világhírű Rabbi Haim Nahum dicsérte az Örökkévalót és akit 1952-ben a zsinagógát látogató Neguib generális arcon csókolt... Ma 1977-et írunk és a Shaar Hasha mayim kapuin lakat-zár jelképezi az arab zsidóság tragikus életét. Ehhez a lakat-zárhoz invitálja az egyiptomi elnök azokat a zsidókat, akik életükért és szabadságukért vettek vándorbotot és elhagyták „József földjét.,, Az amerikai zsidó turisták, sajnos nem kis számban, élve az Állam útlevelének tekintélyével, - meglátogatják Egyiptomot, nem mert szeretik az Izrael ellen szüntelenül „béketaktikát,, folytató Szadatot, hanem mert él bennük a Törvényadó könyvének tanúsága, az ótestamentumi világ Egyiptomban játszódó fejezete Mózessel, Áronnal, a kiszabadulás, az exodusz és a hazatérés szentimentje. Az amerikai (és délamerikai) zsidókat leginkább a régi zsidó negyed, a Haret el Yahoud környékén lehet megtalálni. Ott kóborognak a düledező házak között, öreg, beteg zsidókra vadásznak, hogy segíthessenek, hogy kezet fogjanak, hogy egy boldog minjan élményével térjenek vissza otthonukba, egy életen át visszagondolva „József testvéreire.,. Valaha hét zsinagógából hallatszottak a péntek esti, szombat királynőjét köszöntő zsoltá rok a Haret el Yahoud negyedében... Csak a Rav Moshe-zsinagóga állja az időt, olyan magányosan, olyan öregedőn, elmúlásra készen, mint a 150 öreg zsidója Szadatnak, aki Izrael, Franciaország és Anglia egyiptomi zsidóit akarja újból összegyűjteni a Rav Moshe-zsinagóga romos falai között ? ! A Nilus deltájában élt a 19. században gazdag és dolgos zsidó közösség Mansoura városában. Még emlékük sem maradt... A gyönyörű zsinagóga nem várhatja Szádát meghívottja it...átalakították az iszlám otthonává. A mecsetből a müezzin éneke száll a város felett... Mégis, az épület homlokán olvashatja a vándor: Kahal Kodesh (szent közösség). Az ókori Alexandria zsidóiról könyveket lehetne írni. Gazdag kalmárok, hajós népség, csillagászok, matematikusok, doktorok múltja és századok ókori gazdagsága járja végét. Hol van a tudós, megörökíteni Alexandria tudományos és kereskedelmi bazárainak múltját ? ... Az alexandriai zsinagóga, az Eliahu Hanavi ma is elegáns, dekórumos épület. A templom gyönyörű bútorzata, a Szentély mécsese csábítja a londoni vándort, aki rátalál a hajlotthátú, nyolcvanéves rabbira, Haham Chemata Hadidára. Száz zsidóból áll az egyetemi város kiléje, hetven, nyolcvan és kilencvenévesek a minjan imádkozok Tíz éve nem volt esküvő, nem volt chupa felállítva, az elmúlás árvasága lengi körül az Eliahu Hanavi zsinagógát. Pedig hajdanában buzgó és kegyes zsidó közösségi élet hullámzott a város zsidó negyedeiben. Zsinagógák pompás architektúrája Jeruzsálem leikével dicsekedve. Híres jesivák falai között élt a Talmud, a Midrás, Rambam bölcsessége vert hajlékot a felnövő nemzedékek szívében. Bét Hamidrás, iskolák lármás lakói, mind már csak a múlt, az emlék... És „József testvéreit,, szeretné visszahívni az egyiptomi uralkodó, vagy talán a propaganda szívtelen hangszóróján keresztül csábít ? Ki hisz neki ? Ki hiszi, hogy az elmenekült egyiptomi zsidóság, még inkább az új generációk, 29 év távlatában, első sorban Izraelből, s Amerikából, Angliából, Franciaországból visszatérnek Kairó és Alexandria Izraelt gyűlölő utcáiba és lakóházaiba ? Ki hiszi, hogy Damaszkusz sikátorai közé vágyódhat zsidó, ahol a terror és gyilkosság félelmében élnek az ott maradt zsidó „páriák,,? Ki csavaroghat vissza a bagdadi tolvaj utódaihoz ’ ... A harmadik országalapítás generációi meg I tanulták az első és második szétszóratasl szenvedéseiből, a próféták feljegyzéseiből, hogy Irak az „ókor sirámai, könnyei sátrainak,, emigrációja volt...A harmadik honalapítással pontot tettünk a középkeleti zsidóság szenvedéseinek, életének útjára. Csak a krónikásnak lesz feladata, felmérni ezt a múltat, megőrizni szépségeit, tanulságait, felmutatni az iszlám „paradicsomát,, -mely a zsidó nép temetőit dagasztotta szinte tizennégy évszázadon át, - mondotta Jacques Maleh. Szadat elnök szavának nem szabad hinni. Mi a Fáraóknak sem hittünk... (Folytatás a 4. oldalról) A VILÁGHÍRŰ KUTATÓ FŐBB MŰVEI ÉS KITÜNTETÉSEI A fizikai Nobel-díjra jelöltek között évek óta szereplő Teller Ede kutatásai álta Iában a molekuláris kémia, a nukleáns fizika, a quantum-elmélet, termo-nukleáns reakciók és ezeknak a tudomány szolgála tában való alkalmazása, astrofuika, spek troscopia és más tudományos területekre terjednek ki. Legjelentősebb művei, amelyek közül egyeseket más tudósokkal együtt alkotott: The Structure of Materia (1948), Our Nuclear Future (1958), The Legacy of Hiroshima ( 1962), The Reluctant Revolutionary (1964), Great Men of Physics (1969), The Constructive Uses of Nuclear Explosives (1969) és mások. Rengeteg tanulmánya jelenik meg szaklapokban és mind Amerikában, mind, tengerentúl tart szakelőadásokat. Ugyszól ván évente eleget tesz izraeli tudományos körök meghívásának, az ottani fizikusokat jelentős szaktanácsokkal látta el. Számos bel- és külföldi Tudományos Akadémia tagja, neves egyetemek díszdoktora, köztük a haifai technikumnak is kitüntetettje. A telavivi egyetem kormányzótanácsának is tiszteletbeli tagja. A legmagasabb tudományos kitüntetések tulajdonosa, köztük van az Enrico Fermi Award -aranyérem és 50000 dollár-, az Einsteindíj. A világhírű Berkeley-egyetem 1975-ben Professor Emeritus-ának nevezte ki. Nixon elnök pedig még 1971-ben rendkívüli tudományos tanácsosának. Szerepe a mai napig hatásosabbá tenni Amerika tudományos felderítő szolgálatát.- MEGHALUNK, HA NEM GONDOSKODUNK JELENTŐS ÚJ ERŐFORRÁSOKRÓL A sokoldalú, széles látókörű és hihetetlen munkabírással rendelkező tudós gyakran nyilatkozik időszerű kérdésekről a napisajtóban is. Véleményét a legnagyobb tisztelettel közli a sajtó. Több ízben mutatott rá a radikális körök által szított véres tömegzavargások várható veszélyes következményeire. A Congressional Record 1975. áprilisi számában az energia krízissel kapcsolatos nézetét ismerteti: Teller professzor megállapítja, hogy a legtöbb amerikait a szív betegsége öli meg. Társadalmunkat az energia-kór veszélyezteti. Ez a súlyos betegség támadta meg rendszerünk azon szervét, ameiy ipari testünket látja el életszükségletekkel. — Meghalunk, ha nem találunk idejé ben új energiaforrásokat és módot a meglévők ésszerűbb kihasználására — állítja felelőssége teljes tudatában a világhírű tudós. Carter elnök nyilvánvalóan alaposan figyelembe vette véleményét, amikor új energia felhasználási irányvonalát kezdeményezte és — sürgeti ! Teller professzor évek óta hirdeti, hogy az eddigi erőforrásoknak újszerűekkel való felváltása túl hosszadalmas és költséges folyamat. Az energia-krizis borzalmasabbá válhatik, mint a 30-as évek első felének nagy depressziója és a kevésbbé fejlett országokban talán milliók fognak belepusztulni. Az így keletkezendő chaotikus állapotok körülményei között a totalitárius lendszer világuralmi törekvéseit könnyen siker koronázhatja... AZ EMBERISÉG BÉKÉS JÖVŐJE A KORSZERŰ ATOMREAKTOROKTÓL FÜGG ! — Az egyedüli védelmi lehetőség: több energiát termelni és kevesebbet fo gyasztani ! A kőolaj és földgáz mellett egyre több reménységet nyújthatnak az atomreaktorok: olcsóak és biztonságosak. Gyakorlatilag kimeríthetetlen energiaforrást képezhetnék. Rámutat, hogy sok tudós is indokolatlan módon félelem tudatát terjeszti az atomerőt illetően. Lehet a reaktorokat még nagyobb biztonság kedvéért kétszáz láb nyira a föld alá süllyeszteni. A legfőbb baj az, hogy a meglévő atomreaktorok tökéle tesítése helyett túl sok erőfeszítést pazarolnak a jövőbeni, újszerű, futurisztikus találmányokra, amelyek évtizedeket vehetnek igénybe. Amikor már túl késő lehet... Befejezésül Teller tanár javasolja, hogy az új kutatásokkal párhuzamosan ne hanyagoljanak el olyan erőforrásokat sem, mint a nap- és széladta lehetőségeket, a föld mélyén levő hőforrásokat. Amíg a megfelelő nagy lépések megtehetők majd, kisebbeket sem szabad mellőzni! ÜNNEPELJÜK MÉLTÓAN 70 SZÜLETÉSNAPJÁT A tudományos világ és a hivatalos Amerika előkészületeket tesz a mikrokozmosz vftóg egyre csodálatraméltóbb titkai legjelentősebb feltárójának 70. születés napja megünneplésére. Javasoljuk, hogy a Magyar Zsidók Világszövetsége ne csak lélekben csatlakozzék ezen ünnepségekhez, de lehetőleg itt, New Yorkban, külön, nagyszabású Teller-napot rendezzen. Teller Ede univerzális tudós, aki a nukleáris energiát a béke, az egyetemes emberiség jóléte, a haladás szolgálatába kívánja állítani. Felbecsülhetetlenek e téren már elért eredményei. A newyorki ünneplés előkészítésébe célszerű tehát belevonn mindazon szervezeteket, köröket, amelyek erre szívesen vállalkoznának. Ünnepeljük impozáns módon Te le Edward 70. születésnapját éspedig -.zeme lyes jelenlétében, felszólalásának h'ztosí *ása mellett I Lapunk hasábjain szívesen helyt adunk közérdekű, vagy érdekes írásoknak. Nem közölt kéziratokat nem küldünk vissza. Minden cikkért ásnák írója felei.
