Newyorki Figyelő, 1977 (2. évfolyam, 6-22. szám)
1977-02-01 / 7. szám
6 NEWYORKI FIGYELŐ 1977.február 1. Úti jegyzeteimnek közlését meg kellett szakítanom, mert olyan esemény robbant be magyar-zsidó közéletünkbe, ami mellett nem lehet elmenni anélkül, hogy bravót kiáltsunk annak, aki csinálta. Többszörösen nem tudc# elmenni e mellett a ragyogó emberi teljesítmény mellett, mert annak tevőjéhez közel húsz éve meleg baráti szálak fűznek. Mindig úgy éreztem, hogy ez az érzés, ez a barátság kölcsönös. Mint a bomba hatott a magyarzsidó társadalomban, itt nálunk és Izraelben is az a hír, hogy Fettman József közelmúltban eltávozott felesége, Mancika emlékének megőrzésére több százezer dolláros alapítványt létesített a jeruzsálemi egyetem keretében, abból a célból, hogy tanszéket állítsanak fel a középeurópai zsidóság történelmének tanítására és tanulmányozására. Régóta várt esemény volt ez, mert légüres teret töltött be s olyan szükség volt rá,-mint életünknek a levegőhöz, mint éhesnek a kenyérre. A szerény s visszavonult Fettman József óriási lépést tett tettével egy eddig fel nem tárt, vagy legalább is nem eléggé kiaknázott és megmagyarázott történelemnek feltárására, virágoz tatására, kibontakozására. A nagy cselekedetnek két nagyjelentőségű oldala van. Az egyik, ami Fettman Józsefnek megelégedést s felemelkedettséget jelent — szubjektív. Az érző embernek kijáró öröm. Mancika elment pár hónappal ezelőtt. Sokan, nagyon sokan megsirattuk, meggyászoltuk Fettman Józseffel együtt. Vele együtt azóta is beszéltünk róla, őriztük emlékét. Ami nem is emlék, hanem az élet folytatása. Az elmenetelen túl addig él az ember, ameddig éreznek vele, ameddig beszélnek róla, ameddig valamilyen esemény vagy személyi vonatkozás az emberek között, a túlélők között emlékeztet rá s parancsolóvá teszi, hogy beszéljenek róla, foglalkozzanak vele, érezzenek vele. Ez történt most szubjektiven Mancika emlékével. Írnak róla, beszélnek róla, emlékeznek rá. Ismét itt van az élők világában. Az a nagyjelentőségű alapítvány, az a nagy öszszeg, amit nem lehet a pénz értékével mérni, őrzi Mancika emlékét, életben tartja személyét mindaddig, amíg a jeruzsálemi egyetemen hallgatók fogják tanulni s tanárok tanítani a zsidóság legjelentősebb részének, a középeurópai zsidóságnak történelmét s milliók elpusztulását. Mancika szerénysége talán a földön túl is tiltakozik, de mégis azt kell mondani, hogy Fettman József Dr. ERDÖHÁZI HUGÓ : A LONDONI ZSIDÓ TANULMÁNYOK INTÉZETE WASHINGTONBÓL ezzel a tettével Mancika emlékét ezrek közkincsévé tette s ezrek beszélnek róla s ezrek emlékeznek — olyanok, aki ismerték s olyanok, akik most hallják csak nevét, de tapsolnak az alapítványnak s a remekül megvalósított célkitűzésnek. Ez ennek a ragyogó emberi cselekedetnek szubjektív, érzelmi oldala. A feleséget imádó férj, az asszonya emlékét megőrizni kívánó férfi tette, amit Fettman József tett. A jól megvalósított cél, a kiválóan kitervezett alapítvány, amelyben dr. Carmilly Mose volt segítségére, az érzelmek mellett objektiv tárgyi nagyságot is mutat. Régen várt célt valósít meg az alapítványaikor egyetemi tantárggyá tette a középeurópai zsidóság történelmének tanítását. És ebben bizonyosan nagy helyet fog elfoglalni a magyar zsidóság is. Ez az eredmény felemelte a magyar zsidóságot is s virágba borította a fát, amiről sokan azt hiszik, hogy kiszáradóban van s a magyar zsidóság a zsidóság fájának elhalt ága. Nem — a magyar zsidóság Fettman József alapítványával ismét tavaszba szökkent, ismét virágba borult: A középeurópai zsidóság, a magyar zsidóság történelmét tanítani kell: Izraelben, Jeruzsálemben,, az Egyesült Államokban, minden nagy egyetemen. Tanítani kell azt a kiváló alkotást, amit a zsidóság teremtett Középeurópában, művészetben, irodalomban, gazdasági életben, haladásban, emberi tudományban. Tanítani kell az alkotás mellett azt az embertelen pusztítást, amiben annyiszor részesítették a középeurópai zsidóságot, de életereje új életet teremtett a pusztítások borzalmán keresztül. Ilyen életerő . megnyilvánulása Fettman József nagyjelentőségű kiállása. Tanítani kell a zsidó történelmet az egész világon, főleg ma, amikor hatmillió európai zsidó elpusztítása után harminc évvel, egyetemi tanárnak nevezett patkány, pióca, kakarucs, lelketlen bestia könyvet ír azért, hogy bebizonyítsa, a nácizmus, Hitler nem végeztetett ki. nem égetett el zsidókat, hanem zsidó mítosz az egész. A kiemelkedő eseménnyel egyidőben jelent meg az amerikai sajtó hasábjain Arthur Butz 43 éves egyetemi tanár könyvének ismertetése, amelyben a híres Northwestern University professzora azt írja, hogy a második világháború alatt a nácik a zsidóságot nem irtották ki és a megtalálásnak, hazugságnak minősíti, ami a cionista összeesküvés hazugságai közé tartozik. (Befejező közlemény) JELENTI . . . Az amerikai államokban megjelenő lapokból idézeteket gyűjtött össze történelmi montázsként a keresztény olvasók gondolkodásáról Edward H. Flannery atya.íme pár idézet a „gyónók,, neve nélkül: Florida lapolvasója üzeni: Tudatalatti antiszemitizmus él országunk kultúrájában. Minnesota polgárának üzenete: Az antiszemitizmus nagyrészt féltékenység, a nagy üzleti vállalkozások jó része zsidó és igen eredményesek... Indiánéból az elismerés és dicséret vallomása szól a zsidósághoz: A zsidók ambiciózusak. Gyermekeiknek segítenek megszerezni a tudást a művészetek terén, jó nevelési lehetőségeket biztosítanak nekik és mindent elkövetnek, hogy utódaik megállják helyüket az életben. Az ifjúsági bűnözés körükben kisebb, mint más társadalmakban. Pennsylvania adófizetője szerint a zsidók zárt közösséget alkotnak, nehéz baráti kapcsolatot létesíteni velük, legfeljebb üzletit. Többet gondolnak a pénzre, mint más lakosságrétegek. Számarányuk ellenére a világ tőkéjének nagyobb részét kontrollálják. Nem gyakran találkozunk szegény zsidóval, árulja el tragikus tévedéseit Pennsylvania újságolvasója. New Jersey egyik lapjának előfizetője szerint a zsidó mindig hajlandó segíteni keresztény szomszédjának. A washingtoni előfizető keresztény polgártárs tiszteli a zsidókat, vallásukat, irígyli kultúrájukat, vallási hagyományaikat. California kétkedője nem tudja megérteni, hogy az Istenhez közelálló zsidók miért nem fogadják el Krisztust. North Carolina polgára szerint tényleg, „minden keresztény antiszemita,, — akKot nem léteznek igazi keresztények. Oh o üzenete nem kertel: a zsidókat át kell téríteni a keresztény vallásra... A diaszpóra zsidóságának értékelni kell Edward H. Flannery bátor cikkét, önkritikáját és az amerikai vidéki lapok előfizetőinek véleményéből vett idézeteket. Értékelnünk kell azt, hogy a katholikus lelkipásztor is meghirdette: anticionizmus nemcsak Izrael-ellenességet jelent, hanem az új arcú antiszemitizmus taktikája, mely ellen fel kell venni a harcot. Rotterdami Erazmus idealizmusával szeretné jóvátenni a történelmi igazságtalanságot a washingtoni páter és a londoni Zsidó Tanulmányok Intézete ebben segítségére sietett, hiszen Erazmus tanításai mégis élnek és az izraeli demokrácia hirdeti azt a judaizmus hagyományain keresztül. A zsidók iránti türelmesség és tisztelet, megbecsülése klasszikus vallásunk hagyományainak lassan gyökeret ver a nemzsidó világ magatartásában ? Vájjon így van ez ? 1977 várható politikai és társadalmi tumultusában lesz alkalmunk tapasztalni, hogy vájjon Erazmus történelmi emlék, vagy ma is valósága az európai civilizációnak, mely annyi, de annyi csalódást okozott nekünk két ezer év óta... South Carolina napilapjának támogatóját idézem részletesebben :- Államunkban a lakosság kevesebb, mint két százaléka zsidó, A négy „federal judge,, között egy zsidó s egy Circuit Judge zsidó.A Dél-Carolina Senate-ban három zsidó foglal helyet. A Speaker of the House zsidó. Az állam túlnyomó többségében protestáns, elképzelhető, hogy az említett tisztségeket tarthatnák a zsidók, ha minden keresztény antiszemita lenne ? GALLERY ARTIS Jaffa (Tel-Aviv), Shimon Haburski Street Old City of JAFFO - Phone 829424 márkás magyar művészek festményei eladók. Várja amerikai látogatóit és vevőit. A könyv értékét mi sem hirdeti jobban, mint hogy az amerikai nácipárt nagyobb adományozóinak ajándékként adja ezt a halottak millióinak emlékét gyalázó förmedvényt. Ezekben a napokban még jobban kimagasodik Fettman József példamutató alapítványa s talán a példa nyomán akadnak olyanok, akik az amerikai egyetemeken fogják megalapítani a zsidó katedrát s olyan alapítványt, olyan pénzáldozatot hoznak, hogy sok-sok amerikai városban az emberi aljasságot hirdető Butz könyvével ellentétben az igazi zsidó történelmet és katasztrófát tanítsák. A jeruzsálemi egyetemen szükség van ennek tanítására, de nagyon. nagyon, ha nem jobban szükség van az amerikai egyetemeken, hogy igaz képet kapjon az amerikai egyetemi hallgató, ne a gaz hazugságot. Mikor ünneplem Fettman Józsefet s az eszme sugalmazóját, Carmilly doktort, azzal a gondolattal játszom, hogy a példát mutató alapítványt tevő Fettman Józsefnek és Carmilly professzornak kellene összefogni s kiállni a nagy amerikai zsidó egyesületek felé és a segíteni tudó egyének irányában, hogy a Butzkönyv nyomán kérlelhetetlen szükségként mutatkozó tanszéket, a középeurópai zsidóság történelmét és határtalan kálváriáját amerikai egyetemek katedrájáról tanítsák és hirdessék. Most van itt az idő, hogy valamit tenni kell. Az én Figyelőm KARDOS LÁSZLÓ:
