Newyorki Figyelő, 1977 (2. évfolyam, 6-22. szám)

1977-02-01 / 7. szám

6 NEWYORKI FIGYELŐ 1977.február 1. Úti jegyzeteimnek közlését meg kellett szakítanom, mert olyan ese­mény robbant be magyar-zsidó közé­letünkbe, ami mellett nem lehet el­menni anélkül, hogy bravót kiáltsunk annak, aki csinálta. Többszörösen nem tudc# el­menni e mellett a ragyogó emberi teljesítmény mellett, mert annak te­vőjéhez közel húsz éve meleg baráti szálak fűznek. Mindig úgy éreztem, hogy ez az érzés, ez a barátság köl­csönös. Mint a bomba hatott a magyar­zsidó társadalomban, itt nálunk és Izraelben is az a hír, hogy Fettman József közelmúltban eltávozott fele­sége, Mancika emlékének megőrzésé­re több százezer dolláros alapítványt létesített a jeruzsálemi egyetem kere­tében, abból a célból, hogy tanszéket állítsanak fel a középeurópai zsidóság történelmének tanítására és tanul­mányozására. Régóta várt esemény volt ez, mert légüres teret töltött be s olyan szükség volt rá,-mint életünknek a levegőhöz, mint éhesnek a kenyérre. A szerény s visszavonult Fett­man József óriási lépést tett tettével egy eddig fel nem tárt, vagy legalább is nem eléggé kiaknázott és megma­gyarázott történelemnek feltárására, virágoz tatására, kibontakozására. A nagy cselekedetnek két nagy­­jelentőségű oldala van. Az egyik, ami Fettman József­nek megelégedést s felemelkedettsé­get jelent — szubjektív. Az érző em­bernek kijáró öröm. Mancika elment pár hónappal ezelőtt. Sokan, nagyon sokan meg­sirattuk, meggyászoltuk Fettman Jó­zseffel együtt. Vele együtt azóta is beszéltünk róla, őriztük emlékét. Ami nem is emlék, hanem az élet folytatása. Az elmenetelen túl addig él az ember, ameddig éreznek vele, amed­dig beszélnek róla, ameddig vala­milyen esemény vagy személyi vonat­kozás az emberek között, a túlélők között emlékeztet rá s parancsolóvá teszi, hogy beszéljenek róla, foglal­kozzanak vele, érezzenek vele. Ez történt most szubjektiven Mancika emlékével. Írnak róla, be­szélnek róla, emlékeznek rá. Ismét itt van az élők világában. Az a nagy­­jelentőségű alapítvány, az a nagy ösz­­szeg, amit nem lehet a pénz értékével mérni, őrzi Mancika emlékét, életben tartja személyét mindaddig, amíg a jeruzsálemi egyetemen hallgatók fog­ják tanulni s tanárok tanítani a zsidó­ság legjelentősebb részének, a közép­európai zsidóságnak történelmét s milliók elpusztulását. Mancika szerénysége talán a földön túl is tiltakozik, de mégis azt kell mondani, hogy Fettman József Dr. ERDÖHÁZI HUGÓ : A LONDONI ZSIDÓ TANULMÁNYOK INTÉZETE WASHINGTONBÓL ezzel a tettével Mancika emlékét ez­rek közkincsévé tette s ezrek beszél­nek róla s ezrek emlékeznek — olya­nok, aki ismerték s olyanok, akik most hallják csak nevét, de tapsolnak az alapítványnak s a remekül megva­lósított célkitűzésnek. Ez ennek a ragyogó emberi cselekedetnek szub­jektív, érzelmi oldala. A feleséget imádó férj, az asszonya emlékét megőrizni kívánó férfi tette, amit Fettman József tett. A jól megvalósított cél, a kivá­lóan kitervezett alapítvány, amely­ben dr. Carmilly Mose volt segítségé­re, az érzelmek mellett objektiv tár­gyi nagyságot is mutat. Régen várt célt valósít meg az alapítványaikor egyetemi tantárggyá tette a középeu­rópai zsidóság történelmének tanítá­sát. És ebben bizonyosan nagy he­lyet fog elfoglalni a magyar zsidóság is. Ez az eredmény felemelte a ma­gyar zsidóságot is s virágba borítot­ta a fát, amiről sokan azt hiszik, hogy kiszáradóban van s a magyar zsidóság a zsidóság fájának elhalt ága. Nem — a magyar zsidóság Fett­man József alapítványával ismét ta­vaszba szökkent, ismét virágba bo­rult: A középeurópai zsidóság, a ma­gyar zsidóság történelmét tanítani kell: Izraelben, Jeruzsálemben,, az Egyesült Államokban, minden nagy egyetemen. Tanítani kell azt a kiváló alkotást, amit a zsidóság teremtett Középeurópában, művészetben, iro­dalomban, gazdasági életben, hala­dásban, emberi tudományban. Tanítani kell az alkotás mellett azt az embertelen pusztítást, amiben annyiszor részesítették a középeuró­pai zsidóságot, de életereje új életet teremtett a pusztítások borzalmán keresztül. Ilyen életerő . megnyilvánulása Fettman József nagyjelentőségű kiállása. Tanítani kell a zsidó történel­met az egész világon, főleg ma, ami­kor hatmillió európai zsidó elpusztí­tása után harminc évvel, egyetemi tanárnak nevezett patkány, pióca, kakarucs, lelketlen bestia könyvet ír azért, hogy bebizonyítsa, a nácizmus, Hitler nem végeztetett ki. nem ége­tett el zsidókat, hanem zsidó mítosz az egész. A kiemelkedő eseménnyel egy­­időben jelent meg az amerikai sajtó hasábjain Arthur Butz 43 éves egye­temi tanár könyvének ismertetése, amelyben a híres Northwestern Uni­versity professzora azt írja, hogy a második világháború alatt a nácik a zsidóságot nem irtották ki és a meg­találásnak, hazugságnak minősíti, ami a cionista összeesküvés hazugságai közé tartozik. (Befejező közlemény) JELENTI . . . Az amerikai államokban megjelenő lapokból idézeteket gyűjtött össze történel­mi montázsként a keresztény olvasók gon­dolkodásáról Edward H. Flannery atya.íme pár idézet a „gyónók,, neve nélkül: Florida lapolvasója üzeni: Tudatalat­ti antiszemitizmus él országunk kultúrájá­ban. Minnesota polgárának üzenete: Az an­tiszemitizmus nagyrészt féltékenység, a nagy üzleti vállalkozások jó része zsidó és igen eredményesek... Indiánéból az elisme­rés és dicséret vallomása szól a zsidósághoz: A zsidók ambiciózusak. Gyermekeiknek se­gítenek megszerezni a tudást a művészetek terén, jó nevelési lehetőségeket biztosíta­nak nekik és mindent elkövetnek, hogy utódaik megállják helyüket az életben. Az ifjúsági bűnözés körükben kisebb, mint más társadalmakban. Pennsylvania adófize­tője szerint a zsidók zárt közösséget alkot­nak, nehéz baráti kapcsolatot létesíteni velük, legfeljebb üzletit. Többet gondolnak a pénzre, mint más lakosságrétegek. Szám­­arányuk ellenére a világ tőkéjének nagyobb részét kontrollálják. Nem gyakran találko­zunk szegény zsidóval, árulja el tragikus tévedéseit Pennsylvania újságolvasója. New Jersey egyik lapjának előfizetője szerint a zsidó mindig hajlandó segíteni keresztény szomszédjának. A washingtoni előfizető keresztény polgártárs tiszteli a zsidókat, vallásukat, irígyli kultúrájukat, vallási ha­gyományaikat. California kétkedője nem tudja megérteni, hogy az Istenhez közelálló zsidók miért nem fogadják el Krisztust. North Carolina polgára szerint tényleg, „minden keresztény antiszemita,, — akKot nem léteznek igazi keresztények. Oh o üzenete nem kertel: a zsidókat át kell térí­teni a keresztény vallásra... A diaszpóra zsidóságának értékelni kell Edward H. Flannery bátor cikkét, ön­kritikáját és az amerikai vidéki lapok elő­fizetőinek véleményéből vett idézeteket. Értékelnünk kell azt, hogy a katholikus lelkipásztor is meghirdette: anticionizmus nemcsak Izrael-ellenességet jelent, hanem az új arcú antiszemitizmus taktikája, mely ellen fel kell venni a harcot. Rotterdami Erazmus idealizmusával szeretné jóvátenni a történelmi igazságta­lanságot a washingtoni páter és a londoni Zsidó Tanulmányok Intézete ebben segít­ségére sietett, hiszen Erazmus tanításai mégis élnek és az izraeli demokrácia hirde­ti azt a judaizmus hagyományain keresztül. A zsidók iránti türelmesség és tiszte­let, megbecsülése klasszikus vallásunk ha­gyományainak lassan gyökeret ver a nem­zsidó világ magatartásában ? Vájjon így van ez ? 1977 várható politikai és társa­dalmi tumultusában lesz alkalmunk tapasz­talni, hogy vájjon Erazmus történelmi em­lék, vagy ma is valósága az európai civilizá­ciónak, mely annyi, de annyi csalódást okozott nekünk két ezer év óta... South Carolina napilapjának támoga­tóját idézem részletesebben :- Államunkban a lakosság kevesebb, mint két százaléka zsidó, A négy „federal judge,, között egy zsidó s egy Circuit Judge zsidó.A Dél-Carolina Senate-ban három zsi­dó foglal helyet. A Speaker of the House zsidó. Az állam túlnyomó többségében protestáns, elképzelhető, hogy az említett tisztségeket tarthatnák a zsidók, ha minden keresztény antiszemita lenne ? GALLERY ARTIS Jaffa (Tel-Aviv), Shimon Haburski Street Old City of JAFFO - Phone 829424 márkás magyar művészek festményei eladók. Várja amerikai látogatóit és vevőit. A könyv értékét mi sem hirdeti jobban, mint hogy az amerikai náci­párt nagyobb adományozóinak aján­dékként adja ezt a halottak milliói­nak emlékét gyalázó förmedvényt. Ezekben a napokban még job­ban kimagasodik Fettman József példamutató alapítványa s talán a példa nyomán akadnak olyanok, akik az amerikai egyetemeken fogják megalapítani a zsidó katedrát s olyan alapítványt, olyan pénzáldozatot hoznak, hogy sok-sok amerikai vá­rosban az emberi aljasságot hirdető Butz könyvével ellentétben az igazi zsidó történelmet és katasztrófát tanítsák. A jeruzsálemi egyetemen szük­ség van ennek tanítására, de nagyon. nagyon, ha nem jobban szükség van az amerikai egyetemeken, hogy igaz képet kapjon az amerikai egyetemi hallgató, ne a gaz hazugságot. Mikor ünneplem Fettman Jó­zsefet s az eszme sugalmazóját, Car­milly doktort, azzal a gondolattal játszom, hogy a példát mutató ala­pítványt tevő Fettman Józsefnek és Carmilly professzornak kellene össze­fogni s kiállni a nagy amerikai zsidó egyesületek felé és a segíteni tudó egyének irányában, hogy a Butz­­könyv nyomán kérlelhetetlen szük­ségként mutatkozó tanszéket, a kö­zépeurópai zsidóság történelmét és határtalan kálváriáját amerikai egye­temek katedrájáról tanítsák és hirdes­sék. Most van itt az idő, hogy valamit tenni kell. Az én Figyelőm KARDOS LÁSZLÓ:

Next

/
Thumbnails
Contents