Newyorki Figyelő, 1977 (2. évfolyam, 6-22. szám)

1977-08-15 / 17. szám

6 NEWYORKI FIGYELŐ 1977. augusztus 15. fcAfcPOB LÁSZLÓ: Az én Figyelőm Az utcán 102 fokot mutatott a hőmérő. A Waldorf Astoria ha­talmas báltermében és a környező helyiségekben 120 fok meleget éreztek az emberek, mert -mint szokásos- ezen a napon a léghűtő ké­szülékek nem működtek megfelelően, az áramszolgáltatás nem volt elég erős. A közel háromezer ember felváltve nyúlt az ételekhez és homlo­kához, hogy letörölje az izzadtságot. Estélyi ruhás hölgyek a lépcsőfel­­járat szőnyegére telepedtek le, mert a folyósó hűvösebb volt. Estélyi öltözékű férfiak megsértették az illemszabályokat és levetették felső kabátjukat. A külső hőmérséklet 120 fokot mutatott, de a szívekben és szemekben 200 fokra emelkedett a melegség, a kíváncsiság és a szere­tet hősége, — annak ünneplésére, aki miatt összegyűlt az Egyesült Álla­mok vezető zsidó egyesületeinek színe-virága. Izrael Állam miniszterelnöke tiszteletére rendezte a díszebédet az Israel Bonds-szervezet : MENAHEM BEGIN fogadására. Az új miniszterelnök, az új vezér ott találkozott az amerikai zsi­dóság vezetőivel és tiszteletére megnyíltak a zsebek, hogy a zsidó állam célkitűzéseit az amerikai zsidóság millióival segítse. Az emelvényen száz vezető, a hatalmas teremben -mint írtam­­háromezer ember szorong és várja Begin megérkezését.Minden újonnan érkezőben őt lesik és amikor végre megérkezik, fergeteges taps, felállás és szűnni nem akaró ujjongás köszönti. Az emeleti asztalok egyikénél ülök és figyelem, hipnotizáltan né­zem az új népvezért, aki saját bevallása szerint harminc éve várta meg­érdemelt vezető szerep elnyerésére. Mindenki boldog mosollyal hallgatja tréfás megjegyzését:- Harminc évvel ezelőtt ebben a teremben voltam, mint hallgató és figyeltem az emelvényen álló szónokot. Most én állok az emelvényen és Önök figyelnek. Valóben nagy türelem kellett ehhez... Aszkéta filozófust, kiváló szónokot, hatalmas dialektikust, prófé­tai látnokot látok Beginben. Mind több és több ember hiszi ma már, hogy ő az igazi, elhivatott vezére Izrael Államának és a zsidó népnek. A múlt és a sikeres harcos élet adja meg neki a tehetséget és a meggyő­ződést, hogy a végső győzelem azé a gondolaté, amelyet ő hirdet. A közel háromezer ember túlnyomó többsége néhány héttel eze­lőtt még nem akarta Begint Izrael miniszterelnökének. Ma ámulva fi­gyelik, látnoki szavai után mindúntalan felzúg a taps és ünnepük a vezé­ren keresztül Izrael államát és népét. Begin beszéde mindig válasz mindenkinek. Amerika elnökének, külügyminiszterelnökének, Szadatnak, Asszádnak, Husszeinnek, Ara­­fátnak és mindenkinek, aki Izrael Államát korlátok közzé akarja szorí­tani, ellensége, vagy még ha nem is tör Izrael ellen. Meggyőződésem, hogy ma Izraelben nagyobb a pártja, mint mikor megválasztották. Eljön az idő, hogy azok is vele mennek, akiket kiütött a nyeregből. Begin horizontja megváltoztatta a világ elképzelését Izraelről. Iz­rael nem a vesztes, hanem a győztes fél. Izrael a rákényszerített háború­ban szerzett területeket ígéretek ellenében nem adja fel és határait nem szolgáltatja ki ismét ellenségeinek, akik nem adták fel terveiket az Ál­lam megsemmisítésére. Izrael ma a győztes szemszögéből nézi a világot és saját magát. Begin külügyminisztere, a hős Mose Dáján már nyíltan hirdeti, hogy ha az Egyesült Államok nem támogatja — saját érdeke ellenére ! — az izraeli politikát, akkor Izrael egyedül fogja megvalósítani. A begini prófétai látomása bibliai Izraelről azt hirdeti, hogy nem­csak Izraelnek van szüksége az Egyesült Államokra, de utóbbinak ép­­penúgy szüksége van a Közelkeleten Izrael erős, demokratikus államára, mert enélkül megbillen a hatalmi egyensúly, ami mérhetetlen veszélye­ket rejt magában az amerikai politikára. Begin, a minta-szónok visszautasítja azt az elképzelést, hogy Izra­elnek a második világháború után tették lehetővé, hogy hazája legyen, tehát az araboknak is joguk van hazát követelni palesztinai területen. Szembenéz a hazugsággal, a szemfényvesztéssel és óriási szónoki kész­séggel rombolja szét az újonnan alapítandó palesztinai hazáról szóló hamis elképzelést. Hatmillió legyilkolt európai zsidónak nem volt hely a világban, ahova menekülhettek volna, ahova befogadták volna őket. Harminc arab állam van, ahova azok, akik Izrael főijén nem érzik jól magukat, betelepülhetnének. Miért kell új arab államot létesíteni, ha KELLÉR DEZSŐ Leltár NAPLÓMBÓL (1974-1975) (RÉSZLET) A FUTBALLKONFERANSZ TÖRTÉNETE. (Vázlat egy önélctírási fejezethez.) Ötvennégy őszén, egyik este, a Vidám Színpad előcsarnokában, Ede, a portás, egy levelező­lappal fogadott.- Kellérkém, ez magának jött! Ede a megszólításban finoman disztingvált. Elvtárs címmel csak a párttitkárt és az üb-elnö­­köt tisztelte meg, a művészeket bizalmasan a ne­vükön szólította. Én „Kellérkém” voltam. Úrnak egyedül Sebestyén Dodit, a gazdasági igazgatót nevezte, de ebben rejlett némi célzatosság is. Kezembe nyomta a levelezőlapot. Rajta csupa nyomtatott nagybetűvel a következő szöveg: MIELŐTT EGY FUTBALLISTA NEVÉT A SZÁJÁRA VESZI, RÁZZA KI A TETVEKET MAGÁBÓL! Aláírás nincs. Feladó nincs. Névtelen levél. Más a helyemben rögtön eltépi, és napirendre tér felette. Én- zsebre tettem, és tűnődni kezd­tem : vajon ki írhatta? Amíg mentem az öltöző felé, sorra vettem az ellenségeimet és a barátaimat. Kitől telhet ki egy ilyenfajta bosszantás vagy ugratás? Nem tudtam gyanúba fogni senkit se. Az öltözőkhöz a társalgón keresztül vezet az út. Egy órával az előadás kezdete előtt a megszokott, kép: Salamon szivarjának füstlclhőjébe burkolva keresztrejtvényt fejt, Bársony István elmélyedve olvas valamilyen művészi könyvet, I Icrczcg és Komlós pedig némán üldögélnek egymás mellett, mint régi házastársak, akiknek már nincs egymás számára mondanivalójuk. Megmutatom Sala­monnak a levelezőlapot. Elolvassa és legyint.- Ne törődj vele! Örülj, hogy sikered van! Akkor már több mint egy hónapja játszottuk a műsort, amelyben arról konferáltam: hol szorít a futballcipő? Az apropót az a tömeghisztéria adta, amely az 1954-cs világbajnokság elvesz­tése után tüntetésben csapott ki. Az aranylábú fiúknak rejtőzve kellett hazajönniük, hogy men­tesüljenek a ^kellemetlen fogadtatástól. Konfe­­ranszomban azt magyaráztam, hogy egy futball­­vereséget ne fújjunk fel, ne tekintsük országos katasztrófának, majdhogynem mohácsi vésznek. A vereséget éppen úgy el kell viselni, mint a győzelmet. Igaz, hogy azt se könnyű! Gondol­junk csak az angolok elleni, sokat emlegetett 6:3-ra. Ez a diadal jogosan dobogtatta meg a magyar ember szívét. Ha azt mondom, minden­kinek örömet szerzett, az kevés. Mindenkit büszkévé, boldoggá tett. De az ujjongást később eltúloztuk. Mondtam is akkor: már csak az hiányzik, hogy a Hármashatár-hegyet elnevez­zük Hathármashatár-hegynek. És megmondom őszintén, én ízetlennek találtam azokat a világ­lapokban közölt karikatúrákat is, amelyek Erzsé­bet királynőt gúnyolták, mert az angolok az olimpiáról mindössze egyetlen, lovaglásban szer­zett aranyérmet vittek haza. Ha az angol biroda­lom túlélte a gyarmatok elvesztését, akkor az se ingatja meg, ha néhány sportágban vereséget szenved. Mint ahogy minket se vert földhöz az 1954-es berni kudarc. ZSOLDOS ANDOR ; KI VOLT? Herzl Tivadar emlékének Ki volt? Testvérem, Azt hiszed, tudod? Én, nem tudom, Csak lelkem sejtve-sejti, Hogy, mikor ajkam a nevét kiejti: Mosolyognak az angyalok. Ki volt? Testvérem Azt hiszed, tudod? Ember? Mint te, vagy én? Napfényű csillag Izrael egén? Harsonás hírnök? Tűzszavú költő, Amilyet nem szült tíz emberöltő!? A Nagyprtíféták lánglelkű utódja? Testvérem, Mondd, mit hiszel róla?! Ki volt? Testvérem Azt hiszed, tudod? Ha hallgatod élete viharát, A Föld négy sarkán felzengő szavát, Ha érted szenvedő szemébe nézel, Mondd, Testvérem: Mit érzel? Ki volt? Testvérem, AtX hiszed, tudod? Te, aki látod Izrael egét, Mert vándorútad véget ért És te, aki még vágyódsz, hogy elérd Az ősújotthon szentelt partjait, Él-e benned, Mint Benne élt: A Hit?! Ki volt? Testvérem, Ki hiszel: hidd el! A hírt, a hívők seregéhez vidd el! A hitetlenek hadd ámuljanak, Hegyek kapui kitáruljanak, És feldaloljanak a Tengerek! És- imádkozd És énekeld És hirdesd, Testvérem, Én drága-drága Szent zsidó népem, Hogy nincs utána Most már senki más, Csak, akit vársz? Kinek hírnöke ö volt: A Messiás! Előfizetek a NEWYORKI FIGYELŐRE. Egy évi előfizetés $7.50 díját □ csekkben mellékelem □ kérem számlázni Xév............................................. Cím (Befejező rész a 12. oldalon) csak nem azért, hogy megszűntessék Izrael Államát ? Begin nem ül le tárgyalni náci hordákkal vagy tanítványaikkal. Az ö képzelete a győztes államférfi és hadvezér elképzelése, az ő igaza a zsidó nép igaza. Amint áll a bálterem rivaldafényében, ezrek ünneplésében, mo­solygó arccal, hosszú ujjakban végződő karjaival integet köszönetét, egy világot irányító karmesterre emlékeztet. Érzésem az, ami talán valósággá válik, hogy Begin a Messiás el­jövetelének hírnöke...

Next

/
Thumbnails
Contents