Népszövetség, 1908 (2. évfolyam, május-december)

1908-05-01

li. évfolyam. Május hó. NÉPSZÖVETSÉG.

ajkú elvtársak általános óhajtása az, hogy a Volksstimme napilap legyen. Ezzel a kívánsággal szemben azonban a pártvezetőség részéről Weltner Jakab kijelentette, hogy a Volksstimme napilappá való átalakításáról szó sem lehet. A német nyelvű elvtársak inkább ahban az irányban izgassanak, hogy e lapnak deficitje minél hamarább megszűnjék. Oszuszki András nagybecskereki elvtárs pedig a miatt panaszkodott, hogy a középpont a szerbek érdekében nem tesz semmit. Őket teljesen elhanyagolja és még a párt szerb nyelvű lapját is megszüntette.

Egyszóval a nemzetiségi torzsalkodás a szociáldemokrata pártban is fölütötte a fejét. A kölcsönös szemrehányás megkezdődött és pedig nem jogtalanul. A szociáldemokrata pártszervezet a valóságban magyarosit. És pedig nem a vezetők akaratából, hanem a helyzet által teremtett természetes kényszerűségnél fogva. A szoci- álista párt többsége magyarokból áll. A közöttük legáltalánosabban elterjedt nyelv a magyar s ennélfogva amolyan hivatalos nyelve is a pártéletnek, a milyen az állami életben. A kisebbségnek akarva, nem akarva, hozzá kell simulnia. Viszont, a nemzetiségi kisebbség, különösen ott, a hol a helyi többséget ö alkotja, ettől húzódik, ha még nyíltan nem is tiltakozik. A perifériákon a párt hivatalos nyelvhasználata nehézségekbe ütközik s az erős kőzéppontositó irányzattal szemben a centrifugális törekvések éppen úgy akarnak érvényesülni, mint az állami életben.

Hogy ezeket a nehézségeket legyőzze a pártvezetőség, a most letárgyalt uj párt- szervezet 53—61. szakaszaiban meghozta a maga nemzetiségi törvényét. Sajátságos játéka a véletlennek, hogy e szociálista nemzetiségi törvény első paragrafusának második kikezdése majdnem szóról-szóra megegyezik az 1868. nemzetiségi törvény any- nyiszor emlegetett első paragrafusával és Így hangzik:

„Vegyes nyelvű területen, hol párt-, illetve szakszervezetek már léteznek, a nem magyar ajkú munkások is csak ezekbe tartozhatnak. Tehát különálló nemzetiségi szervezetet nem képezhetnek“.

E szociáldemokrata nemzetiségi törvény a nemzetiségi elven alapuló pártcsoportosulást éppen úgy el nem ismeri, mint az 1868-iki nemzetiségi törvény. Valamint ez utóbbi törvény értelmében csak egyetlen politikai nemzet van, a magyar, úgy az uj szociálista pártszervezeti törvény szerint is csak egyetlen szociáldemokrata párt van Magyarországon, a hivatalos nevezet szerint nemzetközi, de a valóságban mégis csak magyar szociáldemokrata párt. A kö9. oldal.

zépponti szociáldemokrata pártvezetőség azonban egész bizonyos lehet abban, hogy a nemzetiségi politika szóvivői az ő nemzetiségi törvényüket éppen úgy el nem fogják ismerni és kielégítőnek tartani, mint nem tartják a magyar nemzeti állam hasonló törvényét. És a magok szempontjából igazok is van, mert ez a szociálista nemzetiségi törvény Magyarországból éppen úgy nem csinált keleti Svájcot, mint nem csinált a másik.

MAGYAR TANÍTÓK!

Ti vagytok a nép természetes vezetői; agitáljatok a nemzetközi szociáldemokrácia tévtanai ellen!

VEGYESEK.

Beszámoló. Május hóban szerkesztőségünk tagjai Szolnokon, Békéscsabán, Ungváron és Kolozsváron szerepeltek részben saját, részben a nemzetközi szociálisták által megtartott népgyüléseken. A népgyülések tárgy- sorozata, melyeket a nemzetköziek rendeztek, majdnem kivétel nélkül a következő pontokból állott:

1. A koalíciós kormánypolitikája.

2. Mi lesz az általános választó joggal ?

3. Kisgazdák és munkások helyzete.

A földbirtok megoszlásáról. Most amidőn a magyar szociálisták kidolgozták uj agrárprogrammjukat, abból a célból, hogy a földmives rétegeket maguknak megnyerni sikerüljön, nagy aktuálitással bir az a füzet, amely a Magyar Gazdaszövetség kiadványainak sorában e napokban látott napvilágot. Bernát István országgyűlési képviselő, a Magyar Gazdaszövetség igazgatójának a Magyar Tudományos Akadémián felolvasott székfoglalóbeszéde, a melynek cime : „A földbirtok megoszlásáról“. Bevezetésében feltünteti ennek a kérdésnek fontosságát különösen minálunk, ahol sokan el szeretnék hitetni, hogy a gazdasági bajoknak forrása a nagybirtok terjedése. Bernát István felveti tehát a kérdést, hogy vájjon a nemzetek történelme ez állítás igazságát bizonyitják-e be ? Végigvezet az ó-kor államain, Hellász és Rómán, vázolja