Népszövetség, 1908 (2. évfolyam, május-december)
1908-10-01
It. évfolyam. Október hó. NÉPSZÖVETSÉG. 7. oldal. utcai tüntetések azonban, melyek a választói jog kiszélesítését — akárcsak nálunk — célozták, arra indították a német birodalmi kormányt, hogy a gyülekezést is szabályozza. Az erre vonatkozó kormányjavaslat főbb pontjaiból, melyek érdekes fényt vetnek a német viszonyokra, kiemeljük a következőket : A birodalom minden honosának joga van a büntetőtörvénykönyvbe nem ütköző egyesületet alkotni és gyülekezni. Aki a közügyek tárgyalása céljából nyilvános gyűlést kíván rendezni, köteles azt legalább 24 órával előbb a hely és idő megjelölésével a rendőrhatóságnak bejelenteni. A szabad ég alatt tartandó összejövetelhez a rendőrség engedélye szükséges. Ugyanez áll a nyilvános utakon vagy tereken tartandó felvonulásokra is Az engedélyt a rendező a felvonulás előtt legalább 48 órával köteles kérelmezni. Ha a közrend és közbiztonság megzavarása várható, az engedély megtagadandó. A vezető köteles a nyugalom és rendről gondoskodni. Senki se jelenhetik meg fegyversen nyilvános gyűlésen vagy felvonuláson, hacsak az illető hivatásánál fogva nincs arra felhatalmazva. A javaslat felsorolja, hogy a rendőrség meghatalmazottjai, mely esetekben oszlathatják fel a gyűlést, avagy mikor vonhatják meg a szónokoktól a szót. Ezek közé tartozik az az eset is, ha az illetők nem a német nyelvet használják. Az ipari szakegyletekre vonutkozó törvény megemlíti, hogy azoknak sokszor majdnem lehetetlen a politikai és szociálpolitikai kérdések elől elzárkózni és a törvény- javaslat nyújt is ebben az irányban bizonyos engedményeket, de viszont kiemeli, hogy a politikai egyesületek működésé kivétel nélkül a legszűkebb korlátok közé szorítandó. Az államhatalom jogosítva van — mondja a javaslat indokolása — a gyűlések és egyesületek felett szigorú felügyeletet gyakorolni, azokat szükség esetén feloszlatni. Ezek az intézkedések ezideig a német szövetséges államokban különbözők voltak és hol gyengébben, hol pedig szigorúbban bírálták el, most azonban a birodalmi kormány egységes törvényben akarja az egyesületi és gyülekezési jogokat szabályozni és a szövetkezeti államok partikuláris joga csupán a vallási gyűlésekre, a templomi felvonulásokra, körmenetekre és zarándoklatokra lesz irányadó. A kormányjavaslat végül utal arra, hogy noha az a szakegyletek közjogi viszonyait érinti, a magánjogi részre azonban majd uj törvényjavaslatban fog intézkedni. Mindezekből nyilvánvaló, hogy a német birodalmi kormány a legintenzivebb szociálpolitikát folytatja és hogy különösen az egyesülésre és gyülekezésekre fektet igen nagy súlyt. Nincs igazuk tehát a mi nemzetközi szociálista vezéreinknek, akik éppen most szóval és nyomtatásban hirdetik, hogy a szakszervezeteket rendszabályozni és feloszlatni csak Magyarországon szabad és lehetséges, mert ime még a hatalmas és milliókat számláló német szakszervezetek ellen is megcselekszi azt az államhatalom, ha azok működése a közrend és közbiztonságba ütközik. Minthogy pedig a német szociálista szakszervezetek a kontinens minden egyesületei előtt úgyszólván irányt szabnak, ennélfogva a német szociális kormányjavaslatok gyakorlati hatását mindenütt kíváncsian várják a szocializmus lelkes apostolai. Beszámoló. Október hóban szerkesztőségünk tagjai Egerben, Magyaróváron, Kassán, Nagykőrösön és Kisteleken szerepeltek részben saját, részben a nemzetközi szociálisták által megtartott népgyüléseken. A népgyü- lések tárgysorozata, melyeket a nemzetköziek rendeztek, majdnem kivétel nélkül a következő pontokból állott: 1. A koalíciós kormány politikája. 2. Mi lesz az általános választó joggal ? 3. Kisgazdák és munkások helyzete.
