Népszövetség, 1908 (2. évfolyam, május-december)
1908-12-01
2. oldal. NÉPSZÖVETSÉG. II. évfolyam. December hó. múzeumok, nőegyesületek, műkedvelői előadások, hírlapok, felekezeti politika, ez mind egy-egy uj ruhadarabot képvisel, melylyel a magyarországi pánszlávizmus hatást kelteni kísérelt. Csak még a nemzetközi szociá- lizmus piros kosztümjét nem említettük a fenti sorozatban. Pedig ebben a jelmezben tetszeleg most a pánszlávizmus. A pánszlávizmust és a szociáliz- must az általános választói jog követelése hozta egymás mellé. A fön- maradási ösztön kényszeritette őket arra, hogy ölelkezzenek és hogy közös erővel sürgessék meg azt a fegyvert, melylyel az uj alapon szervezett választások alkalmával egymásnak fognak rontani. Ez a mostani fegyverbarátság is csak azért létesült, hogy az elkövetkezendő választásoknál a Felvidéken egymás elől hódítsák el a népet. Hiszen a jövő vok- sokért már most hazudnak. A pánszlávizmus hazudik, mikor szociálista eszméket prédikál, — a szociálizmus pedig hazudik, mikor pánszláv allűrökkel kacsintgat a Felvidék tótsága felé. Ezt a tótságot akarja mindkét irány magáénak vallani, ennek a tót- ságnak erejére áhítozik mindkét rész. A szociálisták az által, hogy elfogadták és elismerték a nemzetiségi túlzók követeléseit, remélik az ország nemzeti vidékein való erősödésüket. Remélik azt, hogy a nemzetiségi túlzók lábai alól lassankint elhúzzák, magukhoz rántják a nemzetiségi kerületeket. A pánszlávizmus viszont a nemzetközi szociálizmus eszméiben alkalmas uj eszközt talált a tömegek hitegetésére és a pánszlávizmust szociálista jelszavak segítségével reméli sikerrel az egész Felvidéken elterjeszteni. A pánszlávizmusnak nemzetiségükben sovén apostolai érzik a veszedelmet, mely a szociálizmus részéről céljaikat és szereplésüket fenyegeti. Jól tudják, hogy a hol féligmeddig liberális elveket vallanak és hirdetnek, ott a pánszlávizmus el nem terjedhet és hogy ezt a pánszlávizmus el nem felejti, hanem mindig szeme előtt tartja: az rendkívüli éberségéről és ravaszságáról tesz tanúbizonyságot. Gondoskodik is ez a pánszláv propaganda arról, hogy az általa hangoztatott szociálista jelszavaknak mély és komoly hatásuk ne legyen. Hogy a Felvidék tótsága között az a nemzetközi szociálizmus, mely a tót nemzetiségi túlzókat kegyesen pártolja, nem tud erősebben szervezkedni, terjedni, híveket szerezni, — ez az említett pánszláv éberségnek következménye és akármilyen módon is erőlködne a szociálista propaganda itt a Felvidéken, cirkulusait saját fegyvertársa : a pánszláv propaganda fogja mindig elrontani. Alakult a Felvidék sok nemzetiségi megyéjében számos szociálista politikai szervezet. Van közöttük olyan, melynek tagjai majdnem mind tótok. Vezetői között van olyan, ki azelőtt a leghevesebb pánszláv volt, aki soha sem álmodott arról, hogy valamikor szociálista is lesz. Az ilyen szervezetben pánszláv tömörülést lát mindenki és joggal — mert megesett bizony, hogy május elsején a hires Marseillaisa helyett a Hej Slovácit énekelte a szervezet tüntető menete. Választásokon pedig, minthogy szociálista jelölt nincsen, hanem magyar és pánszláv jelölt, a következő módszert használják, hogy a pánszláv jelöltre szavazhassanak. Küldöttségileg megkérdezik főle, vájjon hive-e az általános választói jognak. Természetesen, hogy a jelölt annak vallja magát — és erre a küldöttség vezetése alatt az egész szervezet a pánszláv zászló alá áll. De a magyarság jelöltjét, aki programmbeszédjében esetleg az általános választói jog szükségét hangoztatja, nem keresi föl a szervezet és nem is szavaz rá, pedig a kettő között a magyar jelölt a liberálisabb. Ilyenkor a szociálista táborban
