Népszövetség, 1908 (2. évfolyam, május-december)
1908-05-01
4. oldal. NÉPSZÖVETSÉG. II. évfolyam. Május hó. Darányi programmja. — A földmivelésügyi miniszter beszéde — Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter nehány nap előtt a képviselő házban két ízben is mondott nagyobb szabású beszédet a magyar gazdasági politika jelenéről és jövendő kilátásairól. A két beszéd a csöndes és gyümölcsöző reformok olyan tömegét érintette, amelynek megalkotására egyedül csak a magyar föld és földmivelő népének az a végtelen szeretete képes, a mely Darányinak legnagyobb és legtiszteletreméltóbb érdeme. A beszédnek nem szerves programmját adták a gazdasági fejlődésnek: ezzel Darányi minden ismerője tisztában van. A mozaikszerii beszéd inkább az egyes konkrét kérdéseket világította meg, s csak a birtokpolitika kérdésénél kívánt általános elvi álláspontra helyezkedni. A szocialista áramlatokkal szemben rámutatott arra, hogy a nagybirtok tulyomó része még jó kezekben van Magyarországon, ahol halálos vétek volna nem a birtokvilággal karöltve, hanem ellene csinálni a birtokpolitikát. A parcellázás áldásos munkáját ilyen elvek mellett a kormány minden erejéből támogatja s még a kötött birtokokat is megmásítja, hogy a kisemberek földhöz és a vagyonosodás föltételeihez jussanak. Hasonló gondossággal karolja föl a szövetkezeti ügyet is, amely évenkint százhaton milliónyi hitelt nyújt a szövetkezetek tagjainak. Készen vannak az uj törvények a mezőgazdasági kamarákról, vizi erőkről, kötelező husvizsgálatról, községi legelők vásárlásáról, az állattenyésztés előmozdításáról és a borhamisítás megakadályozásáról, s az uj telepítési és parcellázó törvény is mihamar a Ház asztalára kerül. A földmivelésügyi miniszter programmja nagyszabású alapiránya a jövendő Magyarország gazdasági fejlődésének. Ha a politikai viszonyok nyugodt, sima folyása hosszú időre kedvez a birtok és gazdasági politika küszöbén álló reformjainak, akkor nyugodtan nézhetünk az ország gazdasági alakulásai elé. Az alábbiakban egyébként részletesen közöljük Darányi beszédét : Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter: T. Ház! Méltóztassék megengedni, hogy én mindenek előtt foglalkozzam azon beszédekkel, a melyek inkább részletkérdéseket tárgyaltak. Reök Iván t. képviselőtársam felhozta a rudolfsgnádi zsilipszakadás kérdését. Ez az ügy tárgyaltatni fog akkor, amikor itt a Rudolfsgnád ármentesitéséről beadott törvényjavaslat napirendre tűzetik, amely most a vízügyi és a pénzügyi bizottsághoz van utasítva. Annyit azonban már is mondhatok a képviselő ur megnyugtatására, hogy figyelemmel vagyok arra a körülményre, hogy a zsilipszakadás abnormis körülmény között történt és már körlevelet intéztem az ár- mentesitő társulatokhoz, hogy jövendőre az ilyen zsilipépitések körül sokkal nagyobb óvatossággal kell eljárni, nemkülönben, hogy intézkednünk kell az iránt is, hogy milyen zsilipszakadás esetén a kiömlő vizek kis területre való szorítása, illetőleg a víznek elfogása megtörténjék. Csóti Géza t. képviselőtársamnak előadását nagy figyelemmel hallgattam és örömmel láttam, hogy ő népünkkel és népünk érdekeivel mennyire foglalkozik, általában azt tartom, hogy földmivelésügyi miniszternek a lelkész urak kell, hogy munkatársai legyenek, miután ők a néppel közvetlen érintkezésben vannak, ennélfogva ők hivatvák arra, hogy a mi eszméinket és törekvéseinket a népbe átplántálják. T. képviselőtársam felhozta a vetőmag-nemesítés kérdését. Erre nézve már a költségvetésben fog egy bizonyos tételt találni. De megnyugtatására közölhetem, hogy intézkedés történt az iránt, hogy a ménesbirtokok vetőmagot szállítsanak, különösen a kisgazdáknak, önköltségi áron, és ez nagy mértékben szokott igénybe is vétetni. Ézen törekvéseinket a jövőben még inkább fejleszteni szándékozom. Ami a földmives-iskolát illeti, hát e kérdéssel tüzetesen foglalkoztam. Ugyanakkor, amikor a gazdasági intézetek fejlesztését vitattuk meg, amelyben bizonyos reformok történtek is, a földmives-iskolák ügyével is behatóan foglalkoztunk. Megvallom azonban, nem tudtam még egy olyan megállapodásra jutni, amely közmegnyugvásra vezessen. Mihelyt közmegnyugvásra tudom ezt a kérdést megoldani, méltóztassék meggyőződve lenni arról, hogy e kérdés megoldásával is jönni fogok. Különben bejelentem, hogy t. barátom a vallás- és közoktatásügyi miniszter ur, a közeli napokban fog előterjeszteni egy javaslatot a gazdasági ismétlöiskoláról és ezen nagyérdekíi javaslat, amely az én hozzájárulásommal is jött létre, mindenesetre előbbre fogja vinni népünk ezen irányban való művelésének nagy ügyét. Bozóky Árpád t. képviselőtársam egy tömegét a határozati javaslatoknak volt szives beadni. Hát erre nézve csak azt mondhatom, hogy nagy érdeklődéssel hallgattam én a t. képviselő ur előadását, de méltóz- tassanak megengedni, határozati javaslataihoz még sem járulhatok hozzá, ha mindjárt azok egyikében vagy másikában elfogadható eszmét találnék is, mert én azt tartom,
