Népszövetség, 1907 (1. évfolyam, 1-3. szám)
1907-03-15 / 2. szám
25 keletkezik, tehát állat és ember egy osztályba tartozik. Csak az a kár, hogy azt a bizonyos „észbeli tehetséget“ nem sikkasztják még el ezek a felvilágosodott urak! s épen ez az „észbeli tehetség“ az, amit a tudós urak eltüntetni ugylátszik nem is akarnak, de nem is tudnak. Már a szocialismus egyik atyamestere, Marx is hangoztatja a „Kritik der politischen Oekonomie“ cimü könyvének előszavában, hogy „Az anyagi élet termelő módja egyáltalán megköveteli a társadalmi, politikai és szellemi élet folyamot.“ Ő is hangoztatja a “szellemi élet folyamat“ szükségességét, a midőn máskülönben az embert az állat színvonalára állítja. Hogy mi a szellem ? Honnan van a természet ? Arra sem a darviniz- mussal, sem az evolúció szabályaival megfelelni nem tudnak. Nem is lehet mással, mint a hit szavával, amely azt mondja: Istentől teremtett testtel, lélekkel biró lény az ember, aki azért küzd e földön, hogy a földöntúli boldogságát elérje. Ez az őszinte célú nevelés alapja és az is lesz ameddig a világ állni fog ! A kivándorlás kérdéséhez. Mind nagyobb mérveket ölt a kivándorlás, különösen Mára- marosban, mega kultúrában nagyon elmaradt vidékeken. A baj nem mai keletű. Sokan nem is tekintik vészes jellegűnek sem a népre, sem a nemzetre nézve. Azok akik a nagymérvű kivándorlást egyszerűen népvándorlásnak (milyen régen is volt IV. Béla is idegenekkel népesítette be az árván maradt falvakat) nézik, nagyon téves szempontból fogják fel az ügyet. Mert nézzük csak, kik mennek ki Amerikába meg más államokba? Azok, akik a legnagyobb értéktőkével rendelkeznek : egészséggel, munkabírással, pénzzel (bárha kevéssel is, hogy ez a kevés meglegyen: eladják jószágaikat.) Az óceánon túl nem engedik partra azokat, akik ezekkel a tőkékkel nem bírnak. És kiket hagynak idehaza a kivándorlottak ? Az öregeket, a gyermekeket, a beteges családtagokat, akikről az irgalom gondoskodjék. Engem nem ragad el még az a ritka példa sem, hogy az amerikai munkás sok dollárt küld itthon hagyott családtagjainak fölsegitésére. Hiszen a dollár, igaz ott megvan takarítva, itthon, a magyar állam a maga pénzével föl is cseréli és kifizeti az amerikai milliárdosoknak ledolgozott munka napszámot. Kérdés van-e ebből: nemzeti vagyonosodási szempontból valami nagy haszon ? Nincs! Állítsák, bizonyítgassák mások, hogy van. Sem erkölcsi, sem nemzetgazdasági, sem munkabefektetési hasznot nem látok benne. Kárt igen. Elvonatik a nemzeti tőke ferde irányba. Annyi nálunk a parlagon heverő föld, hogy igazán nagy szükség van minden ép-kéz-lábbal biró emberre. Miért vándorol mégis idegenbe? Ki viszi, ki hitegeti, ki ülteti fel ezeket a jámborokat? A
