Népszövetség, 1907 (1. évfolyam, 1-3. szám)
1907-03-15 / 2. szám
20 Darányi szociálpolitikája. A szociálistáknak megint keserű pirulákat kellett lenyelniük e hónapban ; becsületes szociálpolitikai törvényjavaslatokat. Hogy mennyire rosszul eshetik ez a derék nemzetközieknek, azt csak az tudja méltányolni, aki valaha szociálista szónokot hallott. Egy jellemző tulajdonságuk van ezeknek a beszédeknek. Valami vad örömmel hajszolják a bajokat. Boldog érzés fut rajtuk végig, ha egy uj bajt, egy uj sebet találnak a nép helyzetében. Nos, a közelmúlt földmivelésügyi szaktanácskozások két ilyen állandóan felsorolható bajtól fosztják meg a szociálista agitátorokat, két hatalmas, önmagától is eléggé kiálltó sebtől szabadítja meg a gazdasági cselédeket és munkásokat. Az egyik a silány munkás lakások helyébe becsületes munkásházak építését, a másik — az eddig törvénybe le nem fektetett „gazda és gazdasági cselédek közötti jogviszonyok szabályozását“ célozza: Darányi igen helyesen az állam és a közhatóságok anyagi erejét viszi munkába azért, hogy a szegény gazdasági munkásnép a polgári függetlenségnek és boldogulásnak lényeges alapjához, a családi házi tűzhelyhez, viszonyainak megfelelő és könnyen elbírható áldozatokért hozzá juthasson. Ez a két törvényjavaslat, a melyet csak az imént tárgyalt le a miniszter egymásután tartott széleskörű tanácskozásokban s melyeken a munkásnép becsületes képviselői is részt vettek, a munkának az emberi boldogulást nemesebb módon elősegítő rendjét akarja megvalósítani és hatalmas bizonyítéka annak, hogy a magyar állam különös gondjába veszi a társadalmi alárendeltséggel járó gazdasági cseléd és egyéb munkást. Az állam a maga nagy erkölcsi és anyagi erejének teljes latba vetésével segíti elő a lakosság leggyengébb elemeinek gazdasági boldogulását. Kossuth és Darányi szociálpolitikai munkálkodása az igazi nemzeti politikának nagy eszméit juttatják kifejezésre. Támogassuk a leggyengébb milliókat az erkölcsi és anyagi boldogulás terén, mert a milliók boldogulása a nemzet erőinek hatalmas gyarapodását jelenti. A munkaadó és munkás között való alárendeltségi viszonyt megszüntetni lehetetlenség. Tehát ellensúlyozzuk a viszony hátrányos vonatkozásait azzal, hogy a munkaadókat a cseléd erkölcsi és fizikai létének teljes kímélésére ösztönözzük. A Darányi javaslata megköveteli a rfiunkaadótól, hogy cselédjének tisztességes és egészséges lakást adjon, a természetbeni járandóságokat jó minőségben adja, ünnepek alkalmával csak a legszükségesebbre szorítsa, betegség esetén gondozza a cselédek családtagjait is, az időszaki katonai gyakorlatok miatt a cseléd rövidséget ne szenvedjen, időszaki megbetegedéskor nyomorúságba ne jusson. A jogokat és kötelességeket gazdára és cselédre nézve a teljes paritás alapján írja elő és egyszerű olcsó eljárást biztosit jogviták esetén. Tehát azt lehet mondani, hogy minden bajnak elejét veszi, a melyek miatt a gazdasági cselédek állapota a ke- vésbbé jólelkíi gazdáknál nyomasztóvá vált.
