Nemzeti Népművelés, 1908 (1-9. szám)
1908-04-15 / 7. szám
6. NEMZETI NÉPMŰVELÉS. 1908. április 15. nemzeti eszme szolgálatába szegődtek, minden hátsó gondolat nélkül. Tapasztalták a tanitóegylet helyes irányú és áldásos működését. Iskoláikat még súlyos anyagi megterhelteté- stikkel és az államnak ajánlották fel. Az állami iskolákban magyar lett teljesen a tannyelv. Az átmeneti állapot egy-egy kis rekriminációt csalt ugyan ki belőlük, azonban minden mozgalom elmaradt. Mert tudnivaló dolog az, hogy a köznép 90—95—98%-a ha idegen ajkú is és ez különösen áll a németekre, jó magyar és alig várja az időt. hogy családja megmagyarosodjék. De mire való a Schulverein ? Mire való a nagynémetek jelszava: „Drang nach Osten!“ Mire valók az izgatok? Arra, hogy az ország békés polgárságát felbujtsák és, hogy a magyar nemzeti közművelődés áldásos, békés terjedhetésének gátat vessenek. El is érték a délvidéken azt, hogy annak a látszatát keltették a lármájukkal hazafiatlan, gonosz izgatok, mintha a németség a most uralmon lévő párt ellen volna. Pedig ez nem áll!! Ez a mumus az oka, hogy a német nyelv tanítása kötelező tárgygyá tétetett. Hogy a mumus kielé- gittessék. Jegyet akarokváltani az állomáson. Előttem áll egy szerb ügyvéd. Ez előtt egy katona, ki csak szerbül tudott, Temesvárra kér jegyet szerbül. A pénztárosnő magyarul beszél. Értette a szerbet. Látta, hogy a katona pénze kevés. Ennek nincs több pénze. A pénztárosnő kiakarja segíteni. Azt mondja váltson más irányra jegyet, akkor elég lesz pénze. A katona nem ért magyarul. A csendőr, ki a közelben állott nem tudott szerbül. A pénztárosnő jóindulatulag várakozik. A katona társa kerített valahogyan még pénzt. Az a szerb ügyvéd végig hallgatta, de a világért sem segítette volna ki sem a katonát sem a pénztárosnőt. Én persze, ezt nem állhattam meg és oda szóltam szerbül a katonához, kisegítendő. Az az ügyvéd azontúl is hallgatott, csak engem nézett meg élesen. Az ilyen esetek mire jók? . . . Bővebb következtetést nem fűzök hozzá. Csak még egy esetet említek. Itt a frigyesvágási tanítónő esete. Én csak azt kérdem, hol a magyar közigazgatás? Álomlábakon jár az? Vagy talán idegen a magyar saját hazájában, hogy a magyar közigazgatási hatalom nem védi meg? Vájjon megtörténhetett volna- e Németországban, Szerbiában vagy Romániában egy hasonló eset ? Nem! A magyar közművelődés még mindig a hamupipőke korát éli. A magyar tanítóság azonban résen van és addig zörög és addig követel a mig bebocsáttatást és a legfényesebb elbánást részére meg nem szerzi és nem biztosítja. Azt még megérthetném, hogy a rendes tanórákon kívül, külön nyerendő díjazásért taníthatna az állami tanító idegen nyelvet, idegen műveltséget, de a rendes heti órákon belül, a magyar rovására ... ezt magyar csak vérző szívvel teheti és csak az erőszaknak engedve. A magyar haza sorsán aggódó tanítók szavát hisszük, hogy illetékes helyen is meghallják és nem engedik elröppenni. Kérünk több védelmet, támogatást és gyorsat a magyar tanitó és magyar iskola részére a magyar közigazgatástól. Egy évtized és a tanítók odaadó munkája teljesen legyűri a pangermán és egyéb hazafiatlan törekvéseket. Akkor azok a szomorú tapasztalatok, a milyeneket Hevesben és Szabolcsban észlelnek, hogy az a csekélyszámu más ajkú sem tud meg- magyarosodni, eltűnnek. Háromszéken meg Udvarhelyen még a magyarul tudók száma is csökkent. Szaporitassanak az .állami iskolák. A magyar állam saját területein belül semmilyen más nyelvnek és művelődésnek nem állhat szolgálatában, mint a magyarnak. Ne feledjük: „Nyelvében él a nemzet!“ (Nagybecskerek) Szegfű Sándor. hírek. Kiss József ünneplése. Kiss József a kiváló költő, a két illustris szerkesztője 40 év óta Írja gyönyörű költeményeit melyek mindég lélekből fakadnak s nem a mának készülnek, hanem az idők végtelenjében is mindég gyöngyei lesznek a poézisnek. Az ősz költőt mindenfelé ünnepük most az országban, kinek ünnepségét annál szívesebben nézzük, mert a költő valamikor a tanítás nehéz mesterségével is foglalkozott. Hogy a tanítói pályán nem maradt, az csak a véletlennek köszönhette. Aradon nem választották meg az ottani zsidó iskolához. Ha nem is maradt tanitó a meleg szivii poéta, a tanítókhoz mindég jó lelke volt. Legutóbb Beszterczbányán rendeztek tiszteiére ünnegségét, melyen Figus Vilmos oda való kollégánk könyekre fakasztotta a költő fejedelmet. Kollégánk Kiss József „Varróleány dala“ c. költeményét megzenésítvén, azt a költőnek ajánlotta. A lágy melódia a csupa szív nótán sok lelkesülő szív melegedett fel, ezek között legboldogabb volt a Kiss Józsefé. Elmozdított tanári kar. Karánsebesről jelentik: A görögkeleti román egyházmegye theológiájában és tanítóképzőjében többrendbeli panasz alapján vizsgálatot rendelt el gróf Ap- ponyi Albert kultuszminiszter. A miniszter a vizsgálattal dr Sigi- esca József budapesti gimnáziumi tanárt, egyik legérdemesebb pedagógusunkat, bízta meg, aki a legnagyobb tárgyilagossággal, de páratlan szigorral is teljesítette ezt a feladatot. A vizsgálat a közerkölcsöket mélyen sértő, a fiatalságot megmételyező és az egyházat megszentségtelenitö deliktumokat állapított meg, kétséget kizáró módon. A miniszter ennek a vizsgálatnak az alapján azután elrendelte, hogy az egyházmegye saját autonom hatáskörében távolítsa el dr Badescu Traján és dr Csolonka Demeter iskolai referenseket, Barbu Péter és Bálán József theológiai és tanítóképzői tanárokat, nemkülönben Dragomir György internátusi felügyelőt és Buzera Péter gyakorlóiskolai tanítót. A miniszter rendelkezése megye- szerte nagy meglepetést keltett. Megjegyzendő, hogy Barbu Péter és Bálán József hírhedt román agitátorok.Barbu még a gyermekeit sem nevelteti Magyarországon hanem Turn- Severinben. Az eset hatásán Popea Miklós püspök lemondott az egyhámegyei adminisztrációról. Most Musta Filaret arc- himandrita és püspöki helynök helyettesíti. Remélhető, hogy ezt a tisztét hazafias szellemben tölti majd be.
