Nemzeti Népművelés, 1908 (1-9. szám)
1908-03-01 / 4. szám
6. NEMZETI NÉPMŰVELÉS. 1908. március 1. zaj teszi figyelmessé a fel-alá járó fegyőrt. Körültekint, de semmit sem lát. Majd véletlenül tekintette az egyik rácsos ablakra irányul és nem kis csodálkozására egy gólyát pillantott meg ott. Hosszú piros csőrével erősen kopogtatva az ablakot, mintha sürgős bebocsátatást kérne. A fegyőr illedelmesen tisztelegve köszönti a kunyhóban és palotában egyaránt szeretettel s örömmel fogadott gólyát s szerényen megkockáztatja, hogy nem-e ablakot, illetve házat tévesztett a sötét éjszakában. — Nem biz’ én jó ember! — válaszolt a gólya, — a bűn e sötét fészkébe hozom a tiszta, fényes ártatlanságot. — Bocsánat — veté közbe a fegyör, — előbb azonban jelentést teszek Fischer Gyula kir. ügyész urnák. — Azt én nem várom, barátom, — mondá határozottsággal a gólya. — Különben is nekem nem parancsol földi lény s ajándékaimat oda adom, oda viszem, ahová nekem tetszik. S azzal fogta magát, beröpült a kinyílt ablakon és rövid pár percnyi bennfartózkodás után nagy szárnycsattogássa! faképnél hagyta a csodálkozó fegyőrt. Másnap reggel aztán csak hire szaladt a fogházban, hogy Kolompár Julcsa vizsgálati fogházban levő cigánynőnek hozott valami siró-rivó ajándékot a gólya. Egy csokoládé szinü kis angyalkát, ki most a győri fogháznak dédelgetett, mindenki által becézgetett lakója. A kérges szivü rabok, a komoly, szigorú fegyőrök egyforma jóindulattal és szeretettel veszik körül a bűnben született csokoládészinü de tiszta, ártatlanságot. A tekintetes kir. ügyészség számadásaiban most ilyen szokatlan tételek is szerepelnek: 1 cuclis üveg 3 gummival, 3 fásli, 2 pólya, 3 ingecske, 1 csörgő, 9 db. diszkrét ruhadarab. Fischer Gyula dr. királyi ügyésznek a rengeteg bűnügyi akták tömkelegjében az adja a legnagyobb gondot, hogy miként is számolja el ezeket a kiadásokat, amelyeket tudta és beleegyezése nélkül a pajkos, a piros csőrü gólya okozott neki. Egyébként, mint írni szokták: az anya és gyermek a körülményekhez képest jól érzik magukat. A gyermek talán a jövőben is jól fogja magát érezni, mert kinek jut majd eszébe, hogy a cigány purdénak szemére vesse azt, hogy börtönbe született. Bezzeg, ha cigány nem volna! Népoktatásunk bűnei. Kunfi Zsigmond tanár sötét ecsetvonásokkal festi kultúránkat. íme egy-két adat: Kerény községben az egyik tanteremben 148, a másikban 158, a harmadikban 162 gyermeket tanítanak. Adrine községben 207, Kéthely községben 268, Jászfényszentandráson 275 tanulót tanít egy tanító. Magyarországon van 16150 elemi iskola, ebből 11360-ban egy osztályba tanítják a tanulókat. Hazánkban 24622000 tanulóból 149 esik égy tanítóra. Franciaországban 63, Olaszországban 43, Bulgáriában 63, Finnországban 41. Magyarországon 3125121 tanköteles gyermek van, ebből 655000 nem jár iskolába. Anglia 67, Amerika 59, Németország 47 koronát költ évenkint egy tanulóra Magyarország csak 10 korona 4 fillért. Ezer koronás pofonok. A királyi Kúria igen érdekes bűnügyben mondott Ítéletet. A büniigy történetének Arad volt a színhelye s a szereplői szintén aradiak; egy hitoktató mint panaszos s egy államvasuti tisztviselő mint vádlott. A bűnügy témája a tanbetyárság volt. Az Arad és Vidéke hasábjain az elmúlt télen egy cikk jelent meg, amelyben Bedő Bendegusz államvasuti tisztviselő azt panaszolta, hogy harmadik elemi iskolába járó fiát Vargha Károly megpofozta, kidobta a hideg folyosóra s amidőn a fiú anyja e miatt kérdőre vonta, az uriaszony előtt illetlenül viselkedett; azonkívül azt is felhozta a cikk, hogy a hitoktató az összes gyermekekkel brutálisan bánt. A cikk miatt Vargha Károly följelentést tett az aradi ügyészségnél, aminek következtében meg is indult az eljárás a cikk szerzője ellen, akit azonban az aradi törvényszék any- nyival is inkább fölmentett a vád alól, mert a hitoktatót a fegyelmi hatósága is bűnösnek találta és feddésre Ítélte. A panaszos felebbezése folytán azonban a nagyváradi tábla megsemmisítette a törvényszék ítéletét és az ügyet arra való tekintettel, hogy a hitoktató közmegbizatásban eljáró egyénnek tekintendő, a nagyváradi esküdtbiróság elé utalta. A nagyváradi esküdtbiróság november 25 én 26 án tárgyalta ezt az ügyet. A tárgyalásra tanúként be voltak idézve az aradi Weitzer János utcai elemi iskola növendékei közül mintegy harmincán, akik arra voltak hivatva, hogy a hitoktató brutális bánásmódját igazolják. A vádlott a cikk szerzőségét és a felelősséget elvállalta s kijelentette, hogy a cikket, mint apa, elkeseredésében irta meg azért, mert kis fia többször panaszkodott, hogy a hitoktató minden komolyabb ok nélkül súlyosan bántalmazta. A panaszos hitoktató, Vargha Károly segédlelkész beismerte, hogy a gyermekek egyik másikat néha-néha fülhuzással, hajhuzással, meglegyintéssel megfenyegette, de soha a gyermekekkel brutálisan nem bánt s a vádlott gyermekét soha meg nem pofozta. A bizottság elrendelte a valódiság bizonyítását s hozzáfogott a beidézett tanuk kihallgatásához. Első sorban is a vádlott feleségét hallgatták ki, aki igazolta férje által emelt vádakat. Ezután a kis gyermekek kihallgatására került a sor. A kis nebulók nyolc-tiz éves fiuk, egytől-egyig terhelő vallomást tettek. — Bántot-e téged a tiszteletes ur, kérdezte az elnök az egyik kis fiút ? Bántott bizony sokszor. — Hogyan ? — Úgy, hogy pofozott, ha egy kicsit hátranéztem és azonkívül a fülemet is huzgálta. Másik kisfiú vallomása szerint a kis leányokat, kiket Varga hittanra tanított, kancáknak nevezte. Az esküdtek nem bűnösnek nyilvánították Bedő Bendeguzt, akit e verdikt alapján a törvényszék fölmentett a vád és következményei alól és Vargha Károly hitoktatót az összes költségek fizetésére kötelezte. Az ítélet ellen a magánvádló és képviselője semmiségi panaszt jelentett be s igy az ügy a Kúria elé került, ahol ma tartották meg a tárgyalást. A kúria elutasította a semmiségi panaszt és elmarasztalta Vargha Károlyt az összes költségekben, amelyek ezer koronára rúgnak. Új polgári iskolák. Akkor, a mikor Kunfi Zsigmond oly elszomorító képét nyújtja közoktatásunknak, akkor jól esik megemlékezni arról, hogy Titelen, az állam a régi düledező polgári iskola helyett új, modern palotát emeltet az iskola céljaira. Ugyancsak Arad városnak a kultusz kormány 30000 korona segítséget ajánlt föl arra az alkalomra, ha Arad város a második polgári iskoláját felépiti. Az aradi közönség, a ki eddig is az elsők között volt, bizonyára felépíti második polgári fiú iskoláját is.
