Nemzeti Népművelés, 1907 (1-24. szám)
1907-09-08 / 16. szám
4. NEMZETI NÉPMŰVELÉS. 1907. szeptember 8. HÍREK. Szives elnézést kérünk! Lapunk a nagybányai nyomdász munkás hiány miatt, nyomdát cserélt, azért nehány nappal később jelentünk meg a rendesnél; egyúttal az idő rövidsége miatt nehány nem újdonságot képező, de érdekes czikk a jelen számból kimaradt, miért is jövő számunk jóval terjedelmesebb lesz. A tanítók féláru utazása. Isten tudja hány memorandum, hány küldöttség kérte már a kereskedelmi minisztériumot, hogy a felekezeti és községi tanítókra is terjesszék ki a féláru jegy váltására jogosító igazolványt. A memorandumok számadatukkal, észszerű indokkal fejezték ki, hogy a féláru utazással nem hogy vészit az államvasutak üzeme, hanem több jövedelmet biztosit, mert a tanítóknak szabad ideje sok s akiknek hivatásuk is az, hogy megismerve hazánk szépségeit, a nyári szünidőt utazásokra, tanulmányaik, ismereteik gyarapítására fordítsák. A darabant-kormány a tanítóknak megadta volna ezt az üdvös, a kultúrára is hasznos kedvezményt, de a tanítók nem akartak a darabant-kormánytól elfogadni semmiféle kegyet a nemzeti kormánytól meg hiába kérnek, noha ezek is megígérték valaha, ezek nem adnak. Kossuth Ferencz kereskedelmi miniszter ur azzal utasította el a küldöttséget, hogy pénzügyi tekintetben nem teljesítheti a tanítók és tanárok kívánságát, mert a tanítókra való kiterjesztés azt jelentené a féláru utazás dolgában, hogy akkor sere- gestől omlana be a többi tisztviselők ezrei is — ugyancsak hasonló kérelemmel. Nem vagyok finánczzseni, de én ebben sem látnék nagy veszedelmet. Az utazási kedv fellendülne s legalább az a sokszor óhajtott kívánság, hogy ismerjük meg a hazát teljességében, szépségében. A féláru jegyváltására va'ó jogosítvány úgy is csak az államvasutak és a kezelése alatt álló hazai vasutakra érvényes, nem kellene attól tartani, hogy a féljegygyel elszaladozna a külföldre. Ha a szolgabiró hajdúja utazhat féljegygyel, miért nem utazhatna a tanító, ki bizonyára teljesít olyan állami szolgálatokat, mint a szolgabiró öltöztetője, kifutója, kocsi-dekorácziója. Ha pedig oly nagy veszteséget jelent a félárujegy megadása, legaláb a nyári szünidőre adják meg a kedvezményt, egyébkor a tanító úgysem utazhat. Csodálatos, hogy mennyit panaszkodunk azon, hogy nem ismerjük még hazánkat sem. Persze nem. Azok kiknek pénzük van, ostoba divatból külföldön fürdőznek, nekünk, kikre a legnagyobb ellenség sem foghatja, hogy nem vagyunk hazafiak, kikről minden ujságczikk dicsérőleg emlékezik meg e tulajdonságunkról, nekünk nem adnak módot ahhoz, hogy hazánk szépségeit felkeressük. A kultúra édekében a vasút is hozhatna áldozatot, hiszen elég áldozatot hozott most tisztviselőiért a nemzet, kinek filléreiből, meg adóztatásából kerül ki a fizetésjavitás is. (Külön megadóztatást nem jelentett. A Szerk.) Úgy tudjuk, hogy Szterényi József kereskedelemügyi államtitkár a kérvény teljesítése mellett van s a tanítók ez irányú mozgalmát pártolja is. Kérjük őt, hogy főnökének, Kossuth Ferencz kereskedelmi miniszternek jóakaratát nyerje meg, ami annál könnyebb lesz, mert erre a függetlenségi pártelnök valamikor komoly igéretett tett. Holló Béla. Az eleki és jászberényi iskolák államosítása. Az aradmegyei Elek község derék német anyanyelvű népe a magyarnyelv tanítása érdekében évről-évre szaporította a tanítók számát, ami a községnek nagy anyagi áldozatába került. A hazafias magyarérzelmü nép egyébb kulturális kötelességeit is előmozdítandó, a kultuszminiszter könnyíteni akart a nép anyagi terhén, szeptember 1-től a községi iskolát államosította. Az Intézet élére Kehler Károly eddigi igazgató-tanítót nevezték ki igazgatónak, ki eddigi működésével is méltán rá szolgált az elismerésre. Ugyancsak államosították Jászberény város népiskoláit is. A városban 8 és a tanyai iskolákban szintén 8 tanerő működik szeptember 1-től. Mikor a korcsmáros haragszik. A „Jász Kürtben“ olvassuk, hogy a portelki korcsmáros haragszik. Haragja rettenetes és ezért nem lehet Taska János kartársunk Jász-Nagy- Kun-Szolnok-megyében áll. tanító. Ha Taska János szeretné a bort, az alkoholt s ott húzatná a portelki csárdában a nótát, ötöst ragasztana a kocza banda prímásának homlokára, üveget vágdosna a boglya kemenczéhez s kirúgná a korcsma falát, akkor lehetne Taska alkalmazásáról beszélni, De Taska kollégánk szelíd csöndes ember, könyveket olvas, mig mások mámorukat alusszák. Egy fityinget nem ád a portelki korcsmáros vinkojáért, sőt azt se engedi meg — a mit a korcsmáros fő érvül használ — hogy a nép mise előtt, beharangozásig, a lakását teleköpködje, csöndes pipaszó mellett. Az nem számit semmit, hogy Táskát már képezdész korában maga mellé vette az egyházmegyei tanfelügyelő és hogy kitűnő tanító hírében áll. A porlelki korcsmáros gondnoksági tag, Appo- nyi ajánlással ruházta fel s ő, hogy kit ajánl, nem köti senki orrára. Tanítók! Igyatok ott, ahol korcsmárosok a gondnokság tagjai, mert absztinens emberek nem mennek semmire. Így azonban mentői nagyobb lumpok lesztek, annál inkább felétek fordul a gondnokság kegye. Mindezt megkell érni a XX-ik században, a mikor olvasókönyvet nem engedélyeznek az alkoholizmus tárgyalása nélkül. A szarvasi embergyilkoló. A szarvasi Dankó-féle iskolát, — mint ottant tudósítónk Írja, — a járásorvos egészségtelennek, túlzsúfoltnak, veszedelmesnek találta. A járásorvos véleményét Zöldy János dr. megyei főorvos megerősít -tte, még is a békésmegyei közigazgatási bizottság egy évi halasztást adott az egyháznak, hogy más iskolát építsen. Persze, ha egy lónak megmentéséről volna szó, azonnal más jászolhoz kötnék. A polgárok gyermekeinek nem árt, ha egy esztendeig egészségtelen, veszedelmes helyre járnak is. így tartja a békési közigazgatási bizottság, a hol tüdővészben sokan elhalnak s a hol annyit siránkoznak a nagy gyermekhalandóságról s a hol annyin bizonyítják a XX-ik század humanizmussá!. A valóságban igy fest a század humanizmussá. Lemondott az igazgatói állásról. Mások tülekednek a rangért, a titulusokért, Zsigmond Béla, a sátoraljaújhelyi piarista főgimnázium igazgatója, igazgatói állásáról lemondott s tanári minőségben saját kérelmére Veszprémbe helyeztetett. Uj főgimnázium. A ináramarosszigeti piaristák algimnáziumát Apponyi Albert gróf kultuszminiszter a f. évi szeptember 1-től főgimnáziumi jelleggel ruházta fel. A márama- rosi algimnáziumot 1730-ban alapították s azóta derekasan megfelelt feladatának, úgy mint mindenütt, itt is jó hirn avét keltették a piarista rendháznak. Mikor az iskolaszék a hibás! Áldatlan állapotok folytak Dobozmegyeren az iskolaszék és Szotyori Imre tanító között. A tanítót örökké fegyelmi vizsgákkal keserítették. Mikor aztán Szotyori egyik hive a sok szekatúrát megunta, azt állította, hogy Brück Adolf iskolagondnok erkölcstelen dolgokra tanítja a gyermekeket. Ez a vád a bíróságnál beigozo- lást nyert, minek következtében Brück Adolf lemondott tisztségéről s mint a „Békésmegyei Közlöny“ megjegyzi, most már a béke helyre áll. Jó, jó! De mi lesz az erkölcstelen üzelmek miatt? Egy lemondással ezt is el lehet intézni! Úgy látszik az iskolaszékeknek napról-napra növekszik a privilégiuma.
