Nemzeti Népművelés, 1907 (1-24. szám)
1907-04-30 / 8. szám
1907. április 30. NEMZETI NÉPMŰVELÉS 7 »Tekintettel arra, hogy a tárgyalás alatt levő »a nem állami elemi népiskolák jogviszonyairól és a községi és felekezeti néptanító járandóságairól« szóló törvényjavaslat az ország alaptörvényeinek legnagyobb részét, különösen annak sarkalatos intézkedéseit hatályon kívül helyezi ezen törvényjavaslat elfogadása esetén, utasítja a Ház a vallás- és közoktatásügyi minisztert oly törvényjavaslatnak elkészítésére és beterjesztésére, amelyben tüzetesen jelöltessenek meg az ország alaptörvényeinek még nem abrogall intézkedései.« Szkicsák Ferencz a következő határozati javaslatot terjeszti be : Tekintettel arra, hogy az állampolgárok leginkább azért fogadják idegenkedéssel az egyes tisztviselői karok és így a tanítóknak fizetésemelését is, mert habár az állami költségvetés terhére történne is az, mégis az adózó polgárok indirekt megterheltetésével jár, a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat a napirendről levétetik és utasítja a Ház a vallás- és közoktatásügyi miniszter urat, hogy a kormánynyal egyetértőleg az ezáltal haladéktalanul beterjesztendő s a kötelező biztosítást szabályozó törvény- javaslat kapcsán gondoskodjék a 'tanítók járandóságainak kiegészítéséről olyképpen, hogy a biztosítások közvetítésével a tanítók bízassanak meg és ezen működésűk elle- nében a biztosítási alap terhére adandó jutalékok képezzék a fizetések kiegészítő részét. Pop-Csicsó István: Szerinte a tárgyalás alatt levő törvényjavastat a felekezetek autonómiáját sérti s legerőszakosabb támadás a nemzetiségek ellen. Az ő felfogása szerint a kormánynak nem is volt joga a nem állami tanítók fizetésrendezésről szóló törvényjavaslatot beterjeszteni, mert ez a kormány csak átmeneti kormányzatra vállalkozott. A kormánynak mindaddig nem lett volna szabad a javaslatot beterjeszteni, mig annak helyessége felől a felekezeteket meg nem kérdezte. Kijelenti, hogy a javaslatot nem fogadja el. Április 10. Szontagh Andor: Kárhoztatja azt a különbséget, amelyet a javaslat az állami és felekezeti tanítók közt előidéz a kezdő fizetés és korpótlékok tekintetében. Az első, mit a miniszter figyelmébe ajánl, a személyes pótlék, amelyet 30 évi szolgálat után hivatalból kell a tanítóknak megadni. A javaslatot, a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Simonyi-Semadam Sándor: A javaslatot, mivel a nem állami tanító helyzetén határozottan javít s a valláserkölcsi nevelést is biztosítja, pártja nevében általánosan elfogadja. (Zajos helyeslés a néppárton.) A korpótlékok arányosabb beosztását kívánja s azt, hogy a kántori fizetés ne számíttassák be olyan tanítók fizetésénél, akik kántori teendőket is végeznek. Kollár Márton: Kifogásolja, hogy a felvidék egyetlen középiskolájában sem tanítják a tót nyelvet, úgyhogy előbb- utóbh oda jut a tótság, hogy nem akad ember, aki a kormányok rendeletéit és a törvényeket a tót nvelre le tudná fordítani. Pedig a tót nyelv müveit, gazdag nyelv, sőt az egyik tót költő azt is mondja, hogy mikor az angyalok odafenn az égben kedveskedni akartak az Istennek, tót nyelven szóltak hozzá. (Viharos derültség) A javaslatot nem szavazza meg, mert sérti a felekezetek autonómiáját. Vidd Aurél kéri, hogy a beszédét a legközelebbi ülésen tarthassa meg. (Helyeslés.) A Ház hozzájárul Vlád kérelméhez. Április 12. Melozer Vilmos: Előállhat az az eset, hogy a tanító a magyar nyelvnek sikertelen tanítás^ miatt fegyelmi alá kerül. De hogy ezt elkerülje, minden tevékenységét a magyar nyelv tanítására fogja fordítani, csakhogy a fegyelmitől szabaduljon. Nyilvánvaló, hogy igy a többi tárgyat elfogja hanyagolni. A fegyelmi vizsgálatot" a tanítókról az iskola- fentartókra kell átvinni, azzal, hogy »ultima ratio« az iskola bezárása lesz. Ezeket figyelmébe ajánlja a miniszternek. Különösen a törvény jövőjére nézve táplál aggodalmakat, amikor a miniszter egyénisége esetleg nem fog garancziául szolgálni az autonómia sértetlen maradásához. A javaslat egyébként jelenlegi formájában sem elégíti ki s azért nem fogadja el. Apponyi beszéde. Apponyl Albert gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter : T. képviselőházi A közvetlenül előttem szólott t. képviselő úr meg fogja találni észrevételeire és aggodalmaira a részletes választ abban az előadásban, melyben javaslatomnak czéljait megvilágítani szándékozom. Csak annyit előlegezek az ő beszédének már most, hogy az én felfogásom szerint a konklúzió abban nem fedezi az előzményeket. Mert abból a kiindulási pontból — és ezt szívesen megállapítom — amelyből t. képviselőtársam a törvényjavaslatot tárgyalta és mely nemcsak hangjában, de alapelvében is lényegesen elüt az u. n. nemzetiségi csoporthoz tartozó képviselőtársaimnak argumentácziótól (ügy van!) ezen premisszák után én inkább azt vártam volna, hogy t. képviselőtársam a javaslatot általánosságban elfogadja és aggodalmainak érvényesítését, esetleg eloszlatásukra való törekvését a részletes tárgyalásra hagyja, (ügy van!) Még nincs késő, hogy erre az útra térjen t. képviselőtársam és azok, akik vele együtt éreznek. Mert hiszen kijelentem, hogy míg egyfelől ennek a törvény- javaslatnak alapelveiből semmit feláldozni nem fogok, (Élénk helyeslés.) másfelől olyan módosításokra igenis kapható vagyok, amelyek csupán a törvényjavaslat valódi szándékát netaláni félremagyarázásokkal szemben jobban kidomborítani alkalmasak. (Kettős őzéi.) Ezen általános észrevételek után legyen szabad megvilágítanom a törvényjavaslatnak kettős czélját és e két czél elérésére a törvényjavaslatban tervezett intézkedések ellen felhozott észrevételeket és aggodalmakat taglalnom. (.Fizetésrendezés.) A törvényjavaslatnak egyik czélja az, mely ennek az egész törvényalkotásnak kiindulási pontul szolgált, a nem állami tanítóknak fizetésrendezése; a törvényjavaslatnak másik része, intézkedéseinek másik csoportja pedig azokkal a biztosítékokkal foglalkozik, amelyeket részint a felemelt, államilag kiegészített fizetéssel kapcsolatosan, részint ettől függetlenül egész általánosságban az állami és nemzeti szempontok érvényesülése tekintetében (Élénk helyeslés.) érvényesíteni kell. Foglalkozzunk először magának a fizetésrendezésnek kérdésével. (Folyt, köv.) Laptulajdonos és kiadó: Kovács G-;yu.la.. Sürgősen fizessenek elő protestáns tanítók, orgonisták, karvezérek egyetlen szaklapjukra, a Protestáns Zeneközlönyre. A Ili. évfolyamban levő lap a prot. egyházi ének- és zeneügyet.szolgálja. Harminczkét kitűnő egyházi zenész és író közreműködésével szerkeszti és kiadja: ifj. Fövenyessy Bertalan. Társszerkesztő : Reviczky Sándor. Mellékleteiben közöl énekeket orgonára, művészi elő- és ntójátékokat, templomi, temetési és világi darabokat férfi- és vegyeskarra, az iskolák számára két és háromszólamu énekeket és dalokat. Nem nélkülözheti egy prot. tanító, orgonista és karvezér se. Ára félévre 6 korona. Mutatványszám ingyen ! Szerk. és kiadóhivatal; Sárospatak. 6—15
