Nemzeti Népművelés, 1907 (1-24. szám)
1907-01-15 / 1. szám
1907. január 15 NEMZETI NÉPMŰVELÉS kitartóan. Nem állunk szolgálatába semmiféle irányzatnak, semmiféle pártnak, sem felekezetnek, sem nemzetiségnek. Előttünk mindenki egyforma lesz, nem teszünk különbséget senkivel, egyért épp úgy fogunk küzdeni, mint valamennyiért“. . . És küzdött a lap títáni küzdelemmel valamennyiünk jogos érdekéért. Bátorság, szókimondás, a bírálatban tárgyilagos igazság, önzetlenség és egy nyomorgó, megalázott testületnek: a magyar tanítóságnak igaz szeretete jellemzik e lapot legjobban! Kedves Pályatársaim, magyar tanítók! Mi soha sem voltunk hálátlanok és nem is lesz tulajdonságunk soha a hálátlanság. Hálával, elismeréssel tartozunk a „Nemzeti Népművelés“ ideális lelkű szerkesztőjének és önzetlen kiadójának, akiket nem üzleti szempontok vezettek e lap kiadására, hanem a mi ügyünknek szeretete. Hálánkat és elismerésünket pedig úgy rójuk le, ha a lap zászlója alá seregiünk és iparkodunk másokat is ide vonzani. Kedves Pályatársak! A testvéri szeretet legtisztább érzelmeivel hívlak benneteket e zászló alá a közös küzdelemre! Jöjjetek, óh jöjjetek tömegesen felekezet, jelleg és nemzeti különbség nélkül egyaránt, hogy szavunk annál nyomatékosabb legyen azok előtt, a kik ma is nyomorba szeretnék dönteni a harminczhárom ezer „nemzeti napszámost“. Mert, higyjétek el nekem, ha e lap hasábjairól ezer és ezer tanító nevében hangzik el a jajkiáltás, akkor kihull a fülekből a vatta. Meghallják akkor a hatalmasok, a rabszolgatartók a mi jajkiáltásainkat s akkor felderűi a magyar tanítóság verőfényes hajnala! Erős a hitem, szilárd a meggyőződésem, hogy e lap, mint eddig, úgy ezentúl is nyílt sisakkal és bátran fog küzdeni „egyért épp úgy, mint valamennyiért“ - és e hitem, e meggyőződésem szilárdságába vetett bizalommal és testvéri forró szeretettel hívlak ismét benneteket édes testvéreim, lelkes magyar tanítók: Jöjjetek a kibontott zászló alá és legyetek részesei a küzdelemnek! Vár és szeretettel üdvözöl benneteket hű és a nyomorúságban osztályos testvéretek Tóth Aladár. Paraszttanítók. A vallás és közoktatásügyi miniszter a népoktatásügy 1904. évi állapotáról szóló jelentésében elismerte, hogy az említett évben Magyarországon 26 paraszttanító volt. Ez az egy körülmény is teljesen elégséges arra, hogy bizonyságot tegyen amellett, hogy Magyarországon a népoktatásügyre vonatkozó törvényeket nemcsak hogy soha végre nem hajtották, hanem maga a kormány sem vette soha komolyan sem a törvényes, sem pedig a lelkiismereti kötelességét! Mindaz, a mi 1868. óta a népoktatásügy érdekében papiroson megszületett - akár törvény, akár rendelet, akár utasítás, akár mi más - az mind csak czifra komédia volt eddig! Miért hajtják végre ától czettig pl. az adótörvényeket? Hja!, kérem, ez egészen más dolog! Igen, igen, kérem, ké . . ., kérem, me . . ., mert, mert, ez . . . izé . . . egészen . . . izé . . . má . . ., má . . ., más dolog. Itt pénzről van szó! És a népoktatásnál? Hja, kérem, az nagyon mellékes, nagyon lényegtelen dolog. Mert, tetszik tudni, kérem, izé ... hát . . . nem országos érdek (hanem ne tessék szólni senkinek!). 7 Minden állás betöltéséhez bizonyos törvényes kválij fikáczió kívántatik meg. Ez oly egyszerű dolog, a mit csupán a népoktatásügyi kormányunk nem volt képes még 38 év alatt sem megérteni! Ma már az az elemi iskolás gyermek is tudja, hogy aki — suszter akar lenni, annak legalább 3 évig tanulnia, inaskodnia kell, mely időnek a letelte megadja az illetőnek azt a kvaiifikácziót, mely nélkül suszter nem lehetne. De még a suszternél sem elég ennyi, hogy önálló foglalkozást kezdhessen, mert az 1884. évi XVII. törvényczikk kíméletlenül ráhúzza a nótát, mert a törvény vele szemben is feltétlenül végrehajtatik! Vagy próbáljon valaki csak ügy, a maga passziójából — gyepmester lenni! Mindjárt ott terem a nyakaközt a végrehajtott törvény! Egyetemi tanár más nem lehet, mint a ki erre képesítve van. Középiskolai tanár más nem lehet, mint akinek megvan a középiskolai tanári oklevele. Ügyvéd csak az lehet, aki ügyvédi diplomával bir. Orvos nem lehet más, csak aki megszerezte az orvosi diplomát. Tanító nem lehet más, mint a ki tanítói oklevéllel (kérem, ne nevessenek!) rendelkezik. Oh! pardon, kérem! Ezt az utolsót elhibáztam! Mert tanító mindenki lehet! Boldog, boldogtalan! Tessék megkérdezni a miniszter urat, hogy nincs-e igazam. Akit a község nem talál „képesítettnek“ a kanászságra, a csordás- ságra vagy a harangozásra, azt legfeljebb tanítónak teszi meg. Akik élhetetlen, munkakerülő naplopók, akiknek az egyébb munkával való kenyérkeresés derogál, az ilyen csavargókat megteszik tanítónak. Akit kicsaptak a kisbirói, a csordási, a béresi vagy más ilyennemü hivatal bársonyszékéből: tanítóságot vállalnak. Es így tovább! így születnek a paraszttanítók a kormány nemtörődömsége miatt és a tanítóság szégyenére! Az országházban pedig nem akad egyetlen „honatya“ sem, aki csak a száját is felnyitni érdemesnek találná ezért! Mert: mit nekik a tanító! A „csak tanító“! Dehát akkor minek az a sok törvény?! És aztán minek is azzal a ringy-rongy, haszontalan népoktatással törődni! Hadd menjen úgy, ahogy megy! Ha jó volt így eddig, miért ne lenne jó ezután is! Hiszen csak 26 a paraszttanító! Elüti ez a dolgot a 30 ezer közt! Minek ilyennel törődni?! Minek ezekkel gondolni?! Ejh! Ráérünk arra még! Tolihegyi. HÍREK. Lapunk olvasóit, akik az előfizetést még be nem küldték, illetve, akiknek előfizetése már lejárt, tisztelettel kérjük, szíveskedjenek azt mielőbb beküldeni, illetve megújítani, nehogy a lap küldése fennakadást szenvedjen.- A „Politikai Értesítő“ jelentése. A „Politikai Értesítő“ illetékes meghatalmazással a következőket jelenti a tanítók fizetésendezésére nézve: A Néptanítók Lapja f. évi*) 52-ik számában a tanítói fizetések rendezéséről megjelent közleményben az foglaltatik, hogy az állami tanítók fizetésrendezése az állami és kincstári iskoláknál töltött gzolgálati évek teljes beszámításával történik. A nem állami tanítók, (községiek és felekezetiek) javára megállapított fizetési fokozatokra való igényjogosultság pedig az 1893. XXVI. t.-cz. életbeléptétől, pontosan 1893. évi október hó 1-től megszakítás nélkül töltött tanítói szolgálati évek beszámításával állapíttatik meg. Megtörténhetnék azonban, hogy valamely községben az államosított vagy államosítandó községi vagy felekezeti iskola átvett tanítója, habár már 10 vagy több évi községi, illetőleg felekezeti szolgálata van, mégis csak az *) Most már múlt évi. Szer/,.
