Nemzeti Népművelés, 1907 (1-24. szám)
1907-03-15 / 5. szám
1907. márczius 15. NEMZETI NÉPMŰVELÉS 7 sammal egyetemben. Mert: az akkor segély czimen kapott összesen 400 (négyszáz) koronát t. k. csak kölcsön kaptam és pedig legalább is száz százalékra és az uzsora kamatot 10 évre (mióta csak szolgálatban vagyok) pontosan fizetem és fizetni is fogom, mert fizetnem kell, ha a tekintetes törvényszék keresetemet elútasitja. Hogy ügyem — az egész tanítóság ügye — okos ember előtt is érthető legyen, részleteznem kell a dolgot. Tiz évig szolgáltam az államot eleinte 400 forintért, két éve pedig 1300 koronáért. Ezen idő alatt, ha szorultságom, ifjúi könnyelműségem és tapasztalatlanságomban nem fogadtam volna el annak idején a 400 korona uzsora-segélyt, hanem valamivel többet koplalva, vagy tisztességes 6%-ra felvett néhány száz koronából folytattam volna tanúlmá- nyaimat a gimnáziumban, vagy éppen a csak három évfolyamú kereskedelmi akadémiában; ma legalábbis számtiszt lennék, körülbelül kétszerannyi fizetéssel, mint ameny- nyim most van. Világos, hogy a külömbséget, mint a 400 korona segély uzsora-kamatját veszi be rajtam hatalmával az államkincstár. Négyszáz koronáért legalább is évi 1000 koronát. A törvény a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közötti szembeötlő aránytalanságról beszél, e tények pedig — hiszen ezer meg ezer esetre alkalmazhatók — égbe kiáltanak. Arról a nyomorról, melybe igy jutottam és amely évről évre fokozódik, nem szólok, az uzsora-vétség fen- forgását már a szembeötlő aránytalanság is bizonyítja, nem lévén tehát okvetlenül szükséges, nem élesítem ki jobban a vádat. De mint súlyosbitó mellékkörülményt fel kell említenem, hogy uzsorásom karjai közül miért nem voltam képes megszabadulni. Ugyanis ha nem vállaltam volna annak idején tanítói állást, vagy ha most más pályára lépnék, be kellene vonulnom három évre közkatonának. Igaz, hogy meg volt az önkéntességi jogom — ez a kibúvó — de érthető, hogy aki 5 frt. segélyre szorul, nem áll be önkéntesnek, ha kényszerítő okai nincsenek reá. Tekintetes Törvényszék! Összegezve a vádat, állítom, hogy : 1) a 400 korona segélyt annak idején végső szükségben mint könnyelmű és tapasztalatlan ifjú nyilvános felhívásra kaptam, 2) hogy ezen összegnek k. b. 200 százalékos kamatját a kincstár rajtam 10 év óta tényleg behajtja, mikor csak 1000 korona évi fizetést ad, 3) hogy az eredeti segély-összeg és annak ellenszolgáltatása között az aránytalanság szembeötlő, sőt égbekiáltó, 4) hogy a szolgálat (ellenszolgáltatás) megtagadása esetén 3 évi katonai szolgálattal fenyegetnek, és végül 5) hogy itt nem egy esetről, hanem évek óta ezer meg ezer számra űzött vétségről van szó, sőt az elpalás- tolás körülménye is megállapítható. Kérem ezek alapján a vizsgálat megindítását, ügyem — az egész tanítóság ügyének — felvételét, tárgyalásra való kitűzését s az uzsoravétség tényének megállapítása esetén, a súlyosbitó körülmények figyelembe vételével az államkincstárnak nem ugyan törvényszerű megbüntetését, mert ez jogi személylyel szemben úgy sem alkalmazható, hanem az általa szenvedett minden káromnak megtérítésében való elmarasztalását. PiripÓCS, 1907. márcz. 10. Tisztelettel: Perbeszálló Adam, áll. tanító. Külállamok tanítóinak fizetése. Apponyi Albert gróf, kegyelmes miniszterünk az előtte megjelenő polgáriskolai tanítóknak mondá, hogy érvekkel jöjjenek hozzá, ne elkeseredéssel. Azonkívül a közoktatási bizottságban, mint a lapok közlék, azt mondá a képviselőknek, hogy ne legyenek szócsövei a síránkozóknak. Mindkettőre az a válaszom, hogy mi nem vagyunk síránkozók, sem a lapunk nem az, mi nem megyünk se elkeseredéssel, se anélkül a Kegyelmes úrhoz, hanem nagybecsű kívánságához képest a megjelölt úton érvekkel küzdünk érvei ellen. Hogy ezt tegyük, erre Nagyméltóságodnak nagybecsű szavai jogosítanak. Csakhogy az a baj, hogy erre se sokat ád. A tanulmányomban említettem egyik érvemet a külállamok tanítóinak fizetéséről. De hiába közlém érvemet, nem vette figyelembe, vagy talán nem találta még tökéletesnek, tehát jobban részletezem a dolgot. Német-, Franczia-, Olasz- és Angolország parti fejlődése lehetővé teszi azt, hogy a gyarmatországokból nagy mennyiségű árút rendkívül olcsón szerezzenek be. Míg nekünk nincs gyarmatunk s így azt mi jó drágán szerezzük be. Azonkívül a halakat fél oly áron szerzik be ott, mint mi. Azonkívül a fogyasztási adó sokkal, de sokkal kisebb ott, mint nálunk. Ez könnyűvé teszi a megélhetést. Harmadszor a városok és falvak minden használható területe be van ültetve gyümölcsfával, azzal igen sok község minden adóját kifizeti. Negyedszer a baromfi és házinyúl tenyészet óriási kifejlődése a népet olcsó hússal látja el. A csatorna-rendszerek, a vízi- és vasutak rendkívüli fejlettsége és szolid tarifái az árúk és élelmi czikkek olcsó- j ságát mozdítják elő. Az önálló vámterület, a kézmű- és ! gyáripar rendkívül fejlettsége az iparczikkeket félannyira szállítják le, mint nálunk. Olcsón és jobb árút vehetünk, mint nálunk és ez tovább is tart. A földmíves télen iparral van elfoglalva, így jobban boldogul. Van önálló jegybankjuk. Könnyű hitelrendszerük. Ott tudományos emberek nem takarék-, hanem ipargazdaságot folytatnak. Államadósságokat nem csinál nekik Ausztria. A katonaságra költött pénz is az országban marad. Hát a külkereskedelem modernsége mily gazdaggá teszi a fenti államokat. Ott szegény emberek nem igen mennek a tanítói pályára. Ha szegények, könnyen kaphatnak ott jó pártit, mert a nép gazdag. Olt a házak sincsenek milliárdokkal agyonterhelve, mint nálunk. A külállamok tanítói minimumai a szakvizsgák letevése előtt kicsi, de ha ezt Franczia és Németországban leteszi, frankban és márkában — a fentiektől eltekintve — több a fizetősök és nagyobb az előhaladásuk, mint nekünk. De nemcsak ez országokban, hanem Romániában a tanítók 4000 koronáig mennek. Hát Ausztria közoktatási ügye menynyivel fejlettebb, mint a miénk. Külállamok tanítói fizetése régen fejlett, ott a tanítóságnak nincs oly adósága, mint a magyar tanítónak. Ott nem nyomorognak a tanítók, mint itt. De ha Apponyi gróf Nagyméltósága csak első lépésnek tartja e művét, miért készíti a közvéleményt a jövő mozgalmunk ellen azzal, hogy mindúntalan hivatkozik külállamokra és már elért színvonalra ? Külállamok szerint miért nem rendezik a bírák fizetését is, mint Angolországban, hol 36000 K
