Nemzeti Népművelés, 1907 (1-24. szám)
1907-02-30 / 4. szám
6 NEMZETI NÉPMŰVELÉS 1907. február 28. megnyilvánult, s örömömet kifejezve azon egybehangzó testvéri szellem felett, melyben az egyházi és kulturális ügyek, ugv itt, mint a képviselőházban tárgyaltattak, ajánlom költségvetésemet elfogadásra. (Élénk helyeslés) Bajtársak vagyunk. — Apponyi az Aradon tett látogatása alkalmával bajtársainak nevezte a tanítókat. — Teljesen igaza volt. Csakugyan BA-Jtársak vagyunk. A tanítók fizetésrendezése. Apponyi Albert gróf vallás- és közoktatási miniszter február 21-én terjesztette a Ház elé a tanítók fizetésrendezéséről szóló törvényjavaslatait, melyeket egész terjedelmükben a következőkben közlünk. I. Törvényjavaslat az állami tanítók fizetésrendezéséröl. 1. §. Az állami elemi népiskolai tanítószemélyzet tagjai állami tisztviselők. (Fizetés.) 2. §. Az összes állami elemi népiskolai tanítószemélyzet fizetés tekintetében három fizetési csoportba osztatik. Az első fizetési osztályba tartoznak azok a tanítók, akik az első és második polgári lakbér-osztályba sorozott községekben ; a második csoportba azok, akik a harmadik lakbérosztályba; és végre a harmadik csoportba azok, akik a negyedik lakbérosztályba egyáltalán nem sorozott községekben vannak alkalmazva. Az állami gazdasági ismétlő iskoláknál alkalmazott gazdasági szaktanítók és szaktanítónők fizetés és lakpénz tekintetéből egy-egy külön fizetési csoportba osztatnak. ■ Az állásokkal egybekötött alapfizetést, a fizetésemelkedésére igényt adó szolgálati időnek és a fizetésemelkedésnek mértékét, végül azt, hogy a fizetésen kívül minő lakáspénz jár, az állami elemi népiskolai tanítószemélyzetre nézve a jelen törvény kiegészítő részét képező A)'kimutatás; az állami gazdasági iskojai szaktanítók és szaktanítónőkre nézve pedig a B) kimutatás tünteti fel. Azok a tiszteletdíjak, amelyeket az állami elemi népiskolai tanítók az iparos- és kereskedőtanonczoktatésért, vagy pedig a gazdasági ismétlő iskola vezetéséért, vagy végre a kántori teendők ellátásáért nyernek, az A) kimutatásban számukra biztosított javadalmazásba be nem számíthatók. A fizetésen kívül az állami tanítókat, szaktanítókat aszerint, amint valamely polgári lakbérosztályba sorozott községben vannak alkalmazva, az ezen lakbérosztálynak megfelelő és az A) és B) kimutatásban feltüntetett lakáspénz illeti meg. 3. §. Az állami elemi népiskolákhoz tanító a 4. §-ban említett esetektől eltekintve csakis az alapfizetéssel és megfelelő lakáspénzzel nevezhető ki. 4. §. A jelen törvény hatályba léptéig állami, kincstári vagy államvasuti iskolánál eltöltött rendes tanítói szolgálati idő, amennyiben az a jelen törvény határozatai szerint magasabb illetményekre igényt ad, az igényeknek egyénenkint való megállapításánál olyképp veendő számba, mintha az a jelen törvény hatályának tartama alatt telt volna el. Ehhez képest a kincstári vagy államvasúti iskolától állami elemi népiskolához kinevezett tanítóknak a jelen törvény hatályba léptétől kezdve az a fizetés és lakáspénz jár, amelyet részükre, figyelemmel az igényt adó szolgálati időre, a jelen törvény állapít meg. Állami kezelésbe vett községi vagy felekezeti népiskolánál végleges minőségben alkalmazott és törvényes képesítéssel biró tanítónak állami iskolai tanítói fizetésre és lakpénzre való igényjogosultsága az illető községi vagy felekezeti elemi népiskolánál az 1893 : XXVI. t.-cz. életbelépte után megszakítás nélkül töltött tanítói szolgálati évek beszámításával állapíttatik meg. (Lakpénz.) 5. §. Kinevezés esetén a fizetés előleges havi részletekben az állami tanítói állás elfoglalásának napjától, a lakáspénz az állás elfoglalását követő hó 1-től, áthelyezéseknél az új állomás elfoglalásának napját követő lakbérnegyed első napjától előleges évnegyedes részletekben teendő folyóvá. Ha különböző állomáshelyeken a lakbérnegyedek nem esnek össze, az új lakáspénz az előbbi állomáshelyre érvényes lakbérnegyed lejártától folyósítandó. A jelen törvény szerint az állami tanítót bizonyos számú szolgálati év betöltése után megillető magasabb fizetés előleges havi részletekben annak a hónapnak első napjától utalványozandó, amely az igényt megállapító szolgálati idő leteltét közvetlenül követi. 6. §. Azoknak az állami tanítóknak, akik lakást természetben kapnak, lakáspénzre igényük nincsen. A természetben nyújtott lakásnak legalább két szoba, konyha, kamara és a legszükségesebb mellékhelyiségekből kell állania. 7. §. Az állami tanítókat netán megillető és a nyugdíjazásnál beszámítandó személyi pótlékok a fizetés emelkedése esetén a fizetési többlet erejéig mindig megszüntetendők. (Igazgatói pótlék.) 8. §. A 3—6 tanítóval biró állami elemi népiskolák igazgató-tanítói évi 200 korona, a 7—10 tanítóval biró iskolánál 300 korona, és a 10-nél több tanítóval biró iskolánál 400 korona igazgatói pótlékban részesülnek. Az állami iskolával szerves kapcsolatban álló állami kisdedóvóintézet rendes kisdedóvónője az állami tanítótestületnek tagja. Az igazgatói pótlék működési pótlék természetével bir, annak élvezete az igazgatói minőség vagy megbízatás megvonása, vagy arról való lemondás esetén megszűnik. 9. §. Áz állami elemi népiskoláknál alkalmazott rendes tanító és tanítónők, kivó érdemeik elismeréséül állomáshelyükön igazgatótanítókké és igazgatótanítónőkké léptethetők elő. Az igy előlépő tanító, tanítónő évi 200 korona, fizetés természetével biró pótlékban részesül, mely pótlék azonban megszűnik, ha az illető a 8. §-ban megállapított megfelelő igazgatói pótlék élvezetébe lép. Az ekkép előléptetett tanítók és tanítónők száma az évi (illami költségvetésben rendszeresített rendes tanítói és tanítónői állások számának 10o/o-át meg nem haladhatja. Ezen állásokra való előléptetés az alá az átmeneti korlátozás alá esik, hogy a létszámnak fent megállapított 10o o-a csak fokozatosan s a jelen törvény hatályba léptétől számítandó öt év alatt tölthető be. 10. §. Budapesten és környékén, továbbá Kolozsvárott és Fiúméban alkalmazott családos tanítók és tanítónők részére az állami költségvetésben megállapított működési pótlékok továbbra is érintetlenül hagyatnak. 11. §. Azokra a kérdésekre nézve, amelyek az állami tanítókat a jelen törvény alapján megilletendő illetményekre való igényből erednek, valamint az ebből az igénybő, folyó- lag az államkincstárral szemben támasztott követelésekre nézve
