Nemzeti Népművelés, 1907 (1-24. szám)
1907-02-30 / 4. szám
9 NEMZETI NÉPMCVEI.ÉS 1907. február 28. lami tanítók összes szolgálati éveit. Ez sokkal kevesebb, mini amit dr Móczár Elemér kíván a Pesti Napló ez évi 38. száma 7-ik lapján a tanítók részére. A többi részletekre nem terjeszkedem ki, minő a lakás, igazgatói stb. pótlék, mert ezt eléggé megvitatták kartársaim, s úgyhiszem, az új tervezet e kívánságokat orvosolni fogja. Sok tanító úgy van a fizetési tervezetekkel, mint mint a madár a kalitkával, midőn künt van, bekivánkozik, midőn bent van ki, mert azt hiszi sok, hogy megélhet abból az állami tervezetből, de az élet gyakorlata azt mondja, nem lehet abból sem. Ezt az államnak tudnia kellene és oly fizetést kellene a tanítóknak adnia; hogy ilyen csalódásban ne legyen részük. A felekezeti tanítók íizetését bárom év alatt hajtották végre az 1893-ik évi XXVI. t -ez. 18. §-a értelmében, tellát ezt is három év alatt akarják végrehajtani, azért kell alaposan megalkotni és teljesíteni a tanítók kívánságait; mert nem egyhamar kerül napirendre magányosan a mi ügyünk, hanem mindig máséval kapcsolatosan és akkor csak konczo kat kapunk. A második lépes álompor, melytől aludni nem tudunk. Kérünk újabb recipe helyett - tisztességes fizetésrendezést nem Apponyi gróftól, hiszen ő, mint mondá, többet nem tehet, hanem a függetlenségi és koalíciós pártoktól, azért, hogy az ország népoktatása ne legyen az ország hamupipőkéje. Vannak még más kívánni valóim is, az, hogy 15-ik évtől a tanítóknak X-ik fizetési osztálynak megfelelő lakbér járjon. A 3-nál több gyerekkel biró tanítók 400—600 korona családi pótlékban részesüljenek, akár felkezeti, akár állami iskolánál. Az ismétlő iskolai tanítás minden heti egy órájáért 100 K díj járjon, különben enélkül Apponyi nagyméltósága ismétlőiskolai törvényjavaslata mit sem fog érni. Az iparoktatási díj, mivel nyugdíjazáskor a lakáspénz elesik, a nyugdíjba számítson. A tanárok 2600 koronától kezdve 7000 koronáig menő fizetés kérnek, köztük Neményi is, ki azt mondta 1903-ban a Néptanítók Lapjában, hogy 600 koronából meg lehet élni, ezért igazgatóságot kapott, bezzeg most nem mondja tanártársainak, hogy a tanárok 600 koronából megélhetnek, pedig a pártatlanság csak így teljesülhet és így maradna pénz a tanítói fizelésrendezésre, de mi, kikaparjuk a szenet és a tanárok fogják élvezni a sültet. A tanító nyomorogjon tovább. Nyomorogjunk, mert úgy tetszik a függetlenségi pártnak, úgy tetszik Wekerlének, úgy tetszik soknak, kiket nem említek. Nem bírja az állam a háztartása? Háta vasutasokét bírja ? Hát a tanárokét bírja ? Hát a 4000 uj iskolát bírja ?E nagy ideálokért koplaljunk? Félre az ideálokkal, kenyeret a tanítónak, még pedig olyant, melyből valóban jól lakik. Hogy hallgat a tanítóság, az nem jogosítja a kormányt arra, hogy csak morzsákat adjon. A vasúti altisztek és igazol\%nyos altisztek és tiszteknek nagyobb fizetést adnak, mint a tanítónak. Járja ez? Lázitunk, mondják. Ez nem áll, lázit a javaslat, mely nem ad tisztességes kenyeret. Csittítgattam, altatgattam a mai napig szívemet, de már nem lehet. Az óra betelt, az óra eljött: Habok legyünk vagy szabadok, ez a kérdés, válasszatok! szabó József. Kultúra Nyitrán. Alszik a tanfelügyelő?! A „ Törekvés“ jelentése szerint botrányos állapotok uralkodnak Nyitra városának IV. kerületi iskolájában. Állítólag naponként 16—24 gyermek hiányzik az iskolából s a statisztikai kimutatás igazolása szerint október 1-től január 15-ig 1674 (ezerhatszázhetvennégy) mulasztás történt, melyből csak 652 (hatszázötvenkettő igazoltatott. És ha ezt a számot összevetjük a tanulók számával, — ami 174-et tesz — hát megáll az eszünk azon, hogy Magyarországon minek van népoktatási törvény és tanfelügyelő! Pedig tudomásunk szerint Nyitrán is volna egy tanfelügyelő! De mit ér a tanfelügyelő, ha - mint a „Törekvés“ írja — ezeket a mulasztásokat megrendszabályozni senki sem képes! Valóban gyönyörű állapotok! Ha pedig igaz az, hogy Nyitrán körülbelül 203 (kettő- száz) iskoiakerülő van, kik még csak be sem iratkoztak és kik már ilyen fiatalon az utcza rémei, kikről a rendőrség többet tudna beszélni, hát akkor, kérem, gratulálunk Nyitra városának és elismeréssel adózunk a tanfelügyelő urnák! Mert így csakugyan európai színvonalra fogjuk emelni a magyar népoktatást! Kjr. Tanfelügyelőség. Nyitra. ÁZSIA. Nyílt levél az országgyűlési függetlenségi párt képviselő tagjaihoz! Nagyságos Képviselő Urak! 1893-ban, amidőn a tanítók fizetéseinek törvény szerint való megállapításáról folyt a tárgyalás az ország házában, a függetlenségi párt volt az, amely körömszakadtáig harczolt a párt azon egyhangú követelésének a teljesítése érdekében, hogy a tanítók évi fizetése hatszáz (600) frtnál kevesebb összegben meg nem állapítható. A pártnak ezen állásfoglalását 1893. évi május hó 2-án terjesztette elő az országgyűlésen Szinay G}ula s a párt nevében követelte, hogy a tanítók fizetésének minimuma 600 írtban, a segédtanítóké pedig 300 frtban állapíttassák meg.
