Nemzeti Népművelés, 1907 (1-24. szám)
1907-01 30 / 2. szám
1907. január 30. _________________________NEMZETI NÉPMŰVELÉS___________________________________7 mu nkakörük helye, sem jellege nem változott s miután őket a fizetésrendezés állami iskoláknál találta s azelőtt s állami funkcziót végeztek és akiket a gyakorlat terén nélkülözések között eltöltött szolgálati évek hosszú sora tett igazi néptanítókká és népnevelőkké s mint ilyeneknek munkájuk is a legértékesebb, miért is joggal várhatják, hogy szolgálati éveik beszámíttassanak. 3. Sérelmes ugyancsak az átvett tanítókra nézve az is, hogy ha esetleg magasabb fizetésük van, mind addig abban a fizetési osztályban maradnak (s személyi és ötödéves korpótlékukból léptetik elő), mig szolgálati éveikkel nem lépnek magasabb fizetési osztályba. Pedig ha nem rendezik a tanítói fizetéseket, akkor ezek tekintet nélkül fizetésükre, egy-két, sőt három 100 koronás ötödéves korpótlékot kaptak volna. A tervezet szerint a korpótlékok megszűntével nem hogy nem mennek fizetésükben előbbre, de sőt anyagi veszteségekben részesülnének, mert hátralévő szolgálati idejükből a következő előmenetel ki nem telik s' igy halvány reményük sem lehet, hogy a legmagasabb fizetési fokozatot elérjék. 4. Sérelmes sok esetben az is, hogy a községek a fennálló lakbérosztály szerint vannak csoportosítva, holott a Ill-ik lakbérosztályba sorozott községek legtöbbjében van olyan nehéz a megélhetés, mint a II. osztály legtöbbjében, különösen pedig a megye székhelyeken. 5. Sérelmes végül az is, hogy nem mindenki részesül a törvény szentesítése után nyomban annyi-amennyi áldásában ezen intézkedésnek. A fentebb elsorolt indokok alapján kérjük jóságos és ne- meslelkü miniszterünket, hasson oda: I. hogy az áll. tanító áll. tisztviselőnek minősíttessék törvényileg; II. hogy az áll. tanítók a tisztviselők XL, X. és IX-ik fizetési osztályaiba soroztatván, az ezen osztályoknak megfelelő ellátásban és napidíjban részesüljenek, ha 5 szolgálati évet betöltötték; III. az átvett áll. tanítóknak az államosítás előtti, tehát összes szolgálati éveik beszámíttassanak; IV. csak egy fizetési fokozat, t. i. az 1400 koronás mondassák ki; V. az igazgatók és ezen állásra érdemesebb tanítók 400 — 600 kor. tiszteletdíjban rés'zesíttessenek, mely nyugdíjukba is beszámíttassák. „A Monti ág. h. ev. tanítóegyesület“ f. hó 10-én a hontmegyei Felsőterény községben rendkívüli közgyűlést tartott, melynek egyedüli tárgya a fizetésrendezés ügye volt s melyen Tóth Aladár ipolyszakállosi tanító elnökölt s aki a fizetésügy előadói tisztévéi is megbizatott. Tóth Aladár hosszabb beszédben foglalkozott a tanítók fizetésrendezésével, mely után a következő határozati javaslatát terjesztette elő: Mondja ki a „Honti ág. h. ev. tanítóegyesület“ közgyűlési határozattal, hogy a tanítóság sérelmeinek megszüntetése czéljából tisztelettel és bizalommal kéri, hogy: 1) Bármely hazai nyilvános népiskola minden tanítója köztisztviselőnek minősítessék. Ennél fogva az 1893. évi IV. t.-cz. akként módosítandó, hogy a köztisztviselő fogalma alá minden tanító kifejezetten befoglaltassék. 2) Magyarország összes tanítói, tekintet nélkül arra, hogy milyen jellegű iskolában működnek, soroztassanak be a XI. X. és IX. fizetési osztályokba az 1904. évi I. t.-cz.-ben meghatározott személyi pótlékok alkalmazása mellett. 3) Ha valamely iskolafentartó hivatalosan megállapított szegénysége miatt tanítójának a megfelelő fizetést megadni képtelen, az államkincstár egészítse ki azt bármily nagy összeggel. 4) Az államsegélyek a segélyezett tanító kezéhez s ennek bélyegmentes nyugtájára fizettessenek J/4 évi elő- leges részletekben. 5) A terményben adott járandóságok töröltessenek el. A földben adott fizetés maradjon meg, de csak az összfizetés egyharmadáig; a földhozam becsértéke a kataszteri tiszta jövedelemben állapíttassák meg. 6) A fizetésen kívül kapjon a tanító három nagy szobából, egy előszobából, egy konyhából és megfelelő mellékhelyiségekből álló lakást 1 /,t kát. h. konyhakerttel. A lakbér a fizetési osztályok szerint állapíttassák meg. 7) Minden 1 tanerős isk. tanítója 200, 2 tanerős isk. igazgatója 300, több tanerős isk. igazgatója 600 korona igazgatói tiszteletdíjban részesíttessék, mely nyugdíjba- beszámítható fizetés jellegével bírjon. 8) A tanító kötessége az áll. tanterv feldolgozása legyen. Minden egyébb foglalkozás, mint a kántorság, a hitoktatás stb., csupán mellékfoglalkozás; az ezért járó díjazás tehát se a tanító fizetésébe, se nyugdíjába be ne számíttassák. 9) A tanító fizetési fokozata az összes szolgálati idő alapján állapíttassák meg. 10) A fizetésrendezési törvény 1907. január hó 1-től számítandó visszaható erővel lépjen életbe. 11) Kérjük a népoktatási és nyugdíjtörvény revízióját, a szolgálati pragmatikát és a vasúti kedvezmény ki- terjesztését minden tanítóra. A közgyűlés a beterjesztett javaslatot egyhangúlag magáévá tette és megbízta az elnökséget, hogy ezen javaslat alapján kérvényt szerkeszszen és azt sürgősen ter- jeszsze fel a képviselőházhoz. Megkeresi egyúttal az egyesület a vármegye képviselőit is és felkeresi azokat, hogy föntvázolt kívánságokat az országgyűlésen szavazatukkal és befolyásukkal támogassák. Az elnök örömének ad kifejezést a higgadt, tárgyilagos felszólalásokért és a közgyűlést néhány lelkes szóval bezárja. — Bácsmegye felirata. Lapunk múlt számában már megemlékeztünk arról, hogy Bácsmegye feliratot intéz a képviselőházhoz a tanítók érdekében. Ez a felirat már elkészült s a következő pontokat tartalmazza : 1. Törvényben lenne kimondandó, hogy minden nyilvánosan működő elemi népiskola közhivatal és minden törvényes képesítéssel biró nyilvános elemi iskolánál működő tanító közhivatalnok. 2. Minden tanító, mint közhivatalnok az állami tisztviselőkre fennálló fizetési fokozatba osztassák be akként, hogy a nyilvános működését kezdő tanító pályáját a XI. fizetési rangosztály első fokozatában 1400 korona alapfizetéssel kezdje meg és javadalmazása, négy évenként való emelkedéssel, a IX. fizetési rangosztály első fokozatáig emelkedjék, úgy, hogy működésének 25-ik évében alapfizetése 2600 koronát érjen el. 3. A fizetési rangosztály megfelelő lakásbére az alapfizetésen felül minden tanítónak biztosítandó. 4. A fizetésrendezés kiterjedjen a tényleges szolgálatban álló összes állami és nem állami tanítókra, és —tekintet nélkül az iskola jellegére, ne zárassanak ki működésben idősebb tanítók a fizetési kedvezésből, hanem szolgálati évük figyelembevétele mellett osztassanak -be a megfelelő fizetési rangosztályba. 5. Ha az iskolát tolltartók anyagi ereje tanítóinak ellátását meg nem bírja, az állam tekintet nélkül arra, hogy az iskolafentartó kéri-e az állami segítséget, vagy nem, a hiányzó összeget adja meg. 6. A tanítói fizetések rendezésének hatálya 1907. évi január 1-től kezdődjék. Szerkesztői üzenetek. Zágonyi. Politikai czikket nem közölhetünk. - K. li. Levél ment. — tíömöri. Nem lehet. — Szegedről, valaki beküldte hozzánk lapunk 7-ik számát czeruza jegyzésekkel. Nem volna szíves az illető ismeretlen nekünk bemutatkozni? — Nagyecsed. Kívánsága szerint intézkedtem. A leczketervet besoroztuk. — V. ,/. jBudapest. A czikket a jelen szám adja. A lakásczím kiigazítása iránt intézkedtem. Szíves üdvözlet!