Nemzeti Népművelés, 1907 (1-24. szám)
1907-10-01 / 18. szám
1907. október 1. NEMZETI NÉPMŰVELÉS. 5. ható volt a csendben, melyei az izgékony-mozgékony leánykák elgondolkodtak a társak ajkáról pattant szavakon. Mindegyik arcán ott volt az öröm, melyet azok éreznek, a kik valahol rátalálnak az igazságra. Ha én fejezem ki az igazságot, az nekik csak kölcsön kapott szó lett volna, igy mindegyik a magáénak érezte. A közjegyző: Tetszik nekem az uj stílus: Olyan, mint a jól megfogalmazott szerződés, nem lesz miatta a jövőben baj. Csak azt nem látom be, miért ne foglalhatná el hamarosan a régi helyét? Én: Mert ebbe a stílusba eltanulisággal nehezen lehet beleönteni a tartalom igazságát. Nagy rátermettség kell hozzá. Ezt pedig a tanító pálya még soká, csak szórványosan fogja vonzani. Az ok, az általános gazdasági viszonyok és a különös iskolai intézmények. Elnöki engedelemmel sem mennék bele ezek fejtegetésébe. Mégis visszaélek a helyzettel és rámutatok arra, hogy az uj stílus nem vonulhat be addig az iskolába, a mig azt kérdik ezektől mennyit tanultak meg ott a gyermekek és nem azt, hogy tanultak? Hathatósan előkészitné az uj stílust, ha azok a hivatott hivatalosak, a kik felügyelnek az iskola munkájára, nem annyira az év végi vizsgálatokon, vagy röviddel az előtt látogatnának el az iskolába, hanem évközi munka idején. Az én tanításom értékét ne abból állapítsák meg, mennyit tud a növendékem, hanem abból: hogyan tanul. Rossz tanító tanítványai is sokat tanulhatnak a vizsgálaton, jól tanulni azonban csak jó tanítótól lehet. Az iskolai felügyelők hivatása nem annyira a tanítók megbirálása, mint e tanulás megkönnyebbítése. A földbirtokos: Kérem az elnököt mentse fel az előadót a kényszeraratás alól, megadjuk neki a vakáció szabadságát. EGYESÜLETI ÉLET. A tanítók augusztusi gyűlései.*) I. Állami tanítók gyűlése. A Magyarországi Állami Tanítók Országos Egyesülete augusztus hó 25-én Budapesten az újvárosháza közgyűlési termében tartotta 10-ik évi rendes közgyűlését. Megdöbbenéssel láttuk itt, hogy az ötezer állami tanítót számláló egyesületből alig volt ott 40—50 állami tanító. Vajon mi okozza ezt a közönyt — szólották az emberek. A befejezett fizetésrendezés, mely évekig izgatta a lelkeket, úgy látszik a tanítóság mozgalmát leszerelte — mondották. Lehet az is, találgatták a jelenlévők, hogy a tanítóság előre tudja mi történik az ilyen tanitógyüléseken. Az egyik hálálkodást indítványoz, a miniszternek, a másik alapítványt proponál Apponyi nevére, tömjén és tömjén mindenfelől, aztán vége. E közben elfogy egy csomó pénz s ezt a ki otthon marad megspórol hatja. így is történt. Havas Pál főtitkár meleghangú indítványára, Apponyi nevére 4000 koronás alapítványt tettek a Tanítók Házában s erről sürgősen táviratilag értesítették a minisztert, mely után több szónok elpanaszolta, hogy idős *) Múlt számunkból térszüke miatt kimaradt. kartársakon sok méltánytalanság esett s fölszólalások ellenére nem számították be szolgálati éveiket. A gyűlésen a miniszter képviseletében megjelent Petri Mór dr. Pestvármegye kir. tanfelügyelője, ki ha hű akar lenni szerepéhez, be kell számoljon arról, hogy az ő szép beszédjét a tanítók szimpátiával fogadták és ugyanakkor mikor a tanítóság sérelmeit keserűen elpanaszolta, Kozma tanító elnök szónoklatának hatása alatt elhatározták, hogy a magyar tanítóság ragaszkodik a magyar földhöz s az idegen eszmékkel fölveszi a harcot. A tanítók fizetésemelése nem elégíti a tanítóságot — úgymond — a tanítóságnak sokkal több joga van, mint a mennyit kapott, de azért a miniszter eszméit szívesen szolgálja. Ez alázatos felajánklkozás meg kell indítsa a minisztert, ha valóban úgy gondolkozik, mint a hogy ezt róla Petri Mór tanfelügyelő elmondotta s kifejezte, hogy ennek reményében a tanitók az ideálizmust és a hazafias munkásságot kultiválják. Ezek után Havas Pál főtitkár felolvasta terjedelmes jelentését az egyesület 10 évi fennállásáról. Ezután Benedek Mihály terjesztette elő a zárószámadásokat, melyhez hosszú listáját csatolta a hátralékosoknak, mintegy beszélve, hogy nem telik a tanitkónak tagdíjakra. Józsa Dániel pénztárosnak köszönetét szavaztak. Most Kozma László elnök átadta a tisztikar mandátumát, kérvén a tanítóságot, térjen ki az ő személye jelölteté- sétől, mert nagy elfoglaltsága mellett nem képes betölteni az elnöki széket. Brozsik Pál indítványára azonban Kozma Lászlót örökös diszelnöké választotta az egyesület s ezt Kozma el is fogadta. Kozma László valóban képzett okos fej, széles látású tanító, konciliánus modorával simulni tudott az emberekhez, ismerni tanulta az emberek gyöngéit s az elnöki székben való szereplésre valósággal született. Lehetetlen dolgokba nem bocsátkozik, nagyon tapintatos s merész fordulatokkal tudja a képtelenségeket elhallgattatni, a legnehezebb pillanatokban egy-egy mosolylyal szemeinek jóságos tekintetével s egy-két spontán jelzővel kibékíti a letronfoltat is. Ezért van annyi barátja. Ezért az a tisztelet, melyet szerzett ellenzéke körében is. Örvendünk, hogy ezúttal nem valami nagy fejű és díszes állású embert állítottak be parádénak s hogy ezúttal tanítót ért a megtiszteltetés. Bartha Pál indítványára Földes Géza fővárosi igazgatónak és lapszerkesztőnek is köszönetét szavaztak, a tanítóság ügyét szolgáló dolgaiért. Kozma helyet elnöknek választották Havas Pált, alelnökök lettek: Radoch József, Benedek Mihály és Szállay Sándor. Az ujíötitkár Bartha Pál, titkár Vargha Tivadar lett. Jegyzőknek : Tomcsányi János és Pataky Vilibáldot választották, mig a pénztárosi állásba Kiss Mózes erzsébetfalvi igazgató jött' Ülés végén a tanítóság a Szózatot énekelte el. //. Az Országos Bizottság gyűlése. Kozma László elnök üdvözölte az itt már nagyobb számú körülbelül 150 emberből álló gyűlést. Hálásan emlékszik meg azokról, akik e törvény életbeléptetésén hosszú éveken át közreműködtek: Lakits Vendelről Somlyay Józsefről és György Aladárról. A tanítói törvény épen nem elégítette ki a magyar tanítóságot, mert ez ennél többet igényel és érdemel. Maga Apponyi közoktatásügyi mi
