Nemzeti Népművelés, 1907 (1-24. szám)

1907-08-15 / 15. szám

1907. augusztus 15.

NEMZETI NÉPMŰVELÉS

11

Szép. Ezt el is vártuk tőle. Csak aztán ő is vissza ne szívja, mint Wlassios, ha az osztrák nagyiparosok fellépnek a rendelet ellen.

Félszázados tanítói pálya. A kemenesmagasi evangélikus gyülekezet főtanitója, Pap Ferencz két esztendő híján félszázad óta áll a népnevelésügy szolgálatában. A nagyérdemű pedagógus neve egész Dunántúl ismeretes. Kitűnő könyve : Tankönyv a népiskolák felsőbb osztályai számára, eddig kilencz kiadást ért és az egész országban, az összes népoktatási intézetekben nagy elterjedésnek örvend. A kiváló néptanító, aki elismerésre, kitüntetésekre nem számítva, nem gondolva, ideális lelkesedéssel szentelte úgyszólván eddigi egész életét — negyvennyolcz hosszú esztendőt — magasztos pályájának, nehéz, de nemes kötelességei teljesítésének, most nyugalomba vonult. Minisztertől, főispántól, elismerő levelet nem kapott, még csak egy 25 éves, 30 éves, 40 éves, 48 éves jubileumi bankettben sem volt része, mert a nemes férfiú tanítói kiválóságainál, érdemeinél csak a végtelen szerénysége nagyobb, — hosszú pályáján végzett derék munkájának egyedüli jutalma a kötelesség teljesítésének fölemelő öntudata. Vasvármegyében az illetékes körök most méltó módon akarják kifejezésre juttatni a társadalom elismerését a magyar tanítói kar egyik kiválósága, Pap Ferenc iránt. Végre úgy látszik, mégis belátták, hogy negyvennyolcz esztendeig működni nem kismiska s aki úgy teljesítette munkáját, mint veterán kartársunk, büszkén ünnepelhet abban a társadalomban, mely az öt éves főispáni működésre is tapsol s megjubilálnak olyan embert is, aki elmében egy szemernyit sem tett a kultúráért. Mi hisszük, hogy a Pap Ferencz jubileumán külömbséget nem tesznek jubileum és jubileumok között, legalább is őszintébbek lesznek a lelkekben fakadt elismerések szavai, mint ott, ahol az állás méltóságát ünnepük, nem az embert, ki a pályát betölti.

Uj felsőbb leányiskolák. A közoktatási kormány szeptember elejétől Aradon és Szabadkán állami felsőbb leányiskolát fog nyitni, mig az egri állami felsőbb leányiskolát beszünteti, mert az angol kisasszonyok felsőbb leányiskolája mellett állami felsőbb leányiskolára szükség nincs Egerben. így mondja azt a hivatalos híradás.

Az óriási lencse. Mavering Károly hazánkfia, a folyadéklencse feltalálója el akarja készíteni a világ legnagyobb lencséjét, melynek százötven czentiméter lesz az átmérője. A munkálatok már majdnem befejeződtek, a lenese egészen készen áll, nemsokára már a keretje is készen lesz. A lencse munkaképességét az ország első szaktekintélyei fogják kipróbálni. Ha a kísérletek biztató eredménynyel végződnek, Mayering hozzáfog a három méter átmérőjű lencse készítéséhez. A háromméteres lencse előállítása néhány száz koronába fog kerülni, mig a régi eljárás szerint üvegtömbből csiszolva, ha fizikai lehetetlenség nem volna, milliókba kerülne. Tekintettel arra, hogy a.lencse átmérőjével a gyújtópont hőmérséke hatványozva nő, ez a lencse 6000 fok Celzus hőt tudna fókuszában kifejteni, olyan hőt tehát, mely nemcsak uj fémöntvények előállítására, hanem motorok hajtására is alkalmas lenne.

A gazdasszonyok nevelőintézete. Terjedelmes, kétemeletes palota épült a czinkotai fensikon : a Magyar Gazdaasszonyok Országos egyesületének leányárvaháza és nevelő- intézete. Az intézet, amelyet Batthyány Lajosné grófné és Damjanich Jánosné alapítottak, azelőtt Budapesten, a Damjanich-utczában volt. Évtizedek múltán azonban nagyobbodott az egyesület és a lehető legalkalmasabb helyen nyert most elhelyezést. Czinkotára került, ahol védőjének, Beniczky-Batthyány Ilona grófnőnek halála után nagyúri kastélylyal és a hozzá való hatholdas parkkal egyesül. Az épület, amely három részre tagolva épült és egészben kétemeletes, fölszerelésével együtt négyszázötvenezer koronába került. Rendeltetésére nézve árvaház és iskola: elemi és polgári leányiskola. A bennlakó növendékek, akár fizetnek, akár az árvaház védettjei, egyenlő bánásmódban részesülnek s az intézet egyáltalán semmi külömbséget sem tesz a gyermekek között. A múlt iskolai évben összesen százkét tanuló járt az intézet iskoláiba. Az intézetet az egyesület nagy áldozat árán szerelte föl és látta el minden szükséges berendezéssel. Példás rendet és kötelességtudást tanul a leány, akit a gazdaasszonyok intézete nevel s követendő példának maga előtt látja Damjanichnét, Beniczky Ilonát és Batthyány Gézánét, kiknek egész élete a magyar nőnevelés és a jótevés szolgálatával telt el. Mióta az egyesület dolgozik, néhány ezer árva gyermeket nevelt föl. Akik kikerültek az intézetéből, oltalma alatt maradtak, amíg sorsuk biztosítva nem volt. Az egyesület gondoskodott róla, hogy pártfogoltjait, amennyire emberileg lehetséges, megóvja minden bajtól. A szeretetnek eleven momentuma ez az egyesület s hogy ereje minél nagyobb legyen, a társadalom is kellőképen támogatja. Az uj épület ma kétségtelenül a legegészségesebb leánynevelő intézete Magyarországnak és méltó párja sok nagyhírű külföldi intézetnek. Bent nagy, világos hálótermek, tágas nappali szobák, jól berendezett tanulótermek és fürdő, jó élelmezés, sok játék, mozgás és torna, kívül pedig portól mentes sétálóhelyek. Most száz és néhány növendéke van az intézetnek, de kétszáznak a befogadására van berendezve.

Halálozás. Rohn Nándor, a soproni róm, kath. iskolák igazgatója, Sopron város törvényhatósági bizottságának tagja, hosszas szenvedés után meghalt. Rohn Nándor kiváló jó tanító volt s Sopronban nagy népszerűségnek örvendett.

Péter József vágsellyei igazgató Fonomimikai eljárását igen sok iskola eredménynyel használja, miért is felhívjuk rá olvasóink figyelmét. Prospektust ingyen küld az Első Galántai Könyvnyomda.

IRODALOM.

Három könyvet küldtek be nekünk ismertetés végett, melyekről bírálatot annál szívesebben mondunk, mert a szerzők nekünk jó ismerőseink s igy könyveiket nagyobb figyelemmel olvastuk át. Keresve-kerestünk benne részleteket, ahol gáncsoskodhalnánk, mert nem akartuk, hogy részlehajlósággal vádoljanak meg bennünket, hogy azokkal szemben, kik ily közel állanak lapunkhoz, elnéző, kímélő hangot használunk, de kivetni valót nem találtunk a jeles szerzők művében s igy amit az alább megnevezett könyvekről dicséretképen elmondunk, azt a legőszintébb, a legmelegebb ajánlással küldjük olvasóinknak, kérve őket, segítsék a szerzőket megrendelésekkel, mert nagyon megérdemlik.

Az »Egyetemes Pályamutató«-t Pálinkás Béla fiumei tanító, lapunk volt felelős szerkesztőjének nagyszabású, kitűnő munkája, mely a magyarországi iskolákat, azok czél- ját, tanfolyamait, a stúdiumokat alaposan ismerteti, felsorolja a pályákat, melyekre az iskolák képesítenek, felsorolja a hivatali pályák fokozatos előléptetéseit, megjelölve minden rangban a fizetési fokozatokat. A szülőnek, a pályakeresőnek alkalma van választani a pályák között, összehasonlításokat tehet a pályákkal. Nyugodt lélekkel mondhatjuk, hogy e téren a legkiválóbb és legrészletesebb munka a Pálinkás Béláé, amelyet Kovács Gyula nagybányai könyv-