Nemzeti Népművelés, 1907 (1-24. szám)
1907-08-15 / 15. szám
I NEMZETI NÉPMŰVELÉS Temes- és Torontálvármegye tanítósága alkotja a D. T. E.-tet. Ez egylet évente más és más városban tartja nagy- és közgyűlését. Az idén vagy 700-an jöttek össze az ország határához közel eső városban. Sokféle nemzetiségű e város lakossága. Azelőtt, mint határőrvidéki város, a magyar nemzeti műveltség terjedésének legnagyobb akadálya volt. Hála Istennek, hogy csak volt! A lakosok manapság átértik és átérzik a kor követelményeit és szívvel-lélekkel dolgoznak a magyar közművelődés előbbre vitelén. Biztosítékul szolgálnak e tekintetben a magyar tannyelvű állami óvók és állami elemi iskolák. Különösen jól esett tapasztalni azt a példás magyar vendégszeretetet, amelylyel a város lakossága a D. T. E. gyűlésére érkezettekkel szemben tanúsított. Az első nap az ünnepélyes fogadtatással és a választmányi gyűléssel telt el. Julius 10-én Schenk Jakab egyleti elnök rövid megnyitójában a nagy számban egybegyűlteket üdvözölve, az egylet működésére, törekvéseire és az elért eredményekre vet visszapillantást. Örömmel tapasztalja, hogy az egylet munkája eredményes volt, kéri, hogy szolgáljon ez buzdításul a jövőre. A tanítógyűlést a közoktatási kormány nevében Kapdebó Gergely temesi főispán üdvözölte. Üdvözlő beszédet mondott Pescha Miklós orsz. képviselő, Schida Lajos városi polgár- mester, Sebesztha Károly temesmegyei kir. tanf. Halász Ferencz min. tanácsos és saját nevében, dr. Vértesy Gyula torontálrnegyei kir. tanf., Janicsek Emil pápai kamarás, plébános, Popeszkű Traján törvényszéki elnök, táblai bíró, Somogyi Gyula főszolgabíró, Amberg József tanítóképzőintézeti igazgató. Elnök indítványára — mi elmaradhatatlan —• A szerk.) az egylet gyűlése sürgönyileg üdvözölte gróf Apponyi Albert közoktatási minisztert, Halász Ferenc miniszteri tanácsost és Bayer Karolin zászlóanyát. Sürgönyileg üdvözölték a gyűlést: Bayer Karolin és Bayer Antal Nagykikindá- ról, Botka Béla főispán, Jankó Ágoston alispán Nagybecske- rekről, Németh József püspök, Telbisz Károly polgármester, Molnár segédtanfelügyelő, lvanovics alispán Temesvárról, Berecz Gyula krassószörénymegyei. Láng István csanád- megyei kir. tanfelügyelő, Kozma László, Schräffer Károly, Leitich Antal stb. A tárgysorozat megállapítása után Zsivanov Vladimir fürgési tanító »A nemzeti szellem ápolása nemzeti vidéken« czimü tételéről értekezett. Követeli a népnevelőknek erős hazafias szellemben való nevelését és képzéséi, szükségesnek tartja és követeli a köznéppel való foglalkozást, a nemzetiségi vidékek lakóinak istápolását és igy a lelketlen izga- tóknak karmaiból való kivevését. Határozati javaslatát Révai és Mező hozzászólásai után egyhangúlag a következőkben fogadta el a gyűlés: > Határozatiig mondja ki a D. T. E. 41-dik nagygyűlése, tekintettel arra, hogy a magyar nyelv és hazafias szellem terjesztésére legjobbaknak az állami iskolákkal kapcsolatos internátusok bizonyultak, kérelemmel járul a vallás- és közoktatási kormányhoz, hogy ily internátusokat nemzetiségi gyermekek számára szinmagyar vidékeken az eddiginél sokkal nagyobb számban felállítani méltóztatnék.« Dr Kovács A. Ödön temesvár-gyárvárosi orvos az »Iskola és tuberkulózis* czimen tartott igen tanulságos és élénk figyelemmel kisért előadást. Kiemeli azt az erkölcsi és közgazdasági kárt, amit a tuberkulózis terjedése és pusztítása okoz. Leírja szomorú képét annak a családnak, melynek tagját, fentartóját megtámadja és elpusztítja e baj. Az iskolának harczolni kell a tuberkulózis ellen. Meg kell ismertetni a gyermeket a betegség jelével és az ellene való védekezés módozataival. A tultömött, poros levegőjű, alacsony stb. hibákkal rendelkező ovoda és tantermek mind1907. augusztus 15. megannyi melegágyai a tuberkulózisnak. (Csakhogy a túlzsúfoltságról a tanító nem tehet. A szerk.) Lamparter István temesvári tanító a slöjdről értekezett. Határozati javaslata: »Miután az ifjúság körében általában mindig nagyobb mérvben terjed a tétlenség, dolog- talanság és tunyaság, amely az erkölcstelenség és minden bűnnek kutforrása; miután a dologkerülő elzüllött gyermekek száma folyton szaporodik: szomorú és aggasztó tünet továbbterjedésének meggátlására, úgyszintén a baj megakadályozására és megszüntetésére szükségesnek tartjuk: A munkaszeretetre vaió nevelést, a kézügyesitő oktatást, mely által a fiút kertészetre, gyümölcsfatenyésztésre, selyemhernyó tenyésztésre, kartonmunkákra, fa és agyag- slőjdre; a leányok pedig főzésre, varrásra, mosásra, vasalásra stb-re oklattassanak. Az általános kötelező slöjdoktatás egyelőre kapcsoltassák ki a tanterv keretéből s csakis ott tanittassék, ahol erre képesített tanerő és külön e czélra berendezett munkaterem áll rendelkezésére.« Egyhangúlag elfogadtatott. Rázus József pádéi ig. tanító szolgálati szabályzatunk és nyugdíjügyünkről értekezett. Határozati javaslatában óhajtja, hogy az 1868. évi népoktatási törvény teljesen hatályon kiviil helyeztessék, a szakfelügyelet megvaló- sittassék, Az iskolaszéki intézmény eltöröltessék, (Nagyon helyes! A szerk.) szolgálati szabályzat életbeléptettessék és pedig mindezek, szentesített törvénybe foglalva. Részletéiben a többi között a tanítóegyesületek által választott fegyelmi bizottság elnökévé a kir. tanfelügyelőt teszi ; a szabadságolás, helyettesítés és kinevezés jogát a kir. tanfelügyelőre ruházza; (Még csak a kellene! A szerk.) a nem áll. tanítók szolgálati szabályzata, szakfelügyelete azonos legyen az áll. tanítókéval; a kir. tanfelügyelők képzettsége (Ne bolygassuk ezt a kérdést. A tanítókat úgy sem igen akarják tanfelügyelőkké kinevezni. A szerk.) és hatásköre kárvonalaztassék ; a tanítóegyesületek szövetségi alapon rendeztessenek, központi választmánya véleményezési joggal ruháztassék fel. A tanítói nyugdíjtörvény helyett uj törvény hozandó. Az áll. tanítót az áll tisztviselők nyugdijegyletébe tétessenek, a nyugdijjárulékok azoké szerint Írassanak elő, 35 évvel teljes fizetéssel mehessen a tanító nyugdíjba, (A fővárosban nemsokára meglesz! A szerk.) nőtlen tanító elhalálozása esetén 3 havi fizetés temetési járulék czimen adassák, a nyugdijat elvenni még bűntény esetén se lehessen stb. Horváth Lajos, Mező Dániel és Mnthné hozzászólása után a módosításokkal együtt fogadtatott el. Mező Dániel temesvári tanító az egyfolytában való tanításnak kérdéséről a népiskolában értekezett. Az egyfolytában való tanítást a pedagógiai egészségi és társadalmi szempontokból nem helyesli. Janda Ferencz helyesli az eszmét és ahol kivihető, ott kéri behozatalát. Szegfű Sándor az egyfolytában való tanítást tapasztalatokra támaszkodva helyesli, (A fővárosban évek óta a félnapos tenítás dívik s senki sein panaszkodik miatta. A szerk.) de mert a kérdés most általában vita tárgyát képezi s mert e kérdés fontos és igen sokoldalról vitatandó meg, indítványozza, hogy a fiókkörökhöz utasíttassék az őszi gyűlésekre. Osztie Béla az egyfolytában való tanítás mellett hoz fel sok példát. Előadó zárószava után a nagygyűlés a?t határozza, hogy az egyfolytában való tanítást az elemi iskolákban a helyi körülményekhez képest behozandónak tartja. (Helyes. A szerk.) A második gyűlési napon Gregas Gyula »A magánjog tanításáról az elemi népiskolában* értekezett. Mező Dániel ellenzi a jogi tudománynak az iskolába való vitelét. Szegfű S. kívánja, hogy az óvó- és tanítóképzőben tanittassék az és nagyobb terjedelemben, hogy az onnan kikerülő óvónők,
