Nemzeti Népművelés, 1906 (1-10. szám)

1906-11-30 / 8. szám

6 NEMZETI NÉPMŰVELÉS 1906. november 30. PRLYRVRLRSZTRS. f\z apa : Jfusz éues a fiam, doktor úr, és még mindig nem határoztam el, hogy milyen pályára adjam. Pz orvos : Van valami testi fogyatékossága ? Rz apa: Igen, rossz a gyomraI flz orvos: .Akkor küldje néptanítónak . . . (NRP.) hazai tanítósághoz! Ébredj, állj talpra magyar tanítóság! Ütött a 12-ik óra; tőled függ, tűröd-e tovább a nyomorúságot, vagy nem ? Éhezni, nyomorogni akarsz-e tovább is, avagy munkálod sorsod jobbra fordulását? E kettő közül választ­hatsz: pihensz, vagy tettre kelsz, amint cselekszel, ahhoz képest érdemied sorsodat. Jön a közoktatási költségvetés tárgyalása. Ha most nem gondoskodnak rólunk, akkor 30 ezernyi néptanító, csaknem ugyanannyi család éhezhet, nyomoroghat tovább. Keressétek meg a sajtót, hogy emelje fel hatalmas szavát mellettünk; a sajtó pártfogása már ügyünk győzelmét jelenti. Keressétek meg a törvényhatóságokat, Írjanak fel érdekünkben az országgyűléshez; Írjon fel minden tanító- testület s egyesület a kormányhoz, képviselőházhoz, az országos pártokhoz. Keressetek meg minden embert, aki csak tehet értetek, értünk! Elsősorban saját képviselőiteket, hogy szólaljanak fel mellettünk, hogy valahára kapjuk meg azt a javadalmat az iskola jellegére tekintet nélkül, aminőben, a velünk hasonló képzettségű tisztvi­selők részesülnek. Hiszen ha a mozdonyfűtők, állomási kocsi­sok és bakterek, lámpagyújtogatók, málházók 1100 — 1300 korona fizetést és 210 — 420 korona lakáspénzt, a kapus 1600-2000 korona fizetést, 250 — 600 korona lakáspénzt kap egyéb illetményeken kívül, a vasúti altiszt meg fel- viheti lakbérrel 4000 koronáig más illetményeken kívül, akkor annyit a tanítók is megérdemelnek, hogy egyelőre legalább is 'az állami tisztviselők X—XI. fizetési osztályába soroztassanak; s már most az eltöltött szolgálati idő szerint beosztva s visszamenőleg jul. 1-től kapják a fizetési pótlékot, mint kapják a fele­kezeti polg. iskolai tanítók, tanárok. . Kérjetek fel képviselőiteket, hogy hozzák emlékezetükbe a minisz­ter uraknak Polónyi Géza s a függetl. párt 1893-ik azon fogadását, hogy addig semmiféle tisztviselőnek, alkal­mazottnak nem szavaznak meg semmiféle fizetésemelést, mig a néptanítókról kellőkép gondoskodva nem lesz. Ennek teljesítése becsületbeli kötelesség, mely alól nem lehet kibújni a nyugoti államokra, a hazáért való koplalás dicsőségére való hivatkozással, nem akkor, amikor a leg­felsőbb helytől le az utolsó hivatalszolgáig urasan rendezik a fizetéseket s sok-sok millió jutott nekik s csak a nemzet napszámosainak ne jutna? 30 ezer néptanító s ugyanannyi intelligens család van csak arra hivatva, hogy éhezve rongyoskodva dolgozzék a magyar kultúra dicsőségére ? A magyar tanító nem sztrájkol, mint a munkás; de jól jegyezzék meg, a kiket illet, hogy ennél veszedelmesebb lesz az, hogy ha a vérig elkeserített tanítóság látja, hogy kellően nem díjazzák, hát a munkát is majd a fizetéshez méri. Az ország több mint 13 ezer községében lesz meg ez a csendes sztrájk, a melynek nemzetsorvasztó hatásáért majd aztán a miniszter urak lesznek a felelősök. Kérjétek fel a képviselőiteket, hogy névszerinti szava­zásokat kérjenek, mikor a tanítók ügyéről lesz szó, hadd lássuk, kik a magyar tanügy s tanítóság igazi barátai s kik az ellenségei. Én azt hiszem, ilyen ellenségek nem akadnak, mert hisz ki lenne a haza képviselői közül ellensége a magyar hazának, a melynek legelső érdeke a népoktatás. Tanítók, tantestületek, egyesületek lépjetek ki azonnal a síkra. Az iskola jellege ne válasszon most el bennünket, hisz ha az egyiknek a sovány, száraz, kolduskenyérből valamivel nagyobb karé'jutott is, mint a másiknak, azért csak egyforma a mi nyomorúságunk — a 30 ezer néptanítóé. Szervezkedjetek, hassatok a november 18-iki orsz. biz. gyűlésen jelenjetek meg minél számosabban, vagy ha egybe hívják az egyetemes gyűlést, akkor, ha kölcsön vett pénzen is, de azon jelenjünk meg mindannyian. Elég volt már a koplalásból, a rongyoskodásból, ébredjen már egyszer a tanítóság is öntudatra s kérje, követelje a maga jogos bérét. Nagyjaink magasztaló frázisaival már jól laktunk, most már kenyér kell. Nem kolduskenyér, hanem tisztes­séges kenyér, amely megillet bennünket. Hazám tanítósága, ébredj s dolgozz sorsod javításán, hogy tovább ne éhezzél, ne rongyoskodjál. Tettre fel! de gyorsan! Hajdúböszörmény. Porcsal my Gyula, tanítótesületi elnök. Tanítók adóügye. (Folytatás.) 79. Törleszthetők-e a befizetések ? A kir. pénzügyigazgatóságok 100 koronát felül nem haladó hátralékok befizetésére saját hatáskörükben halasz­tást engedélyezhetnek akkép, hogy az illető hátralék a fenforgó körülményekhez képest megállapítandó határidő alatt, de legfeljebb másfél év alatt évnegyedi részletekben törlesztethessék. - Ha 100 koronánál nagyobb hátralék törlesztéséről vagy másfél évnél hosszab határidő enge­délyezéséről van szó, az illető kérvény a királyi pénzügy­igazgatóság által a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz felterjesztendő. (29554/1892. sz. P. M. körrend. 9. §.) Községi pótadó. 80. Fizetnek-e a tanítók községi pótadót ? A néptanítók hivatalaik után járó fizetéseiktől lak­béreiktől és működési pótlékaiktól, illetve nyugdijaiktól községi adót nem fizetnek (1875: XXIX. t.-cz. 27. §., 1871. XVIII. t.-cz. 124. §. és 1886: XXII. t.-cz. 138. §.) * 81. Kántori jövedelmek után községi pótadó fizetendő-e ? A kántori jövedelmek, ha azok a tanítói fizetéstől

Next

/
Thumbnails
Contents