Nemzeti Népművelés, 1906 (1-10. szám)
1906-08-15 / 1. szám
8 NEMZETI NÉPMŰVELÉS 1906. augusztus 15. Nagymező-utcza 1.) Sőt minthogy az ez évi tagsági díj befizetésének az ideje is elérkezett, a nem hátralékos egyesületeket is kérjük a tagsági díj sürgős befizetésére. — A nyári közgyűlés tételeire vonatkozó egyesületi hozzászólásokat, javaslatokat kérjük Hajós Mihály titkárhoz küldeni (Budapest, I. kerület, Városmajor-utcza 59.) Ugyancsak őnála jelentkezzenek azok, akik a közgyűlésen részt kivánnak venni s a kedvezményes utazásra igényt tartanak. A jelentkezés alkalmával a levélhez melléklendő egy 10 filléres postabélyeg,.amelylyel a vasúti igazolványt megküldhetjük. — A jelentkező levélben a legpontosabban kérjük jelölni a lakóhelyet (teljes és pontos levél- czímet), továbbá a kiinduló vasúti állomást. Budapest, 1906. julius 4-én. Az Orsz. Bizottság elnöksége. Lapunk szerkesztője a nyarat Alsólendván (Zala m.) tölti, miért is minden közlemény aug. 30-ig oda, azon túl pedig Fiúméba czímzendő. — Tanuljunk! A Nemzeti Iskola egy hosszabb czikkben számol be az állami tanítók gyűléséről (28-ik szám) s a többek közt ezeket mondja: „A szónokok általában helyeselték a memorandum tartamát. - Nayy tetszéssel találkozott az a kívánság is, hogy a miniszternek meg kell modani, hogy az ő portása és ajtónállója 800 forint fizetést kap, mig az állami tanító csak 800 koronát Alább pedig igy: „A küldöttség nagy tetszéssel . . . fogadta Apponyi szavait.“ Majd pedig igy: „ Wekerle Sándor miniszterelnök . . . biztosította: a magyar tanítóságot legmesszebb menő jóindulatáról ... A küldöttség a miniszterelnök válaszát lelkes éljenzéssel vette tudomásul. A küldöttségek ezzel bevégezték munkájokat (?! Szerk.) s a tanítóság a lehető legrosszabb hangulatban szétoszlott.11, A Nemzeti Iskola eme pár sorából ismét tanulhatunk. Megtanulhatjuk, hogy nincs közöttünk senki, a ki a miniszter szemébe merné mondani azon igazságokat (helyesebben igazságtalanságokat), melyek a mi szégyenletes nyomorúságunkat igazolnák! Mért nem volt csak egy ember is abban a küldöttségben, a ki akár a maga szakállára is meg merte volna mondani a miniszternek, hogy mi a különbség egy tanító és az ő portása között!? Vagy egy ember sem volt arra kiváncsi, hogy mit szólt volna erre a miniszter ? Hát csak hallgassunk továbbra is, ne szóljunk egy szót sem, nehogy valahogy felbillenjen a lepel, mely alól egy egész ország tanítóságának nyöszörgése, nyomorúsága, kínos vergődése kilássák ! - És csodálatos! „A küldöttség nagy tetszéssel fogadta Apponyi szavait“ s mégis a tanítóság a lehető legrosz- szabb hangulatban oszlott szét. Tessék ezt most már megérteni! Hja! ezt mi már annyira értjük, hogy nem is értjük! — A miniszterelnök is biztosította a tanítóságot a legmesszebb menő jóindulatáról (Uram Isten! hányszor fogják még a mi részünkre ezt biztosítani?!), de a legközelebbi fizetésről vájjon biztosította-e ? Hogy az a jó indulat a legmesszebbre el fog nyúlani, hát azt körülbelül sejtjük. De azért Wekerlét is lelkes éljenzéssel jutalmaztuk. — Jellemző a fenti idézetekben ez a sor is: „A küldöttségek ezzel bevégezték munkájokat . . .“ Hátha ez csakugyan igy van, akkor ehhez már nem is kell kommentár. így hát, kedves tanítótestvéreim, a mi szénánk rendben van. Mindig tanulunk valamit s ami a fő: előre haladunk. Ezért hát csak — tanuljunk !- Szabadjegy a tanítóknak. Egy nagyjelentőségű újításról értesítik lapunkat. Arról van ugyanis szó, hogy Apponyi Albert gróf és Kossuth Ferencz miniszterek egyetértőleg elhatározták, hogy az ország összes tanítói részére julius és augusztus hónapok tartamára, a Máv. összes vonalaira való érvényességgel, életbeléptetik a szabadjegyet s igy a két havi szünetben minden tanítónak, jelleg és felekezeti különbség nélkül, alkalom és mód adatik arra, hogy tetszése szerint bárhova is ingyen utazhasson. Minden tekintetben életrevaló és dicséretre méltó, nagyjelentőségű volna ez a dolog, de nem hiszünk benne. Bár csalódnánk hitünkben ! — A „Méhészeti Szemle“ julius havi száma legközelebb került ki sajtó alól. Tartalma: Előfizetési felhívás; Ábend András necrologja; Néhány szó az anyátlanságról, irta: Hartviger Ágoston; Védekezés a rossz mézelő évek ellen, G. Szabó Kálmántól; Egyesületi élet: A Hajdú- megyei Méhészegylet tavaszi tanulmányi kirándulása, és A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület méhészeti szakosztályának tavaszi közgyűlése; Méhészeti irodalom: Vérvölgyi Bányai János 1784. évi méhészkönyve; Az augusztus havi méhészeti előadások; Különfélék; Kérdések és feleletek; Szerkesztői üzenetek. - Pataki Béla ismert nevű méhészeti írónk, lapunk méhészeti rovatának is állandó vezetője, a jelen számot is azzal a gondos körültekintéssel s a méhészet minden fázisára kiterjedő figyelemmel szerkesztette meg, ami az eddigi számokat is annyira közkedveltté, sőt határozottan nélkülözhetetlenné tette úgy a szakszerű méhészkörökben, mint méhészettel nem foglalkozó, de az iránt érdeklődő nagyközönség előtt. Úgy az anyag gondos megválasztása, mint az az irodalmi színvonal, mely a „Méhészeti Szemle“ szerkesztését jellemzi s úgy a tartalom változatossága, mint tárgyainak j kiváló érdekes volta eléggé ajánlatossá teszik annak a legszélesebb körben való elterjedését; miért is a legmelegebben ajánljuk annak megrendelését igen tisztelt j olvasóink figyelmébe. A „Méhészeti Szemle“ rendes előfizetési dija egész évre 4 lé, akik azonban lapunkkal együtt rendelik meg, azok részére 4 lé helyett csak ,‘i lé. Megrendelések külön a „Méhészeti Szemlé“-re Pataki Béla szerkesztő és kiadótulajdonoshoz intézendők Nagybányára., ki megkeresésre szívesen küld mutatványszámot. Mindkét lapra együttesen előfizethetni lapunk kiadótulajdonosánál. Tanítók, tanárok és iskolák, kik lapunkat nem kapták meg, jelentsék be pontos czímüket a kiadónál (léorács Gyula, Nagybánya), hogy a lapot megküldhessiík. Mellékletünk. Lapunk minden olvasója a jelen számmal kézhez kapja a szerkesztőnk által az aj miniszteri tanterv alapján, a beszéd- és értelem gyakorlatok tanításához irt vezérkönyvének kezdő részét, melynek további folytatásait minden számhoz mellékelni fogjuk. így tehát minden előfizetőnk teljesen ingyen birtokába jut egy nagyon hasznos munkának. Ezen mellékletünket könyv alakban adjuk s hogy a lapok el ne kallódjanak, lapunk második szántához egy gyüjtőborí- tékot fogunk mellékelni, melyben a mellékletek mindig megőrizhetők s a közlés befejezése után beköthetek legyenek. Ez a, melléklet maga megéri azt a csekély díjat, melyet lapunk részére előf izetésként meg állapító ttukk. Ne mulassza el tehát eyy tanító sem, hogy lapunkra előfizessen.
