Nemzeti Népművelés, 1906 (1-10. szám)
1906-11-15 / 7. szám
NEMZETI NÉPMŰVELÉS 1906. november 15. a jövedelem a családban maradna. Azután a papöltöztetés, a gyertyagyujtogatás — melyek a tulajdonképpeni sekrestyéi szolgálatot teszik — talán inkább a csuhás papot illeti! Nem szégyelik magukat, Schápy úr? Nem rostéi Ön kimenni az utczára? Nem fél attól, hogy minden józan érzésű ember Önt szemközt köpi? Nem fél .attól, hogy a legutolsó paraszt is megvetéssel fordul el Öntől? Nem fél Ön a nyilvánosság megvetésétől, undorától, útálatától és méltán megérdemelt súlyos Ítéletétől?!.. Szemébe mer nézni Ön más embernek? S nem fél Ön attól, hogy valamelyik tanító Önt nyilvánosan felpofozza azért a mocsok pályázatért, melyben az egész magyar tanítóságot Ön oly kihívóan megsértette ? Feleljen ezekre! Akinek bátorsága volt ahhoz, hogy alávaló módon egy egész ország tanítóságát így megsértse, ne bújjon el az elégtételadás elől se! Ha Ön bele tudott gázolni a magyar tanítóság becsületébe, lássuk, mennyiben volt ez szándékos, alattomos támadás vagy pedig nem! A dolog tisztázását minden esetre elvárjuk és megköveteljük az egész ország tanítósága nevében, hogy Schápy úr a tanítóság becsületén ejtett sérelmet a nyilvánosság előtt mielőbb hozza helyre! Tisztelettel Pálinkás Bála. néptanító. 4=0.- Az 1907. évi költségvetés 48 millió korona emelkedést mutat. — Nem hiába 48-as kormányunk van, de nem is enged a 48-ből semmit - a tanítóknak! Tanítók adóügye. (Folytatás.-) Közadók módjára behajtandó tartozások. 73. Melyek sorozandók ide? Ide sorozandók: a szőlődézsmaváltság, maradvány-földválság, bűnügyi költségek, birtokrendezési költségek, vizszabályozási járulékok, közjegyzői dijak, tanítói nyugdíj, püspöki dij és a kereskedelmi és iparkamarai illetékek. * 74. Mely törvény intézkedik a közadók kezeléséről ? A közadók kezeléséről az 1883: XLIV. t.-cz. intézkedik. Jegyzet. E helyen csak a tanítói nyugdijat vettem fel a mely legközelebbről érdekel minket. (P. B.) Tanítói nyugdíj. 75. Melyek a tanítói alapra fizetendő járulékok? Ezek a következők: Egyszersmindenkorra köteles a nyugdíj-, özvegy-, árva-gyámpénztárba fizetni: 1. az, ki tanítói (óvói) állomásra első Ízben alkal- maztatik, az azon alkalmazásban részére biztosított nyugdij- összeg 5 °/0-át; 2. az, ki szolgálata közben oly állomásra lép elő, mely számára nagyobb nyugdijösszeget biztosít, az előbbi s újabb legnagyobb nyugdijösszeg között levő különbözetnek 5 °/0-át; 3. az orsz. tanítói nyugdíjpénztár terhére nyugalmazott minden oly óvó és tanító, illetőleg óvónő és tanítónő, kinek gyámpénzre jogosított felesége vagy gyermeke van, nyugdíjaztatásakor a nyert nyugdijának 2 °/o-át; 4. minden iskolafentartó, akár egyházi, akár polgári község, akár más testület vagy magános, 20 koronát akkor, midőn az általa fentartott iskolának egy tanítója vagy nyugdijaztatik vagy szolgálat közben meghal s gyámo- litandó özvegyet vagy árvát hagy maga után (1875: XXXII. t.-cz. 28. §.) Egész szolgálat tartama alatt köteles fizetni: mindenki a ki nyilvános óvodai vagy népoktatási tanintézetet közvetlenül (habár államsegélylyel) tart fenn, legyen az akár polgári, akár egyházi község, akár társulat, akár más testület vagy egyén, az általa fentartott intézetben alkalmazott mindegyik, úgy segéd, mint ideiglenes vagy rendes tanítóért külön-külön 24 koronát még akkor is, ha az állomás esetleg nincs betöltve vagy ha be van is töltve, de az illető tanító nem tagja a nyugdíjintézetnek (1875: XXXII. t.-cz. 29. §. és 1875: XXXII. t.-cz. 42. §.) * * 76. Felmenthetők-e az iskolafentartók a fenebbi pontban említett kötelezettségek alól? Az 1875: XXXII. t.-cz. 28. és 29. §§-aiban (lásd a íennebbi 98. tételt) rendelt befizetések alól saját kivá- natukra felmentetnek a nevezett intézetek nevezett fen- tartói az 1875: XXXII. t.-cz. 31. §-ában foglaltak értelmében. * 77. Az egész szolgálati idő alatt mennyit kell minben évben a nyugdíjalapra fizetni? A nyugdíjba beszámítható fizetésnek 2 %-át (1891 : XLIII. t.-cz. 11. §.) * 78. Járulékok befizetésének elmulasztása esetén fizetendő-e késedelmi kamat? Ha az iskolaföntartók vagy a tanítók a terhűkre évről-évre kirótt járulékokat a polg. év első két havában vagy az év folyamán kivetett járulékokat a fizetési meghagyásban megjelölt határidő alatt vagy épen nem, vagy csak részben fizetik be, a hátralékok után 5 % késedelmi kamat fizetendő (29544/1892. sz. p. ü. min. rend.) LAPZÁRAS UTÁN. Lapunk lezárása után vesszük a hírt, hogy egy budapesti lap minden körülmények között t'entartja azon hír valódiságát, hogy Apponyi a tanítók kettőezer kor. minimális fizetéséhez tárczáját kötötte. Az illető lap szóról- szóra ezeket Írja: „Feltétlen hiteles forrásból arról értesülünk és ezen értesülésünket bárhonnan jövő czáfolatokkal szemben fentart- juk, hogy Apponyi Albert miniszter tervezetet készíttetett, amelynek az az alapja, hogy a tanítói Fizetés minimuma két= ezer koronában állapíttassák meg és erre a czélra hat millió korona, folyósítását kérte a költségvetésben.“ A nevezett lap még hozzáteszi, hogy „így értesülünk, hogy Apponyi Albert tárczáját köti ehhez a reformhoz.“ A magunk részéről még ezen híradás daczára is nem tudunk a dolog valódiságában hinni. De, ha mégis megvalósulna, akkor Apponyi miniszter, a tanítók anyagi helyzetének ily impozáns módon való rendezéséért, az egész magyar tanítóságot örök hálára fogja lekötelezni.
