Nemzeti Népművelés, 1906 (1-10. szám)

1906-10-15 / 5. szám

1906. október 15. NEMZETI NÉPMŰVELÉS 7 lettel, mely szerint a kántortanító még ideiglenesen sem alkalmazhat segédtanítót. 2. Megértettük azt is, hogy az öreg tanító (aki munka- képtelen) nem akarja magát nyugdíjaztatni. Ehhez semmi közünk. De a dolog másik oldaláról azt olvassuk le, hogy az öreg tanító akaratával szívesen azonosítja, magát az iskolafentarió is, mert világos, hogy így ő rá (t. i. az isk. fentartóra) nem háramlik anyagi teher. Még csak 20 kor. sem. 3. Hogy a szokolyai iskola fentartónak nincs ura­dalma, azt mi készségesen elhisszük, de ez nagyon gyenge érv, mert, ha az iskola fentartó nem tudja megadni a tanítónak a tisztességes fizetést, ott az állam. Vagy tes­sék államosítani vagy pedig segélyért folyamodni. Az állam mindenkor kiegészíti a fizetést 800 koronára, (mert, ha többet nem, hát legalább ezt adjuk meg a tanítónak, mert ezt megadhatjuk) sőt még amennyiben szükséges, a korpótlékot is megadja. Nincs tehát annak semmi aka­dálya, hogy a szokolyai isk. fentartó csakugyan valóra válthassa azt a jóindulatát a tanító iránt, mit az igen tisztelt lelkész úr b. levelében említ. 4. Ami pedig a levél utolsó bekezdését illeti, erre is csak azt feleljük, amit a 3. pontban mondunk; a kigú­nyolásra pedig megjegyezzük, hogy tőlünk nagyon, de nagyon messze áll a sértegetés, mert senkinek személyét soha, de soha nem támadjak, (lelkész úrét sem támad­tuk!) s a tiszteletet mindenkinek megadjuk. Azt azonban szívesen elismerjük, hogy még a legtárgyilagosabb igaz mondásunk is sokaknak fáj és fog is fájni, de ettől el nem térhetünk. Végül kérdezzük: van-e tudomása az ottani kir. tan­felügyelőnek a szokolyai tanítói állás ügyeiről s ha van, miért nem intézkedik?! RZ ÉHSÉG! — Londoni jelentés szerint a legutóbbi év­ben Londonban 48 ember halt éhen. — Vájjon mennyi nálunk azon tanítók száma, kik a csekély fizetés miatt nem tudnak éhen halni? Erről nem szól a mi statisztikánk! Panaszkönyv. i. Felkérettünk a következő sorok közlésére: Bizonyára nemcsak én, aki e sorok megírására szán­tam el magam, de szeretett kartársaim közül is igen sokan tapasztalásból tudják, hogy miképp vannak egyes felekezeti iskolák bensőleg berendezve, a szükséges tan­eszközökkel ellátva és hány tanköteles gyermek szorul be az ilyen, úgy külsőleg, de leginkább bensőleg viskó kinézésű iskolák nedves falai közé. Hány ilyen felekezeti iskola van a szemléltető oktatáshoz elkerülhetetlenül szükséges taneszközökkel ellátva! ? A sok közül nézzünk csak egy dísz példányt, az én 56 □ m. területű iskolámat, amelybe 130 - -135 mindennapi tankötelesnek és az összes berendezésnek be kellene szorulnia, de minthogy ez fizikai lehetetlenség (egészségi szempont itt figyelembe se jöhet), kénytelen vagyok felváltva, azaz egyik nap az I., II. osztályt, másik napon pedig a III.-IV. osztályt tanítani. De, ha eső, hó vagy más alkalmatlan időjárás talál bekö­vetkezni, az esetben az egyik, majdnem három km.-re levő filiárisról tartozó 60 tanköteles közül napokon, sőt néha fieteken át, a járhatatlan út miatt, egyetlenegy gyermeket sjncs szerencsém iskolámban láthatni. Tessék itt haladni és a tanítási előmenetelről beszélni ! Nyitravármegyének, Európának, Osztrák-Magyar Biro­dalomnak térképét, egyéb természetrajzi-, természettani szemléltető képeket csak neveikről ha ismerik, de látni még nem láttak a gyermekek. Tessék itt szemléltetni! Iskolám ezen tarthatatlan állapotát megszüntetendő, tőlem telhetőleg mindent elkövettem a múltban, de elérni, még semmit sem értem el. Megfordult ez az ügy már a megyei kir. tanfelügyelőségnél, a közigazgatási bizottság­nál, a helybeli iskolaszéknél, de az eredmény mindig csak egy és ugyanaz. Szalakusz köszség nem akar egy második tantermet felépíteni és egy másik tanítói állást szervezni, Bééd község (a filiális) pedig szegénységénél fogva nem képes erre. Az iskolaszéki elnök az ő „hivatalos állásából kifo­lyólag“ a tanítót gyakran találja érdemesnek megfenye­getni s az ő mindenhatóságát éreztetni, de a mi az iskola körüli bajok megszüntetését illeti, ott hallgat. De még mennyi és milyen baj van itt! Valamennyit azonban elősorolni és a 28 évi ide való tanítói működé­semet még jobban megkeseríteni nem akarom, csak az az egy fáj, és fog fájni nekem, hogy igazságos ügyem (nem is saját, de iskolai, közösügy) miatt barátot sem, de annál több ellenséget szereztem magamnak. Szalakusz, 1906. szept. 23. Kőszegi József, tanító és kántor. II. Tekintetes Szerkesztő Úr! Tisztelettel kérem, kegyeskedjék becses lapjában az alábbi néhány sornak helyet engedni. A nagykanizsai állami népiskolánál a tanulók száma már annyira felszaporodott, hogy azok oktatására az iskola nem rendelkezik elégséges számú tanítóval, miből kifolyólag új tanítói állomások szervezésének a szüksé­gessége merült fel. A tanfelügyelőség meg is tette az erre szükséges intézkedéseket s kérte a minisztériumtól a szükséges tanítók kinevezését. Eddig tehát rendben lett volna a dolog, de — úgy látszik — a minisztérium­ban nem igen törődnek a nagykanizsai áll. iskolával, mert az ügy érdekében eddig még semmi intézkedés sem tör­tént a minisztérium részéről. Mit keljeit tenni tehát, mint elő kellett venni a félnapi tanítást. így volt ez tavaly is, így lesz az idén is. Kiváncsiak vagyunk rá, hogy meddig hagyja még a minisztérium ezt az ügyet a feledés homá­lyában ? Kiváló tisztelettel Nagykanizsai. 5zerkesztői üzenetek. Felső róna. Csak a jövő számban jöhet. - Ipolyssakállos. A jelen szám hozza egy kis korrigálással — utólagos jóváhagyása mellett. De miért keres fel bennünket oly ritkán ? Az apostolkodást nagyon köszönjük ! - Sassi A'. L. Végtelenül sajnálom, hogy nem találkozhattunk! Legközelebb írok. - „Új Korszak.“ Válaszra sem vagyunk érdemesek ? ? — „Tanítók Szava.“ A kiadóhivatal rendesen küldi a lapot, így talán Önöknél lesz egy kis tévedés. Tömörkény. „ . . . hol késel az éji homályban ? - Z. •/. Z. III. 1, Azon esetben, ha a tanuló azon iskola rendes növendéke, melynél a hitoktató a hitoktatást hivatalosan végzi: semmi esetre sem zárható ki. 2. Érettségit kívánnak. 3. Ez teljesen a tanító önbírálatától függ, mert ez az egyéni módszer szerint való felfogás dolga. — B. Jj. Csáktornya. Tévedni méltóztatott. Mert én csak 15 — 20 sort értettem s kaptam egész íveket. Valóban, nem tudom eléggé meg­köszönni! Nagyon szerettem volna egész terjedelemben felvenni, de, legnagyobb sajnálatomra, néhány — jelentéktelen — mondatot és távirat szövegét törülnöm kellett — számítva utólagos engedel- mére. A korrigálást teknikai okok követelték meg. Lapunk érdekében kifejtett buzgóságáért hálás köszönet! Üdv ! Bittner, Resicsa. A munka még nem jelent meg könyvalakban; majd pár hónap múlva lesz kapható. Legajánlatosabb azonban, ha megrendeli lapunkat, mert így teljesen ingyen jut e könyvhöz. - Igaz-e? Persze, hogy igaz! Szerkesztőnk valóban tanfelügyelő: a saját — osztályában. Hanem máskor aztán ne vicczeljenek!

Next

/
Thumbnails
Contents