Nemzeti Népművelés, 1906 (1-10. szám)
1906-08-15 / 1. szám
1906. augusztus 15. ________•___________NEMZETI NÉPMŰVELÉS 7 ko rlása közben ejtette: a vádlott a Btkv. 313. §-a értelmében nem büntethető.“ A Curiának ezen ítéletében a pálcza említtetik. Vagyis a tanító botbüntetést szabott a gyermekre s ennek daczára a Curia felmentette, miből következik, hogy a tanítónak joga vanapálczát használnia. Az azonban már magától értetődik, hogy a büntetés kiszabásánál a házi fegyelmi jog határát túl lépni nem szabad. Ez pedig annyit tesz, hogy bárminemű is legyen a büntetés, ha már testi büntetés, hogy súlyos testi sértésnek ne lehessen minősíteni. Súlyos testi sértésnek minősíttetik pedig azon testi sértés is, amely nyolcz napon túl gyógyul. De a könnyű testi sértés is, amely nyolcz napon belül gyógyul, szintén törvényszabta büntetést vonhat maga után. Ez azonban csak azon esetben következhetik be, ha a tanító ok nélkül követte el. Ugyancsak a fenti ítéletben kimondja a Curia, hogy „tekintve továbbá, hogy a vádlott, mint néptanító, a sértést ... az iskolában . . . ejtette“ . . . stb. Tehát a tanítónak csakis az iskolában van joga a testi fenyítéshez. Az 1878. évi V. t.-cz. 313. §-a értelme szerint a házi fegyelemre jogosított személy által a házi fegyelem gyakorlásában elkövetett könnyű testi sértés miatt büntetésnek helye nincs. Fenneb ezt ép ellenkezőleg áhítottam. Hogy tehát ellentétet ne konstatáljunk, meg kell jegyeznünk, hogy ezen fenti §. szerint csakis házi fegyelem gyakorlása közben ejtett könnyű testi sértést nem lehet büntetni. De hány eset fordul elő, hogy a tanító úgy is elköveti a könnyű testi sértést, kogy eljárása még csak távolról sem tekinthető jogosult házi fegyelem gyakorlásának. Nemcsak népiskolában, de polgári iskolában is láttam ilyent. Mikor veszi, illetve veheti gyakorlatban a tanító a házi fegyelmi jogát? Ha a Curia i'ennebbi ítéletét olvassuk, eszerint házi fegyelmi jogot gyakorolhat a tanító „az iskolai rendet és fegyelmet zavaró tanítványaival szemben.“ Ez elég világos. Ezt bővebben magyarázni nem kell. De azt mégis konstatálnunk kell, hogy bizony, nemcsak azzal a gyermekkel szemben gyakoroljuk a házi fegyelmi jogunkat, aki az iskolai rendet és fegyelmet zavarja meg, hanem azzal szemben is, aki nem tanulta meg a — leczkéjét. Ugy-e bár, hogy így van? Pedig ez által már túlléptük a házi fegyelmi jog határát. De nemcsak ez, hanem mint tanítók, mint nevelők is czudarul jártunk el, mert amint ezt egy kiváló paedagogus mondotta: „Akkor követi el a tanító a legnagyobb hibát, amidőn a gyermek rossz feleletét nem a jóravaló törekvésnek, hanem bűnnek tekinti.“ A Curiának az 1892. évi 598. sz. ítélete szintén kimondja, hogy a házi fegyelem gyakorlásában elkövetett könnyű testi sértésért a vádlott nem büntethető, ha erre a házi fegyelem alá rendelt személy okot adott. Ily értelemben szól a Curiának 1882. évi 15703. sz. ítélete is. A tanító házi fegyelmi jogát önálló törvény nem állapítja, meg, csupán bírói ítéletekben van ez kimondva. A Btkv. 313. §-a kimondja ugyan a házi fegyelmi jogot, de hogy ennek gyakorlására ki van vagy ki lehet feljogosítva, arról nem szól. A budapesti kir. Ítélőtábla az 1887. évi 24606. sz. ítéletében ugyancsak kimondja, hogy a tanító házi fenyítéket gyakorolhat tanítványaival szemben. Ezekben akartam röviden összefoglalni a testi fenyítékre vonatkozó kérdéseket. Végül, könnyebb áttekintés végett ide jegyzem egymás után azon bírói Ítéleteket, amelyekben a tanító házi fegyelmi joga ki van mondva, illetve amelyek megállapítják azt, hogy a tanító testi fenyítéket használhat a gyermekekkel szemben: Curia: 1901. április 12-én 2090. sz. ítélete. Curia: 1901. szeptember 12-én 5461. sz. ítélete. Curia: 1882. évi 15617. sz. Ítélete. A pécsi kir. ítélőtábla: 1891. évi 1813. sz. ítélete. A budapesti kir. ítélőtábla 1887. évi 24606. sz. ítélete. Curia: 1882. évi 15703. sz. ítélete. Curia: 1892. évi 598. sz. ítélete. Curia: 1900. évi deczember 5-én 10451. sz. ítélete. Az 1878. évi V. t.-cz. 313. §-a pedig kimondja, hogy a házi fegyelem gyakorlásában az erre jogosított személy által elkövetett könnyű testi sértés miatt büntetésnek helye nincs. Fébé. HÍREK. Lapunk második és további számait csakis azoknak fogjuk meg küldeni, a kik az előfizetők sorába belépnek. Előfizetőinket kérjük, hogy a lapot ismerőseik körében terjeszszé/j. GYÁSZJELENTÉS. Megbízható helyről értesülünk, hogy a hold-utczai palotán nem sokára azalábbi jelentést függesztik ki: ITT NYUGSZIK A TANÍTÓK FIZETÉSRENDEZÉSE. Született SZÉLL-ben. Meghalt a TISZÁ-ban. *- Apponyi Albert gróf, vallás- és közoktatásügyi miniszter a nyár folyamán, további intézkedésig, nem ad kihallgatást.- Elkoptatott thémák. A Néptanoda 26-ik számában „Törvényhatósági népiskolák“ czím alatt R. O. írja a következőket: „A ki a fővárosi és vidéki tanügyi lapokat figyelemmel kiséri, azt tapasztalja, hogy manapság másról sem írnak, mint fizetés emelésről, drágasági pótlékról s féláru vasúd jegyről. Valóban nem más a czikkeknek egész halmaza, mint folytonos ismétlése a már elkoptatott thémáknak . . .“ Hát erre az R. O. úr sulyokvetésére két megjegyzésünk van: először is R. O. úr, a ki figyelemmel kíséri a fővárosi és vidéki tanügyi lapokat (?), nagyon rosszul tapasztalta, a mit tapasztalt. Másodszor pedig éppen ő meri elkoptatott thémáknak nevezni azokat a dolgokat, a melyek mellett egyebet sem tudott észrevenni ? Gratulálunk! - Vájjon eljövend-e egykor az idő, a midőn hazánk tanítói mind oly boldogok lesznek, hogy R. O. úrral együtt elkoptatott thémáknak nevezhessék a fizetés emelést ? Félő, hogy soká lesz ez! De azért R. O. úr már boldog, mert neki nem kell sem fizetés emelés, sem drágasági pótlék, sem más hasonló, elkoptatott théma. Nem mondaná meg, R. 0. úr vájjon tanító-e Ön ?- Kitüntetés. A király Magyar Kázmér földműves-iskolai tanfelügyelőnek a közszolgálat terén szerzett érdemei elismeréséül a királyi tanácsosi czímet díjmentesen adományozta.- Az orsz. bizottság elnökségétől. Annak a kötelességszerü kijelentésével, hogy a mostani állapotok fenmaradásával nem viselhetjük a felelősséget az Orsz. Bizottság ügymenetéért, a legkomolyabban kérjük és felszólítjuk mindazokat az egyesületeket, akik tagsági díjjal hátralékban vannak, hátralékukat a legsürgősebben küldjék be Dallos István pénztároshoz (Budapest, VI. kerület,
