Nemzeti Népművelés, 1906 (1-10. szám)
1906-10-15 / 5. szám
1906. október 15. NEMZETI NÉPMŰVELÉS 5 mézesmadzag sem jutott. Ne gondolt édes kollégám, hogy talán az irigység szól belőlem most, midőn a felekezeti tanítóság érdekeinek védelmére fölemelem gyenge toliamat! Nem! Ezerszer nem vezérel az irigység álnok fénye, hanem csak azt akarom megmondani, hogy fáj, nagyon fáj nekünk a mellőzés.. Mert mellőzöttek voltunk mi mindig, azok vagyunk most is, s úgy látszik azok is maradunk mindörökké. Lásd, edes testvérem, neked minimális fizetésed 1000 korona, nekünk 800 korona papiroson, mert a valóságban: lélekocsú, csinger, só, faggyú, csirke, kukoricza, dísznóláb, trágya, legelő- és erdőilletőség. Neked, ha útad van, kapsz féljegyet; mi fizetjük az egész viteldíjat. A te fizetésed mind beszámítódik nyugdíjjogo- súltságodba; nekünk csak a tanítói fizetésünk, a kántori nem. Es mindez miért? Azért, mert a te czímed: állami tanító, az enyém: felekezeti tanító. Azért, mert téged a miniszter nevez ki, engem meg az egyházközség választ. Pedig egyforma képesítéssel, egyforma munkakörrel bírunk, egy és ugyanazt a dolgot végezzük, tehát egyforma bér is dukálna! Kegyelmes, Méltóságos és Nagyságos Urak! kik a mi nyomorúságos sorsunkat intézitek, hallagassatok ide ! Ugyan van-e szívetek*, hogy ilyen igazságtalanságot követtek el? Miért nem vezettek már ki minket a nyomorúság kietlen pusztaságáról! ? Kérlek benneteket: térjetek vissza a bűnök útjáról, s ne vegyétek szívetekre 20-25-ezer felekezeti tanítócsaládnak átkát ! Mi pedig, felekezeti tanítótestvéreim, szervezkedjünk és tömörüljünk! lm ki van bontva a „Nemzeti Népművelés“ zászlaja s rajta a jelige: „Egyért s mindnyájunkért!“ Ez alatt a zászló alatt küzdve, fáradva elérjük, hogy megszűnik a nyomor, a mellőzés, amely ma közös osztályrészünk. E lap mindenkor küzd jogos érdekeinkért, azért Jegyünk e lapnak hű katonái ! így diadalt aratunk ! Tóth Aladár. HÍREK. Tisztelettel kérjük lapunk olvasóit, szíveskedjenek lapunkat ismerőseik körében terjeszteni s őket az előfizetésre buzdítani. — Egyben pedig az előfizetési pénzeknek mielőbb való beküldését kéri a kiadóhivatal.- Nesze semmi, fogd meg jól! Megvan hát a pótlék! Nincs többé tanítói nyomor! Megszüntette ezt az 1906. évi 4600. M. E. sz. kegyes rendelet, mely az állami tanítókról így emlékezik meg: „Az állami elemi népiskolai tanítók és tanítónők személyi pótléka — fizetésükre és korpótlekukra való tekintet nélkül - azoknál a tanítóknál és tanítónőknél, akiknek állami szolgálati ideje: 10 évnél rövidebb, évi 200 koronával; 10 évnél hosszabb, de 15 évnél rövidebb, évi 300 koronával; 15 évnél hosszabb, évi 400 koronával állapíttatik meg azzal a korlátozással, hogy az 5 évnél rövidebb állami szolgálati idővel biró tanítóknak és tanítónőknek fizetése és a jelen rendelettel megállapított személyi pótléka együttvéve évi 1000 koronát, az 5 évnél hosszabb, de 10 évnél rövidebb állami szolgálati idővel biró tanítók és tanítónők fizetése és a jelen rendelettel megállapított személyi pótléka együttvéve pedig évi 1600 koronát meg nem haladhat.“ — Hát ezt bizony kár volt ilyen czifra mondatokba összeszedni, mert sokkal érthetőbb lett volna a dolog, ha az ilyen „legmesszebb menő“ Ígéretek helyett egyenesen megmondták volna, hogy: nem kaptok semmit. Mert ez a rendelet olyan, mint a viasz: ha akarom: jobbra, ha akarom: balra hajlik. Mindent ki lehet belőle kalkulálni, csak a — pótlékot nem. Hja! ehhez csak a minisztériumban értenek! Hanem, hogy mikor értenek meg minket?! Az erről szóló rendeletnek a papirosát talán éppen a miniszter hordja magán - kabát alakjában. — A közoktatásügy állapota igo4=ben. Most I adta ki a miniszter azon jelentést, mely beszámol Magyarország közoktatásügyéről az 1904. évben. E jelentésből a következőket tudtuk meg: A tankötelesek száma (Bpest és Fiume kivételével) 3.087,739 volt. Ebből a mindennapi tankötelesekre 70'43°/0, az ismétlősökre pedig 29'57°/0 esik. Tényleges oktatásban részesült a tanköteleseknek 78'8°/0-a. Anyanyelv szerint volt: magyar 51‘58%, oláh: 16'7°/o, tót: 12'49°/o, német: 11 '39°/0, ruthén: 2'93°/o, szerb: 2'6"/o, horvát: 1 ‘l°/o> egyéb: 1'21%. Az iskolák száma 16014 volt. Ezek közül tisztán magyarul tunítottak 9294 iskolában. Jelleg szerint az iskolák így oszoltak meg: rk.: 32'15"/0, gör. hath.: 12'14%, ev. ref. 11'31%, gör. kel.: 10'57%, ág. ev.: 8'26%, izr.: 2'89°/0, unit.: 0'22 °/0. Azután állami: 11'56%, községi: 8'81%, társulati: 0'21%, magán: 1'63%. Az összes iskolák közül 208-ban nem tanítottak, mert: 147-nek nem volt tanítója, 23-nak nem volt helyisége, 3-nak nem volt növendéke, 4 járvány, a többi pedig ismeretlen okokból szünetelt. Az iskolák közül 8 zugiskola volt, 42-ről pedig kitűnt, hogy nem is létezik, 43 pedig megszűnt. Az ország összes tanítóinak a száma 29,179 volt, melyből az állami tanítókra 4,715 szám esik. A tanítók között volt még 26 paraszttanító is! Az állami iskolákra fordított költségek összege 9.809.976 kor. volt; a nem állami iskolákat pedig az állam 3.486.615 kor.-val segítette. A tanulók összes mulasztásai 5% milliót tettek, melyből 4 millió igazoltatott. A mulasztási bírságpénzekből befolyt 9990 kor., be nem folyt pedig 113, 739 kor. — A miniszter kihallgatása. Apponyi Albert gróf, vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter f. hó 17-ikétől kezdve a kihallgatásait mindig szerdán d. u. 4 órakor fogja megtartani. — A király adománya. A király az Orsz. Kath. Tanítói Árvaháznak húszezer koronát adományozott, mely összeget dr. Walter Gyula, esztergomi prelátuskanonok- hoz, mint az O. K. T. A. elnökéhez juttat ák. — Petri Mór dr. Pestmegyének jutott a dicsőség, hogy Petri Mór dr.-t magáénak vallhassa. Mert Petri Mór dr.-t most nevezte ki a miniszter Pestmegye tan- felügyelőjévé. Ismerjük őt, mint költőt, ismerjük, mint Írót s hiszszük, hogy Pestmegye tanítósága nein fog csalódni új tanfelügyelőjében, kihez bízvást nagy reményeket fűzhet. Gratulálunk a megye tanítóságának, de meleg üdvözletünket is küldjük az érdemes tanfelügyelőnek, Petri Mór dr. úrnak! — halálozás. Balogh Lajos, állami tanító, 44 éves korában Marosújvárott meghalt. — Tanítók jubileuma. A székesfővárosban a zuglói angol-utczai iskolának két érdemes tanítója, névszerint: Bükkerti Gusztáv és Lehoczky Ferencz, e hó 5-én ünnepelték meg tanítói működésüknek 25-ik évfordulóját. Az ünnepség, melyet isteni tisztelet előzött meg, az iskola tanácskozási dísztermében folyt le, a hol a jubilánsokat a tantestület nevében Jókuthy Sándor igazgató, az iskolaszék részéről Keresztesi Sámuel, a budapesti tanító- egyesület nevében Győrffy János, a közoktatásügyi ügyosztály nevében pedig Wiíduer Ödön dr. üdvözölte. — Romániából. A Magyarország Írja: Romániában államosították a közoktatást, de azért a statisztika nagyon sovány eredményt közöl az irni-olvasni tudókról. Az ösz- szes lakosságnak 17'3%-a ir, olvas. Ebből férfiakra esik 770.896, nőkre 253.191. Tehát csak minden harmadik
