Nemzeti Népművelés, 1906 (1-10. szám)

1906-09-15 / 3. szám

NEMZETI NÉPMŰVELÉS

1906. szeptember 15.

6

kétszer sem mondom, hogy a boldogult köszvényesi mester nem köszvényben halt meg. Mert, hogy az,Isten csudájába nem! Hisz az egész falu köszyényes! Óva intünk tehát mindenkit, hogy Köszvényesre betegye a lábát, mert akármilyen kecsegtető is a fenti reczept, ingyenes gyógyfürdőt nem írtak elő!

Nem mondaná meg Pap Tamás (tamás? Á! Gondoltam!) iskolaszéki elnök úr, hány pacziens jelentkezett eddig?

Nagykomlóson is beütött a krach ! Nincs tanító! Schilling Gebhardt pelébános úr kegyesen Ígéri, hogy ő feladja a várat, ha csak egy támadó is akad. Kincs van bőven: 30 pozsonyi mérő búza, 2 öl szalma, 8 m. fa és 10 kor. irodaátalány.

Hát ez bizony nem valami nagyon sillinges, de elég nagyon gebhárdos zsákmány. De azért csak rajta! neki ennek az Eldorádónak! Hanem azért én is szívesen megígérem, hogy amennyire befolyásomat érvényesíthetem, igyekezni fogok, hogy Schilling Gebhardt úr részére a koronás ezüst érdemkeresztet megszerezzem. Ma még nincs!

Tanítók adóügye.

(Folytatás.)

Keresetadó.

30. Mely törvények intézkednek a keresetadóról?

Alaptörvény: 1875: XXIX. t.-cz.

Kiegészítő törvények: 1875: XLVII., 1880: XLV., 1881: Lili., 1883: X. és XLIV., 1886: XXII. és XXXVII.

*

31. Mily jövedelem tartozik keresetadó alá?

Minden jövedelem, amely kézi munkából, ipar- és

kereskedelmi üzletből, szorosabb értelemben vett szellemi (értelmi) és bármi más haszonhajtó foglalkozásból és üzletből, végre a föld-, ház- és tőkekamat adónál tekintetbe nem vett személyes keresetből származik (1875: XXIX. t.-cz. 1. §.)

*

32. Kire vettetik ki a keresetadó?

A családfőre és a 16. életévet betöltött családtagokra vettetik ki (1875: XXIX. t.-cz. 4. §.)

*

33. Azon családtagok, kik valamely képezdének tanítványai, keresetadó alá esnek-e?

Nem (1875: XXIX. t.-cz. 4. §.)

*

34. Keresetképtelen családtagok után jár-e keresetadó?

A keresetadó alá eső családfők keresetképtelen családtagjaik után is tartoznak keresetadót fizetni (1911/1893. p. ü. bir. hat.)

*

I. oszt. keresetadó.

35. Kik tartoznak a kér. adó I. osztályába?

Ide tartoznak:

a) a mezőgazdasági és a gyárakban, kereskedelmi és iparűzletekben és vállalatokban cselédminőségben alkalmazott egyének, bányamunkások (1877: 34.613 P. K. 1877: 26.;) azon saját ingatlannal nem biró felesek, kik oly kisebb terjedelmű földeket művelnek felében, melyeknek megművelésére saját háznépük s igaerejük is elegendő (1887: 21.579. P. K. 1887: 18.);

b) a házi cselédek és napszámosok (L. 1883: X. t.-cz.);

c) gyárakban, kereskedelmi és iparűzletekben és vállalatokban alkalmazott segédek és segédmunkások, ha 80 koronánál több havi díjat nem húznak vagy, ha darabszámra dolgoznak;

d) a napi díjasok, évi vagy havi állandó fizetést nem húzó írnokok és általában az írásbeli, számviteli, vagy felügyelői teendőket valamely intézetben, üzletben, vállalatban állandó alkalmaztatás nélkül végző olyan egyének, k k foglalkozásuknál fogva sem a felsoroltak közé, sem a többi osztályok valamelyikébe nem tartoznak;

e) segéd nélkül dolgozó önálló kézműiparosok;

f) kis- és nagyközségekben segédekkel dolgozó kézműiparosok;

g) az állandó űzlethely nélkül működő házalók (1875:: XXIX. t.-cz. 2. §. I.)

*

II. oszt. keresetadó.

36. Kik tartoznak a II. oszt. kér. adó alá ?

Ide tartoznak:

a) a föld- és házbirtokosok és a házközösségek

fejei;

b) azok, akik tőkekamat- és járadékadóval vannak megróva (1875: XLVII. t.-cz. 13. §.)

*

III. oszt. keresető dó.

37. Kik tartoznak a III. oszt. kér. adó alá?

Ide tartoznak:

a) a haszonbérlők;

b) a gyárosok, iparosok, az I. oszt. e) és f) pontja alatt említettek kivételével;

c) a bankárok, kereskedők, (kalmárok, szatócsok) és gyógyszerészek s általában mindazok, kik valamely haszonhajtó üzletet folytatnak ;

d) mindazok, kik évi vagy havi fizetéssel vagy tiszteletdíjjal egybe nem kötött szellemi, értelmi vagy művészi foglalkozást űznek, u. m.: ügyvédek, mérnökök, orvosok, sebészek, szülészek, szülésznők, írók, művészek, magántanárok, tanítók, stb., végre a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek igazgatói és azok igazgató-tanácsának tagjai jelenléti jegyekért járó összegekre nézve (1875: XXIX. t.-cz. 2. §. III.)

*

IV. oszt. keresetadó.

38. Kik tartoznak a IV. oszt. kér. adó alá?

Ide tartoznak:

a) az állandó fizetést, nyug-, kegy- vagy tiszteletdíjat húzó állami, törvényhatósági, közalapítványi, községi, egyházi, társulati és magántisztek, tisztviselők, hivatalnokok, közegek, nyug- vagy kegy díj at húzó özvegyek;

b) állandó alkalmazásban levő üzletvezetők, felügyelők, kezelők, könyvvivők, pénztárnokok s általában a 80 koronánál több havi díjat húzó segédek, segédmunkások;

c) állandó fizetést húzó lelkészek, tanárok, tanítók, nevelők, írók, művészek:

d) végre a hivatalszolgák (1875: XXIX. t.-cz. 2. §. IV.)

*

39. Kik nem tartoznak a IV. oszt. kér. adó alá?

A kér. adó IV. oszt. alá nem tartoznak:

azon nyug- és segélydíjak, melyeket testületek és egyletek által alakított alapokból ugyan e testületek és egyletek tagjai vagy özvegyeik és árváik húznak (1875: XXIX. t.-cz. 5. §. f) pont.);

tényleg szolgálatban álló vagy nyugalmazott állami és törvényhatósági tisztviselők hitvesei és gyermekei amennyiben velük közös háztartásban élnek és külön keresetet nem űznek (1875: XXIX. t.-cz. 5. §. g) pont.)