Nemzeti Népművelés, 1906 (1-10. szám)
1906-08-15 / 1. szám
1906. augusztus 15. 13 NEMZETI NÉPMŰVELÉS és szőlőtermelésünk, vagy legalább is nem volna az olyan intenzív, mint a milyen intenzivitást e tekintetben a méhészetet kiterjedtebb mértékben űző vidékek gazdálkodási, haszon- és virágkertészeti s gyümölcs- és szőlőtermelési viszonyai felmutathatnak. Ezen állítás az első tekintetre merész paradoxonnak tűnik fel; de ha tudjuk azt, amit a növényélet legfelületesebb ismerőjének is tudnia kell, hogy t. i. a növényzet párosodása az úgynevezett himpornak a virág női ivarszervével: a bibével, vagyis a későbbi gyümölcscsel vagy maggal való érintkezésbe-jövetele utján történik, s ha figyelembe veszszük, hogy ezen érintkezésbe-jövetel nélkül a virág meg nem termékenyülhet és igy gyümölcs- vagy magképződés sem jöhet létre, ezen megtermékenyülés processusát pedig legbiztosabban a méhek közvetítik, midőn virágról virágra szállva, egyik virágnak himporát a másik virágra áthurczolják: könnyen beláthatjuk a méheknek a növényvilág megtermékenyülésére s ezáltal az átalános közgazdászaira kiható rendkívüli fontosságát. Tagadhatatlan tény ugyan, hogy a bölcs anyatermészet kellőképen gondoskodott róla, hogy a növényvilág ivari életfolyamata minden külső behatás nélkül önmagában is biztosítva legyen. Ezért helyezte a természet a növény ivarszerveit: a termékenyítő himport tartalmazó porodát és a meg- termékenyülésre hivatott női ivarszervet: a bibét a legtöbb növénynél, az úgynevezett him-nős viráguaknál, ugyanazon egyed ugyanazon virágkelyhébe, hogy a megtermékenyülés a legközvetetlenebb érintkezés által biztosi va legyen, noha — mint tudjuk — számos olyan növény is van, az u. n. egylakiak, melyeknél a him- és női ivarszervek — mint a diónál, mogyorónál, kukoriczánál stb. — ugyanazon egyed külön-külön részén, — sőt olyanok is nagy számmal vannak, az u. n. kétlakiak, mint a fűz, kender, spárga, nyír stb. melyeken az ivarszervek teljesen külön növény- egyeden — még pedig egyiken a porodák, másikon a bibék vannak elhelyezve, mely két utóbbinál, az úgynevezett egy- és kétlaki növényeknél tehát a megtermékenyülés természetesen nem is történhetik oly biztos közvetetlen- séggel, mint az első helyen említett himnősöknél, amazoknál tehát a himpor közvetítés utján való áthurczolása már feltétlenül szükséges követelmény, hol tehát már a méhek rendeltetésszerű hivatása vár betöltésre. A természetnek azonban nemcsak ezen egy- és két- lakiaknál, hanem átalában az összes növényzetnél szükséges volt a megtermékenyülés közvetítéséről gondoskodnia, hogy egy igen fontos természeti törvény érvényesülését biztosítsa. Köztudomású ugyanis azon természeti törvény, hogy nemcsak az állat-, hanem a növényországban is elsatnyul idővel minden faj, melyeknél ugyanazon egyedek vagy ezeknek származékai közt hosszabb időn keresztül vér- felujüás nélkül történik a párosodás; ezért szükséges az állattenyésztésnél a fajok keresztezése, vagyis időnkint más fajokkal való párosítása, mivel enélkül az állatok idővel elsatnyulnának. Ép igy szükséges a növényországban is ezen vér- felujítás, ezen faj keresztezés, mely a természetben mintegy észrevétlenül, de hatásában világosan felismerhetőleg történik. Ezen fajkeresztezés a növényzetnél akkép jön létre, hogy részben a szél is, de legbiztosabban a méhek és a méhtele rovarok, midőn a virágok kelyhébe mézért és himporért belészállanak, a testöket fedő apró szőrözetre tapadó himport egyik virágból a másikba átviszik, tehát egyik virágnak bibéjét, vagyis női ivarszervét a másik virágból testökre szedett tomporral megtermékenyítik s ezáltal egyrészt közvetítik a növényzet biztos meg- termékenyülését, másrészt a faj keresztezés által meggátolják a növényvilág degenerálód,ását, elfajzását, sőt - mint mikor a kertész finom ecsetével egyik virág himporát egy másik virág kelyhébe vezeti át — aj válfajok létrejön eleiét is közvetíthetik. Azon netaláni ellenvetésre, hogy a megtermékenyülés processusának és újabb válfajok keletkezésének előmozdítását nem csak a méhek eszközük, — sőt éppen azon körülmény, hogy a növényzet a föld egész kerekségén, tehát ott is megtermékenyül már millió és millió évek óta s ott is jönnek létre újabb válfajok, hol egyátalában nincsen semmi méhtenyésztés, — röviden csak az a feleletünk, hogy igenis, megtermékenyülhet és meg is termé- kenyül s keletkezhetnek újabb fajok is, amit a fentebbiekben magunk sem tagadtunk meg, — de bátran és határozottan ki merjük mondani, hogy: a himpornak a bibével való természetes érintkezésbe jövetelén kívül annak valamely idegen befolyás által való rendszeres áthurczolása a növénytermelés intenzivitását s újabb válfajok keletkezését feltétlenül előmozdítja; hogy ezen áthurczolást legközvetetlenebb ül csak a méhek eszközlik, mert ez kizárólag csak a méheknek természettől megszabott létczéljok és rendeltetésök, s hogy a méhészét kisebb vagy nagyobb mértékben való elterjedettsége úgy a statisztika, mint a köztapasztalat bizonyítása szerint mindig biztos fokmérője valamely vidéken az átalános mezei gazdálkodás, a haszon- és virág-kertészet s a gyümölcs- és szőlőtermelés inten- zivitásának. Ezért érdemel figyelmet a méhészet, mint igen fontos gazdasági tényező. Pataki Béla. Különös figyelmébe ajánljuk olvasóinknál; azon körülményt, hogy lapunk kiadója mindenkinek, aki a Nemzeti Népművelésre legalább egg félévre előfizet, a Székely-féle beszéd- és értelem gyakorlati munkát, mely két vaskos kötetben órák szerint tárgyalja, a teljes anyagot, 4.40 helyett 2.40 koronáért adja. A ki kitűnő munkához akar jutni, annak nagyon ajánljuk ezen kedvezmény igénybe vételét, SZRKOKTRTR5. Az orsz. mágy. gyorsíró szakiskola. (Budapest, Báthory-u. 3.) tanfolyamaira nők és férfiak egyaránt bármely napon beiratkozhatnak. Beiratási díj nincs. Vannak reggeli, délelőtti, délutáni és esti tanfolyamok. A növendékek csoportonként minden másodnapon 2 — 3 órai tanításban részesülnek. A tanfolyam rendesen 3 hónapig tart. Az egyes tanfolyamok díja 30 korona. Az orsz. női gyorsíró=egyesület gyorsírási tanfolyamai 3 hónapig tartanak. Díjak: a levelező gyorsírási tanfolyamokon 20 K, a vita gyorsírási tanfolyamokon 30 K. A gépirási tanfolyamokon a díjak ezek: egy rendszeren 20 K, két féle rendszeren 30 K, az összes rendszereken 40 K. Beirási díj 5 K. Az intézet helyisége: Budapest, VII., Kazinczy-u. 3. sz. Az állatorvosi főiskolán a beírások az első fél évre szeptember 1—8-ig, a másodikra január 10-17-ig tartatnak. A szeptember 9-15-ig, ill. január 18-25-ig jelentkezők csak kérvényre iratkozhatnak be. Ezen túl földművelésügyi miniszteri engedély kell. A hallgatók: rendesek és rendkívüliek. Rendesek azok, a kik az előirt tanulmányok bevégzése után állatorvosi oklevelet nyerhetnek. Rendkívüliek azok, kik csak
