Baráth Béla Levente: „Földbegyökerezés és égbe fogózás...” A Tiszántúli Református Egyházkerület története Baltazár Dezső püspöki tevékenységének tükrében (1911-1920) - Nemzet, egyház, művelődés 10. (Sárospatak, 2014)

3. „Ha a tökéletesedés célja felé törni van benne vágy és akarat...” - III.2 Az iskolaügy és az egyetemalapítás kérdésköre - III.2. a Az egyházkerületi közoktatásügy helyzete és reformja

szédeket tartott ezeken az alkalmakon, melyek szintén hozzájárultak or­szágos népszerűségéhez és püspökké választását is nagyban elősegítették. Püspökségének első éveiben is központi kérdésnek tekintette a Kálvi- neumok felállítását. Sőt összekapcsolta azt püspöki kötelezettségeivel. Az első két esztendőben vizitációit aszerint osztotta be, hogy részt vehessen ezeken a jótékonysági alkalmakon. így tett látogatást 1912-ben a berety- tyóújfalui, gégényi, hódmezővásárhelyi, makói, mezőtúri, szatmári, szege­di, szeghalmi, tiszafüredi egyházközségekben. A Kálvineum-ünnepéllyel összekapcsolt vizitációk - pusztán a püspök jelenléte miatt is - több ezres tömegeket mozdítottak meg az alföldi mezővárosokban.214 Baltazár Dezső a lelkész-árvák támogatásának céljával felállított intézetet olyan orszá­gos ügynek tekintette, mely az általa „a magyar nemzeti kultúra palástos apostolainak” is nevezett református lelkészeknek elégtételt ad történelmi 2,4 Ld. pl. TtREL 1.1. e) 14. d. 947/1914. Ezeknek a korabeli egyházi életet meghatározó rendezvényeknek hű képét adja a Debreceni Protestáns Lap beszámolója az 1912. június 30-i berettyóújfalui látogatásról. (A Kálvineumért = DPL 1912. 427-428.) Az esperes, az egyházmegyei gondnok, az egyházkerületi jegyző és az egyházkerüle­ti pénztárnok kíséretében érkező püspököt már a vasútállomáson hatalmas tömeg fogadta. [Baltazár Dezső ahova csak tehette vonaton utazott. Már püspökké válasz­tása előtt, mint a Lelkészegyesület szerkesztője a MÁV-tól első osztályra szóló sza­bad jegyet kapott.] ,A főszolgabíró lelkes szavakkal köszöntötte az érkezőt, iskolás leánykák százai, tűzoltó egyesület, lovas bandérium emelte az ünnepélyes fogadás fényét. A kocsik sokasága olyan nagy volt, hogy a városba való bevonulás kibontako­zására, a menet megindulására, elrendezésére, majdnem félórai időt kellett igénybe venni. Az utcákon, de még inkább a templom környékén több ezernyi főből álló kö­zönség éljenzett. A templom előtt Zih Sándor berettyóújfalui lelkész szónoki hévvel, lelkesedéssel üdvözölte a püspökünket, mire a püspök meghatottan és szeretettel válaszolt. A lelkész leánykája gyönyörű virágcsokrot adott át.” Ezután következett az istentisztelet, ahol Baltazár Dezső előimát mondott és egy művészi énekszóló hang­zott el orgonakíséret mellett. Ezután a parókián a presbiterek, a tanítói kar, a római katolikus egyház, az izraelita hitközség, a községi elöljáróság, a járási szolgabíróság, a királyi járásbíróság és a helyi ipartestület képviselőivel találkozott. A részvevők üdvözölték a vendéget és ő nagy megelégedésükre külön-külön találó szavakkal vá­laszolt nekik. Ezután presbiteri ülés alkalmán tartották a „generalis visitatio”-t. A püspök a presbitereknek feltett kérdésekkel igyekezett felmérni a gyülekezet viszo­nyait, miközben az egyházkerületi pénztárnok a tavalyi év presbiteri jegyzőkönyveit és számadását vizsgálta át. Ezután a díszvacsora következett, ahol a lelkész családja mintegy harminc-negyven vendéget látott el. A vacsorán az egyházközség főgond­noka Némethy Károly belügyi államtitkár is részt vett, akinek apja berettyóújfalui lelkész volt. Már itt felajánlások történtek a Kálvineum javára. Ezután kilenc órától tartották magát a jótékonysági estet; a zsúfolásig megtelt templomban az esperes és a püspök beszédét hangverseny kísérte. 94

Next

/
Thumbnails
Contents