Baráth Béla Levente: „Földbegyökerezés és égbe fogózás...” A Tiszántúli Református Egyházkerület története Baltazár Dezső püspöki tevékenységének tükrében (1911-1920) - Nemzet, egyház, művelődés 10. (Sárospatak, 2014)

3. „Ha a tökéletesedés célja felé törni van benne vágy és akarat...” - III.2 Az iskolaügy és az egyetemalapítás kérdésköre - III.2. a Az egyházkerületi közoktatásügy helyzete és reformja

zása.208 A Kálvineumok209 felállításának gondolata - ahol a lelkész-árvák, de a rossz anyagi helyzetben lévő lelkészek gyermekei is ingyen, vagy nagy kedvezményekkel lakhatnak és tanulhatnak - Juhász László győrteleki lelkésztől származott. Valóban szomorú olvasni Baltazár levelezésében azoknak a lelkészözvegyeknek és -árváknak az írásait, akiknek sorsát a szegénység mellett a velük szemben megnyilatkozó társadalmi elvárások is nehezítették. Az 1908-as budapesti ORLE közgyűlésen felvetett gondolat nagy ívű pályát futott be és széleskörű társadalmi támogatásra talált. 1909-re - nyilván Baltazár közreműködésére - Hajdúböszörmény felaján208 A Kálvineum volt az egyházkerület területén az első olyan intézmény, mely a modern középiskolai kollégium eszményét testesítette meg. Ezt a középiskolai nevelésünket gyakorlatilag a mai napig is meghatározó nevelési elképzelést Dóczy Imre így foglalta össze 1914-ben: „Ma az internátusbán nevelő intézetre van szükségünk, mely a családi nevelés melegét pótolja. A középiskolát úgy is azzal vádolják, hogy inkább csak tanít, mint nevel. S még ha Herbait álláspontjára helyezkedünk is, mely szerint minden tanítás egyúttal nevelés is, amennyiben cselekvésünk rugójává a belátást teszi, akkor is nagy áldásnak kell tartanunk a köznevelésre, ha a középiskola mellett, mely első renden az intellektuális erőket fejti ki, olyan internátus állhat fenn, mely pedagógiai vezetés alatt a társas együttéléssel a jellemet alakítja, a szív és kedély művelését ápolja, szilárd felügyeletével az önfegyelmezést alapozza meg. Közéletünk erkölcsi lazulásának szomorú jelenségei s korunk szociális viszonyai, - midőn a családi kör sem mindig meleg fészke többé az erkölcsi nevelésnek s midőn az anyagi érdekek után törő szülék is szívesen szabadulnak a nevelés gondjaitól s örömmel ruházzák a hivatott pedagógusokra, - szinte követelik e nevelő intézeteket, hogy legyen legalább egy sziget társadalmunkban, ahol az erkölcsi világrend törvényei uralkodnak. Ugyanazért a modern internátusnak elengedhetetlen feltétele a szakszerű pedagógiai vezetés, hogy az igazgató és családja s a szintén tanári hivatású felügyelők, ne csak bent lakjanak az intézetben, hanem az ifjúsággal együtt étkezzenek, úgyszólván velők együtt éljenek s mintegy közös családot alkossanak, hogy tőlük az ifjúság ne csak szellemi műveltséget, hanem ildomosságot is tanuljon, a közös munkaórák mindig tanári felügyelet mellett folyjanak, hogy a növendékek, ha kell, útbaigazításban, ha kell fegyelemben részesüljenek; a rend és tisztaság biztosítékai, a világos tanuló és egészséges hálótermek, az esztétikai képzést, a valláserkölcsi nevelést szolgáló segédeszközök és alkalmak, a testi ügyességet és testi nevelést előmozdító szlöjd- és tornatermek, a növendékektől művelhető kert és játékra alkalmas tér s mindez rendszeres felügyelet alatt.

Jól tudom, hogy az internátusi nevelésnek is meg vannak a maga eredendő bűnei, rossz szokások egymástól elsajátítása s a néma bűnök, melyek a serdülő korban ott leselkednek minden társas nevelésnél a gyermeki ártatlanságra; de mindezt mérsékelni, enyhíteni az intenzív felügyelet s a rendszeres foglalkoztatás feladata.” (Dóczy Imre, 1913. 57-58.)

209 Magát a Kálvineum elnevezést 1909-től, a Kálvin születésének 400 éves évfordulójára rendezett ünnepségek hatására kezdték el használni.

92