Baráth Béla Levente: „Földbegyökerezés és égbe fogózás...” A Tiszántúli Református Egyházkerület története Baltazár Dezső püspöki tevékenységének tükrében (1911-1920) - Nemzet, egyház, művelődés 10. (Sárospatak, 2014)
2. Baltazár Dezső pályafutása és püspökké választása - II.3 „Református püspököt választunk hékásom, nem római pápát
II. 3 „REFORMÁTUS PÜSPÖKÖT VÁLASZTUNK HÉKÁSOM, NEM RÓMAI PÁPÁT” Az 1911-es választásokat - a szinte egyhangú végeredményre hivatkozva - a korábbi irodalom úgy mutatta be, mintha az szinte teljesen konfliktusmentes lett volna. A ránk maradt források átolvasása azonban inkább Baltazár Dezső támogatóinak tudatos és jól szervezett választási taktikájának sikerére világít rá. Egyrészt az ORLE tagságának és vezérkarának egységes fellépése, másrészt Dégenfeld József személyes kiállása volt a biztos siker záloga. Az elsőt az előzmények ismerete alapján szinte természetesnek vehetjük, a második mögött azonban már határozott politikai motivációkat kell feltételeznünk.120 Amikor a társadalmi, politikai konfliktusok még egy-egy presbiterválasztást is meghatároztak, naivitás is volna azt gondolni, hogy ezekből éppen a tiszántúli püspökválasztás képezett volna kivételt. Ez a kérdés hónapokon keresztül foglalkoztatta az országos közvéleményt. A rendelkezésünkre álló források alapján a korábbi püspök halála és az új választást elrendelő egyházkerületi közgyűlés közötti eseményeket a következőképpen rekonstruálhatjuk. 1911. március 25-én Erőss Lajos váratlanul meghalt.121 A püspök végakarata alapján Dégenfeld József még aznap felkérte Baltazár Dezsőt, hogy a temetés során Püspökladányban a sírnál rövid imát mondjon.122 Három nap múlva, Erőss Lajos temetésének napján rendkívüli egyházkerületi közgyűlés is búcsúzott a püspöktől. Dégenfeld József bizalmas beszélgetésekben közölte a jelenlévő egyházmegyei képviselőkkel, hogy ő Baltazár Dezső püspökjelöltségét támogatja.123 120 Ezekkel kapcsolatban Irinyi Károly meggyőző álláspontja szerint „Baltazárt intel- lektualitása, teológiai felkészültsége, személyes, a püspökséghez szükséges kvalitásai mellett speciális politikai szándékok is hozzásegítették a püspöki székhez. A maga szelektív, s igen aktív liberalizmusával a leginkább alkalmasnak bizonyult Tisza István konzervatív, de liberális eszközökkel is operáló politikai mechanizmusának a képviseletére. Dégenfeld is főként ezért pártfogolta Baltazár püspökségét.” (Irinyi Károly, 2002.) 121 1911. március 18-án vakbélműtéte volt, ennek során derült ki, hogy egy korábbi balesete miatt súlyos béltályog alakult ki szerveztében és ez okozta problémáit. Az orvosi beavatkozás során ezt is korrigálni igyekeztek. Előbb úgy tűnt, hogy a műtét sikerült, de a püspök pár nap múlva mégis életét vesztette. 122 Dégenfeld József levele Baltazár Dezsőhöz = TtREL 1.1. e) 12. d. 123 Másnap egy szatmár megyei lelkész így számolt be a kulisszák mögött zajló eseményekről: „Hát tegnap Juhásszal [Juhász László győrteleki lp.] mi már itt nálam 55
