Baráth Béla Levente: „Földbegyökerezés és égbe fogózás...” A Tiszántúli Református Egyházkerület története Baltazár Dezső püspöki tevékenységének tükrében (1911-1920) - Nemzet, egyház, művelődés 10. (Sárospatak, 2014)

2. Baltazár Dezső pályafutása és püspökké választása - II.2 Egyházi pályafutásának állomásai, politikai nezetei és szerepvállalása

tagságát a koalíciós korszakban a meghasonlások ellenére is vállalta, de fokozatosan eltávolodott attól. Végül is akkor lépett ki a pártból, amikor a Munkapárt színeiben képviselő jelöltséget vállalt a nyírbátori szavazókörzetben.* 106

Mint említettem, politikai szemléletmódját erőteljes hatás érte a mérsékelt szociáldemokrácia felől is. A romló gazdasági helyzetben, az állami gondoskodás hiányában tragikus szociális viszonyok alakultak ki, melyek sok lelkésztársához hasonlóan Baltazárt is mélyen megérintették. 1903 nyarán lelkipásztori szolgálata során kellett szembesülnie a gyülekezeti életet is befolyásoló társadalmi feszültségekkel. A hajdúszoboszlói aratómunkások között lelkésztársa, Soltész László egyházi adóval kapcsolatos megjegyzései miatt egyházellenes mozgolódás támadt.1071904 őszén ennek az agrárszocialista mozgalomnak a hatására alakították meg a hajdúszoboszlói népkört, melynek ideiglenes elnöke Baltazár Dezső lett. A népkör alapszabályát a megyei hatóságok nem hagyták jóvá. Az elutasítást Rásó Gyula alispán azzal indokolta, hogy annak a „szocialisztikus tanokat ferde irányban hirdető többsége az osztályok és különösen a papság ellen fog lázítani”.108 Baltazár másként ítélte meg a helyzetet, ő ezt a fórumot éppen a mezőgazdaságból élők helyi érdekegyeztető fórumává kívánta tenni, és igyekezett bevonni munkájába az „előkelőbb és helyes gondolkodású gazdaközösséget” is. A népkör törvényesítése érdekében kétszer is fellebbezést nyújtott be a belügyminisztériumba, de kérvényeit elutasították.109

E szervezkedés révén szoros kapcsolatba került a Mezőfi-féle Szociáldemokrata Párttal.110 Noha a Tanácsköztársaság alatt ellene indított perben mást vallott, később párthoz fűződő kapcsolatáról így nyilatkozott: „...a pártba formálisan, tényleg mint rendes tag, nem léptem be soha; de

cseit.” Szabó Lajos nyírbátori lelkész levele Baltazár Dezsó'höz = TtREL 1.1. e) 13 d. 733/1913106 Baltazáréhoz hasonló megfontolások következtében 1913-ban mások is kiléptek a pártból. Ld. Bor János levelét Baltazár Dezsőhöz = TtREL 1.1. e) 13. d. 1068/1913.

107 Baltazár Dezső, 1920./1.104-105.

108 Tarján G. Gábor, 1986. 359.

109 Hasonló eset történt néhány évvel azelőtt Békésben, ahol 1899 januárjában bel- missziói indíttatással Kecskeméti Ferenc református lelkész kezdeményezésére megalakult a Békési Földművelő Munkás Egylet. Ennek keretében pl. olyan címmel tartott előadást, mint „Krisztus a munkásosztály legjobb barátja”. Ez az egylet a 1900-as évek elejére szocialista színezetűvé vált, és a hatóságok betiltották. (Ld. Szigeti Jenő: Anyaggyűjtés a Studia et Acta V. kötetéhez. Kézirat a DRHE Reformációkutató Intézetének tulajdonában.)

1,0 Baltazár Dezső, 1920./1.104—105.

50