Baráth Béla Levente: „Földbegyökerezés és égbe fogózás...” A Tiszántúli Református Egyházkerület története Baltazár Dezső püspöki tevékenységének tükrében (1911-1920) - Nemzet, egyház, művelődés 10. (Sárospatak, 2014)

2. Baltazár Dezső pályafutása és püspökké választása - II.2 Egyházi pályafutásának állomásai, politikai nezetei és szerepvállalása

barátja, a későbbi mostohaapa-após Újvárosi Szabó Mihály felől is érték hatások. Ő Tisza Kálmán és Dégenfeld József eltökélt híveként egy jellem­zően 48-as függetlenségi választókörzetben 67-es programmal országgyű­lési képviselő volt.98 A magyar nemzeti és függetlenségi érzelmű kollégiumi közegben ő is aktívan kifejezte ezt a meggyőződését. Első évfolyamos teológiai hallgató­ként részt vett egy tüntetésen, amely az ellen a törvény ellen tiltakozott, mely a tiszti vizsgát az önkéntes szolgálatot teljesítőktől is német nyelven követelte. Az akadémiai ifjúság ekkor az egyik éjszaka macskazenét adott Dégenfeld József ablaka alatt, mire a főispán huszársággal verette szét a demonstrálókat. Egy másik esetben tanáraitól azért kapott fegyelmit, mert egy éjszaka kapuzárás után az Aranybikában” román nacionalista dalokkal mulató jogászhallgatók elleni fellépésre buzdította diáktársait.99 Az apai örökségként hozott függetlenségi beállítottsága a Tisza családnál eltöltött évek alatt tovább formálódott. Lelkészi tevékenysége első idősza­kában politikai útkeresését a nemzeti liberalizmus határozta meg, de be­folyásolták a szociáldemokrácia eszméi is. Egyházi forgolódása kezdettől fogva aktív pártpolitikai szerepvállalás­sal párosult. Politikai meggyőződését a 48-as Függetlenségi Párt tagjaként is felvállalta. Pártpolitikai pályafutásának állomásai a következőképpen alakultak: 1905-ben a Hajdú vármegyei Függetlenségi Párt alelnökévé választották, amely tisztséget még püspökként is betöltött, a pártból való 1913-as kilépéséig.100 1906 és 1910 között liberális programmal pártja or­szággyűlési képviselője volt. Azt, hogy függetlenségi párti szerepvállalása hogyan kapcsolódott ösz- sze egyházi forgolódásával, több konkrét esettel is be lehet mutatni. Pél­rákok iránt. [...] Attól kezdve, hogy a hatvanhetes kiegyezés megköttetett, politikai újságot sohasem olvasott ez a minden ismeretre és tudásra szomjúhozó lélek. El­árult hazájában - ahogy ő tartotta - nem kíváncsi reá, hogy az árulók mit csinálnak. A politikába semmi vonatkozásban sem folyt bele.” Baltazár Dezső: Édesapámról. Idézi Leel-Őssy, 2000, 22-23. 98 A nőtestvérem egy olyan hajdúböszörményi nagy hajdú családba ment féijhez, amely kiterjedt család tagjai hatvanhetes politikai pártiak voltak s a család irányító­ja, az én későbbi apósom szenvedélyes politikus is mint a Tisza Kálmán gárdájához tartozó országgyűlési képviselő. Ha egyes névnapok alkalmával édesapám összejött a családdal, vacsora után rögtön kivonult a politizáló asztaltól a gyermekek közé ...” Uo. és Czeglédy Emánuel, 1931. 13. 99 Nagy Sándor: Baltazár Dezső tanulóévei. 10. = TtREL I. 6. 3 d. 100 Baltazár Dezső, 1920/1.106. 48

Next

/
Thumbnails
Contents