Baráth Béla Levente: „Földbegyökerezés és égbe fogózás...” A Tiszántúli Református Egyházkerület története Baltazár Dezső püspöki tevékenységének tükrében (1911-1920) - Nemzet, egyház, művelődés 10. (Sárospatak, 2014)

2. Baltazár Dezső pályafutása és püspökké választása - II.1. Családi háttere, iskolái, a pályakezdés évei

ra emelve, legtöbbnyire olyanokat dicsőit vezéreiül, akik a magok hatal­mának érdekei szerint kormányozzák, viszik a nyílt tengerre, kikötőbe, zátonyra, örvénybe a jóhiszeműség által gondjaikra bízott hajót. Vissza Kálvinhoz, a mélységes buzgóságos hithez, a tiszta, szigorú erkölcsökhöz s az egyházi kormányzatnak egyetemes népuralmi elveihez, gyakorlatá­hoz. Enélkül a program nélkül, ennek végrehajtása és érvényesítése nélkül gyorsan elveszünk.”59 Kálvin indíttatásai tehát nemcsak a XVI. században voltak aktuálisak, hanem irányt szabnak a mindenkori jelen számára is. S valóban, ennek a felismert igazságnak az alkalmazása hatotta át egyházi és közéleti munkáságát. Egyházi pályafutását nagyban segítette, hogy kiváló szónoki képessé­gekkel volt megáldva.69 70 Prédikációs kötetei és a legkülönbözőbb formában megjelentetett beszédei tanúsága szerint igehirdetéseit gondosan, részle­tekbe menően kidolgozta. A maitól elütő, terjengős-patetikus hangvétel ellenére is kitartó olvasó számára feltűnik, hogy igehirdetési stílusát bib- likusság, szilárd teológiai látásmód, a gyülekezet szociális helyzetét, törté­nelmi szituációját messzemenően figyelembe vevő gyülekezetszerűség és egészen sajátos, erősen profetikus hangvétel jellemezte. Ezek együtt ered­ményezték, hogy korának egyik legnépszerűbb igehirdetőjévé vált. Teológiai tanulmányait 1894-ben fejezte be, majd tanára, Erdős József támogatásával 1894-1898 között nevelői állást kapott a Tisza családnál.71 Az első esztendőben tanítványát, aki a család debreceni főgimnáziumhoz kötődő hagyományaival szemben egy budapesti gimnázium magántanu­lója volt, érettségire készítette elő. Ezzel párhuzamosan folytatta jogi ta­nulmányait a budapesti egyetemen.721895-1897 között, inkább már tanu­69 Az alsószabolcs-hajdúvidéki egyházmegye 1909. szeptemberi gyűlésén elhangzott beszédéből idézi Bakóczy Endre: i. m. 11. 70 „Egyetlen beszéde elégséges volt arra, hogy meghódítsa a közönséget. Már megje­lenése is tekintélyt parancsoló. Szép, férfias alak. Igazi magyar tipus. Hangja hatal­mas szép bariton hang, melyet mesterien használ minden mesterkéltség nélkül.” A Székelyudvarhelyi „Udvarhelyi Híradó” újságírója 1915-ben jellemezte így, amikor II. harctéri útja során végzett igehirdetői szolgálatot a városban, számos hasonló hangvételű leírást is olvashatunk róla. 71 A Tisza-család és a Kollégium kapcsolatához ld. Barcza József - Csohány János, 1994; 72 Jogi tanulmányait voltaképpen már debreceni teológusként megkezdte. Az itte­ni jogakadémián letett vizsgáit a budapesti egyetemen beszámították, ez egy tanév előny volt a számára. A jogakadémiák és az egyetemi szintű jogászképzés igényszint­je között a korban jelentős különbségek voltak. A hosszabb tanulmányi idő mellett a professzori kar magasabb nívója is biztosította ezt az előnyt, csak az egyetemi szin­38

Next

/
Thumbnails
Contents