Baráth Béla Levente: „Földbegyökerezés és égbe fogózás...” A Tiszántúli Református Egyházkerület története Baltazár Dezső püspöki tevékenységének tükrében (1911-1920) - Nemzet, egyház, művelődés 10. (Sárospatak, 2014)

5. „A VÁDAT MEGÉRTETTEM, HATÁROZOTTAN TAGADOM” - V.2 Román megszállás alatt - V.2.c Az egyházi élet újrarendeződése

Az állami iskolák épületeit nekünk - ha üresek - sem akarják használatunkra adni, ha szerződéssel államnak átadottak voltak - visszaadni. A román nyelv tanítását heti 26 órán át követelik a gimnáziumban, megfelelően más iskolákban. Egyebekről e sorok vivője részletesen tájékoztat.”465

Nagy Károly helyzetfelmérése alapján is csak az angolszász protestánsok segítségében reménykedtek. Baltazár Dezsőt és a zsinati tagokat arra kérte: „Ha nem mehetünk fel, gondoljatok Ti reánk. Szóljanak szabadabban azok, kiknek nem kell megtorlástól tartani, a többi járuljon hozzá. Első dolog légyen folyamodni külföldi testvéreinkhez, ha még lehet arról beszélni, területi integritásunknak védelméért, mindenesetre egyházi egységünkért, ha nem marad más hátra vallásunk védelméért, egyházunk autonómiájának biztosításáért s megillető (szám, adózás és kultúrmun- kánk szerint) államsegélyek kikötéséért.” Ez november 11-én történt meg: Dégenfeld József és Baltazár Dezső levélben fordult Clark antant megbízotthoz.466 Általa az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia, mint protestáns nagyhatalmak támogatását szerették volna megszerezni egyházunk egységének megmentése érdekében. Ebben ismertették, hogy a környező államok katonai csapatainak bevonulása óta a megszállt területek egyházközségeivel lehetetlenné vált a kapcsolattartás. Ami annak ellenére tétlenségre kárhoztatja az egyházi vezetőket, hogy a rendszertelen hírekből lelkészek testi és lelki zaklatásairól, iskolák bezárásáról vagy elvételéről értesülnek. Szomorú tényként állapították meg: „Mindaz, ami egyházainkkal és iskoláinkkal a megszállott területeken ma történik, valóságos megtagadása azoknak a magasztos elveknek, melyeket a nemzeti és felekezeti kisebbségek védelme címén a győztes hatalmak zászlaikra írtak.” Kérték ezeknek az állapotoknak a tényszerű kivizsgálását és a visz- szaélések elleni fellépést.

Kérdésesnek tartották, hogy vajon az eddigi békeszerződésekbe felvett általános jellegű kikötések elégségesek lesznek-e az idegen fennhatóság alá jutó reformátusság kisebbségi jogainak védelmére. Inkább az tűnt valószínűnek előttük, hogy az új országhatáron túlra kerülő területek amúgy is kisebb létszámú és szegényebb egyházrészei „...az eddigi állami és felsőbb egyházi támogatás nélkül összeomlanának a rájuk nehezedő anyagi terhek alatt, s leroskadnának a tervszerűen folytatott, már javában folyó zaklatás következtében”. Az elszakított területek több mint egymilliós re465 Nagy Károly levele Baltazár Dezsőhöz = TtREL 1.1. e) 23. d. 1851/1919.

466 TtREL 1.1. e) 23. d. 2123/1919.

195