Baráth Béla Levente: „Földbegyökerezés és égbe fogózás...” A Tiszántúli Református Egyházkerület története Baltazár Dezső püspöki tevékenységének tükrében (1911-1920) - Nemzet, egyház, művelődés 10. (Sárospatak, 2014)

5. „A VÁDAT MEGÉRTETTEM, HATÁROZOTTAN TAGADOM” - V. I. A forradalmak időszaka - V.l.c A proletárdiktatúra napjai

ndű kötelessége a lelhető legkérlelhetetlenebbül megszüntetni az egyház minden néven nevezendő működését [...]. ... ha becsukják a templomokat, produktív munkára fogják a henye papokat, máris kint van az ellen- forradalom legveszedelmesebb méregfoga...”406 A szovjetek nem tettek különbséget ez egyes felekezetek lelkészei között. Általában agresszíven léptek fel az egyházakkal szemben, az egyházi vezetők tevékenységét szoros felügyelet alá vonták, családtagjaikkal együtt zaklatások sorát kellett elviselniük.407 Baltazár Dezső esetében ez kezdetben azt jelentette, hogy a március 22-ére virradó éjszakán, a proletárdiktatúra debreceni hatalom- átvételének esetleges akadályozása esetére a vagongyári munkások tervbe vették meggyilkolását, tevékenységét ellenőrzés alatt tartották, leveleit felbontották, írásait cenzúrázták.408

Az utolsó napoktól eltekintve Debrecenben a tanácsköztársaság időszaka, számos tényező miatt, mégis kevésbé jelentett radikális átalakulást. A kevés számú kommunista miatt a városban - több napos eltéréssel - lényegileg a szociáldemokrata párt alakult át szocialista párttá, ebben az időszakban gyakorlatilag ők vették át a hatalmat. Korlátozó tényező volt, hogy az új rendszer a városban csak 32 napig volt uralmon. A régi rendőri és hivatalnoki gárdát nem tudták lecserélni, a közigazgatás és a karhatalmi erők élére - szakmailag sokszor hozzá nem értő - teljhatalmú politikai ellenőrző biztosokat állítottak. A régi igazságszolgáltatási testületek tervezett felszámolására nem maradt idejük, de - az e terület átalakításának jegyében szervezett munkások részvételével - április 10-ére egy Forradalmi Törvényszéket is létrehoztak. Ez előtt az új bíróság előtt valójában csak politikai és állambiztonsági ügyek gyors, sematikus tárgyalása történt meg.

406 Pokolba a csuhásokkal = Vörös Újság 1919. április 3.

407 A frontvonal gyors változása miatt Erdélyben rekedt Futó Zoltán esperes így emlékezett vissza a gyülekeztében történteimé: „Itthon hétszer dúlták, kutatták fel lakásomat, halálra keresve engem, amiért a hazatért túszoknak isteni tiszteletet mertem tartani. Sokszor ismételt kifakadásuk ez volt: ‘Mint egy disznót szokták úgy perzseljük fel.’ Mikor aztán engem nem találtak, Illés Sándor káplánomat ötször elhurcolták durva vallatásra, vádolva azzal, hogy a templomunk tornyából lejövő' vörös katonatisztet ő lőtte le a lelkészi iroda ablakából. Persze hogy ez nem így volt - egy román katona lőtte le.

Augusztus 6-án értem haza s a legutóbbi napokig bús magányomban éltem szomorkodva népem és egyházam, városom és híveim sorsán. Nem a külső nyomort, veszteségeket siratom - bár Szentesnek ebből is sokszorosan kijutott a része - hanem a hit, az erkölcs, a szeretet és hűség porba omlását, az egymás elleni acsarkodást.” Futó Zoltán levele Baltazár Dezsőhöz = TtREL 1.1. e) 23. d. 1914/1919.

408 Baltazár Dezső, 1920/1. 5.

171