Baráth Béla Levente: „Földbegyökerezés és égbe fogózás...” A Tiszántúli Református Egyházkerület története Baltazár Dezső püspöki tevékenységének tükrében (1911-1920) - Nemzet, egyház, művelődés 10. (Sárospatak, 2014)

5. „A VÁDAT MEGÉRTETTEM, HATÁROZOTTAN TAGADOM” - V. I. A forradalmak időszaka - V. l.a A királyi pár fogadása Debrecenben és az októberi forradalom

magyar függetlenségi eszme megcsúfolásával vádolták. A fogadás kapcsán Baltazárral szemben ellenfelei különösen arra a két mozzanatra építettek, amikor a Nagytemplomban - az 1849. évi trónfosztás helyszínén - többezres tömeg előtt megáldotta a királyi párt, majd a délelőtt rendezett fogadáson az egyházkerület nevében kinyilvánította a király iránti hűségét és hódolatát.355 A királynak mondott üdvözlő szavak, a politikai szándék egyértelmű közlése mellett azonban sokkal tartózkodóbb magatartást tükröznek: „...hódolatunk nem szolgai megalázkodás - mondta a püspök hanem szabad emberek, komoly meggyőződése szerinti meghajolás a királyság intézményének isteni származása előtt. Hűségünk nem önző hangulat szeszélye, hanem az alkotmányos királyhoz szeretet és tisztelet erejével való öntudatos, egyenlő, szilárd ragaszkodás.”356

A történések irányítása, a régi uralkodó körök és a kormány minden eltökéltsége ellenére, rövid időn belül kicsúszott a kezükből és éppen a rettegett forradalmi irányba, és ezzel együtt a történelmi Magyarország összeomlása felé haladt. A Wekerle-kormány a királyi pár debreceni fogadásának napján a katasztrofális gazdasági helyzet, a külpolitikai elszigetelődés, a belpolitikai tényezők végletes szembenállása és a nemzetiségek sikeres szeparációs törekvései miatt lemondásra kényszerült. A kívánatos politikai egység megteremtésének jegyében ezután kísérlet történt a nagykoalíció létrehozására, de Tisza István és Károlyi Mihály kibékíthetetlen nézeteltérése miatt a tárgyalások rövidesen zátonyra futottak.357 A baloldal, érezve a hatalom megragadásának kínálkozó lehetőségét - önálló szervezkedésbe kezdett. Az október 23-áról 24-ére virradó éjjelen a Függetlenségi és 48-as Párt, az Országos Polgári Radikális Párt és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt koalíciójából megalakult a forradalmi polgári átalakulás politikáját képviselő Magyar Nemzeti Tanács. Ez a kezdettől fogva ellenkormányként fellépő szervezet október 26-án közzé tett 12 pontos kiáltványában követelte a háború azonnali befejezését, a képviselőház feloszlatását, a nagyszabású birtokreformot, a gyülekezési és sajtószabadságot, az ország függetlenségének megteremtését, a nemzetiségiekkel való megbékélést - az ország területi integritásának csorbulása nélkül. Csatlakozásra szólított fel minden, a céljaival egyetértő társadalmi szervezetet. A szervezett munkásság munkástanácsokat hozott létre, hogy

355 Baltazár Dezső, 1920/1. 86-89. Baltazár Dezső ekkor elmondott beszédeit Id. DPL 1918. 350.

356 Baltazár Dezső, 1920/1. 88.

357 Juhász Nagy Sándor, 1945.191.

153