Baráth Béla Levente: „Földbegyökerezés és égbe fogózás...” A Tiszántúli Református Egyházkerület története Baltazár Dezső püspöki tevékenységének tükrében (1911-1920) - Nemzet, egyház, művelődés 10. (Sárospatak, 2014)

4. „Veszedelmes viszonyok” - IV. 2 „A lelkek megbékítésére, vigasztalására, buzdítására törekedtem” - IV.2.a A háború „frontvonalán"

nyezések után püspöki működése a konkrét helyzetnek megfelelően alakult át. Levelezése hű tükre ennek a háborús feltételekhez igazodó szervező és érdekképviselő működésnek. A nehéz helyzetbe került egyházak, lelkészek, tanítók, egyéb rászorulók ügyében évente több ezer levelet írt.

A háború kitörése után az egyik első konkrét ügy az volt, amikor 1914 őszén 55 debreceni hittanhallgató és két segédlelkész lemondott hadmentességi jogáról és katonának jelentkezett. Ez nem volt egyedi eset, ugyanebben az időszakban pozsonyi evangélikus és budapesti rabbiképzős hittanhallgatók csoportjai is hasonlóan cselekedtek.313 A debreceni „katona-teológusok” vállalkozását a püspök is felkarolta és körlevélben értesítette az esetről a gyülekezeteket314. Ennek következtében különösen nagy publicitást kapott. A számos hozzá küldött levél igazolja, hogy az egyházi közvélemény nagy lelkesedéssel vette körül a hazafias kezdeményezést. Az országos terjesztésű debreceni egyházi lapok részletekbe menően tudósítottak sorsuk alakulásáról. Innen tudjuk, hogy nagy részük - 41 személy - november 16-án esküt tett a 3. számú honvéd gyalogezredben, majd Budapesten katonai kiképzést kapott. Itt Szabó Aladár budapesti és Kiss Ferenc debreceni teológiai tanár, egyetemi rektor is lelkigondozói látogatást tett náluk. A kezdetben ünneplő hangok alábbhagytak, miután közülük már a háború első évében öten, a háború végéig pedig még kilencen vesztették életüket a harctereken.

A püspök egy másik kezdeményezést is felkarolt. A többnyire fiatal segédlelkészek, lelkészek bevonulási szándékáról értesülve javaslatot tett egy „lelkészi légió” szervezésére.315 A hadviselő országokban ez szintén nem volt egyedi jelenség. A háború első napjaiban például Schleswig-Hol- steinban és Baden-Würtenbergben is tömegesen jelentkeztek lelkészek katonai szolgálatra. A politikai és egyházi vezetés szélesebb körei azonban, kellő józanságról téve tanúbizonyságot, Németországhoz hasonlóan Magyarországon sem fogadták el a lelkészek fegyveres katonai szolgálatát.316 A honvédséggel történő hosszabb egyeztetések eredményeként, melyben Tisza István is aktívan részt vett317, a jelentkező lelkészek közül

313 Dezső László, 1941. 74.

3,4 Ld. TtREL 1.1. e) 15. d. 1827/1914.

315 A katonai szolgálatra és sebesültápolásra jelentkező lelkészek névsorát ld. TtREL I. 1. e) 15. d. 2165/1914.

316 PEIL 1914. 626., 684.; ill. Makkai Sándor: Jelek és magyarázatok = Protestáns Szemle 1914. 565.

317 Tisza István levele Baltazár Dezsőhöz = TtREL 1.1. e) 15. d. 2035/1914.

135