Baráth Béla Levente: „Földbegyökerezés és égbe fogózás...” A Tiszántúli Református Egyházkerület története Baltazár Dezső püspöki tevékenységének tükrében (1911-1920) - Nemzet, egyház, művelődés 10. (Sárospatak, 2014)

4. „Veszedelmes viszonyok” - IV. 1 .b Kapcsolatok az evangélikus testvéregyházzal, érintkezések a katolicizmussal és a zsidósággal

védelméhez a magyar állam évi 60.000 korona támogatással járult hozzá. A hajdúdorogi görög katolikus egyházmegye központja ideiglenesen Debrecen lett. Első püspöke, Miklósy István az alapítás évében, október 15-én foglalta el itt állomáshelyét. Az új püspökség felállításának folyamata számos kérdést vetett fel a reformátusság körében. Mint korábban láttuk, okot adott a protestáns püspökök fizetésének állami támogatásával kapcsolatos vitára. Az is vitákat kavart, hogy a frissen kinevezett görög katolikus püspök Debrecent választotta székhelyéül. E mögött a reformátusok debreceni befolyásának csökkentését és a katolikus egyház újabb támadását látták. Baltazár Dezső nemzeti szempontok miatt támogatta a hajdúdorogi egyházmegye létrehozását, de - féltve a református egyház helyi szupremáciáját - nem tartotta elfogadhatónak, hogy annak székhelye hosszabb távon Debrecenben maradjon. Amikor 1914 elején Miklósy István a Pesti Hírlapban olyan nyilatkozatott tett, mely szerint a dorogi püspökség „nagy nemzeti és kulturális céljait leginkább Debrecenben érheti el”, igyekezett fellépni ezekkel a tervekkel szemben.293 Amikor a városi közgyűlésen előkerült a görög katolikus püspökség debreceni elhelyezésének kérdése, Baltazár Dezső kivonult a teremből. Zsilinszky Mihály a püspök véleménynyilvánítására reagáló levelében kifejtette: „A protestáns öntudat sérelmét látom abban, hogy a magyar állam pénzén szervezett katolikus püspökség a legnagyobb ref. egyház ősi városában legyen elhelyezve”; egyben javaslatot tett arra, hogy Debrecenből és Nyíregyházáról - mint a két érintett városból - egy országos mozgalmat indítsanak útjára a felekezetek közötti jogegyenlőség elvének végrehajtása érdekében.294 A városban 1914 márciusának végén egy röpiratot is terjesztettek, mely a város által a katolikus közösségeknek juttatott különböző támogatások ellen lépett fel, a püspökség letelepítésének támogatását pedig „hallatlan paradoxonnak” nevezte.295 Májusban még a közös protestáns bizottság ülésének is elsőszámú napirendi pontjává vált a „...katolikus püspökségeknek túlnyomórészt protestáns lakosságú városokban való elhelyezése.”296 A püspökség végleges letelepedésével szembeni ellenállástól függetlenül döbbenetét és őszinte részvétet váltott ki a református közvéleményből is, amikor 1914. február 23-án postai csomagban küldött bombával merényletet követtek el a hajdúdorogi egyházmegye püspöksége ellen.

293 Ld. TtREL 1.1. e) 14. d. 129/1914.

294 TtREL 1.1. e) 14. d. 730/1914.

295 TtREL 1.1. e) 14. d. 671/1914.

296 Geduly Henrik levele Baltazár Dezsőhöz = TtREL 1.1. e) 14. d. 819/1914.

127