Baráth Béla Levente: „Földbegyökerezés és égbe fogózás...” A Tiszántúli Református Egyházkerület története Baltazár Dezső püspöki tevékenységének tükrében (1911-1920) - Nemzet, egyház, művelődés 10. (Sárospatak, 2014)
4. „Veszedelmes viszonyok” - IV. 1 .b Kapcsolatok az evangélikus testvéregyházzal, érintkezések a katolicizmussal és a zsidósággal
IV. i. b) Kapcsolatok az evangélikus testvéregyházzal, érintkezések a katolicizmussal és a zsidósággal Baltazár Dezső az állam és a felekezetek kapcsolatának kérdésében következetesen liberális alapelveket vallott. 1913-as nyírbátori programbeszédében külön hangsúlyozta: „A polgárok közötti egyenlőségnek minden vonatkozásban harcosa voltam mindig, az vagyok, az leszek. A vallási egyenlőség tekintetében is annyival inkább, mert a személyválogatást nem ismerő Istenség megsértésének tartom, ha az ő tiszteletét használják fel az emberek olyan különbségek és kiváltságok megállapítására, melyek a szeretet és testvériség kötelékeit szaggatják széjjel.” Egyik felsőházi beszédében, 1927-ben még tömörebben hirdette: „A faji megkülönböztetést a jogok, jogosítványok adásának, szerzésének, vagy megtagadásának és elvesztésének alapjául nem fogadom el. De nem fogadom el a vallási megkülönböztetést sem.”279 A korabeli politikai viszonyok között ennek a tiszteletre méltó szemléletmódnak a képviselete csak számos konfliktus vállalásával volt elképzelhető, és kezdettől fogva kijelölte a potenciális szövetségesek és ellenfelek táborát. Megválasztása után Raffay Sándor evangélikus teológiai tanár e szavakkal gratulált neki: „Én meleg szívvel üdvözöllek e munkatérre lépésednek ünnepélyes, komoly pillanatában. Egyúttal azonban szeretettel kérlek, hogy e nagyon is nehéz időkben, amikor nem annyira a külső ellenségtől, mint inkább a belső erőtlenségtől és meghasonlástól kell az evangéliumi egyházakat féltenünk: légy lelkes apostola a két testvéregyház összesimu- lásának.”280 A püspök nem csak ennek a kívánalomnak igyekezett eleget tenni a hazai evangélikusság vezetőivel folyamatos, közvetlen viszonyt ápolva. Közülük különösen a Vallásegyenlőségi Szövetség és a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság elnöke, Zsilinszky Mihály, valamint Geduly Henrik nyíregyházi lelkész, tiszavidéki püspök emelkedett ki. A kapcsolat- tartás célja a közös protestáns érdekek szavatolása volt. Zsilinszky Mihállyal már püspökké választása előtt levelezett. A tények azt mutatták, hogy az 1908-ban létrehozott szövetség a vezető pozíciókra választott államférfiak ellenérdekeltsége miatt nem tudta betölteni küldetését. Még egy-egy végrehajtó bizottsági ülés összehívása is nagy 279 Az 1927. évi január 25-ére hirdetett országgyűlés felső házának naplója. Bp. 1928. 103. 280 Raffay Sándor levele Baltazár Dezsőhöz = TtREL 1.1. e) 12. d. 709/1911. 121
