Baráth Béla Levente: „Földbegyökerezés és égbe fogózás...” A Tiszántúli Református Egyházkerület története Baltazár Dezső püspöki tevékenységének tükrében (1911-1920) - Nemzet, egyház, művelődés 10. (Sárospatak, 2014)

3. „Ha a tökéletesedés célja felé törni van benne vágy és akarat...” - III.2 Az iskolaügy és az egyetemalapítás kérdésköre - III.2. b Az egyetemalapítás és a lelkészképzés reformja

átmeneti rendelkezések között írta elő, hogy a hittudományi karnak az 1914/15-ös tanév első felében meg kell azt alkotnia és fel kell terjesztenie jóváhagyásra a minisztériumhoz. Az átmeneti időszakban a hittudományi akadémia régi szabályzata maradt érvényben.256 Ez két évig húzódott, mert a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium csak 1916. november 4-én, 157474/1916. sz. alatt tette közzé a Debreceni Egyetem Református Hittudományi Karának tanulmányi és vizsgaszabályzatát.

A fakultás történetében jelentős állomás volt a doktoráltatási jog elnyerése, ez csak még később, 1917-ben történt. A királyi szentesítés után ez év május 28-án tette közzé a minisztérium 72413/1917. sz. alatt a debreceni egyetem Református Hittudományi Karának doktori szigorlatokra és tudományos fokozatok szerzésére vonatkozó szabályzatát. Ezzel először nyílt lehetőség a magyarországi reformátusok számára saját hazájukban teológiai doktori cím szerzésére. Az előzmények ismeretében nem meglepő, hogy a kar díszdoktorai sorába elsőként Tisza Istvánt és Baltazár Dezsőt választotta.

256 Ld. a 1912:XXXVI. te. vonatkozó paragrafusát.

109