Baráth Béla Levente: „Földbegyökerezés és égbe fogózás...” A Tiszántúli Református Egyházkerület története Baltazár Dezső püspöki tevékenységének tükrében (1911-1920) - Nemzet, egyház, művelődés 10. (Sárospatak, 2014)
3. „Ha a tökéletesedés célja felé törni van benne vágy és akarat...” - III.2 Az iskolaügy és az egyetemalapítás kérdésköre - III.2. b Az egyetemalapítás és a lelkészképzés reformja
madik pontjában a Kollégium továbbra is egyházkerületi kezelésben maradó gyűjteményeinek - így a Nagykönyvtárnak - használatát, a negyedik a református hallgatók számára tett alapítványok egyházkerületi kezelését határozta meg. Az ötödik pont tulajdonképpen egy szimbolikus gesztus a debreceni oktatás református hagyományainak elismerésére, eszerint: „Az egyetemi tanév elején a megnyitó és a tanév végén a záró ünnepet megelőző istentiszteletet a teológiai tanári kar egyik tagja a debreceni református Nagytemplomban tartja s azon az egyetem rektora és tanácsa, mint hivatalos funkcionáriusok, részt vesznek.”228 A jegyzőkönyv szerint a jól előkészített ügyet a rendkívüli közgyűlésen vita nélkül szentesítették, és az abban foglaltak alapján már az egyházkerületre háruló kötelezettségek gyakorlati megvalósítására is lépéseket tettek. Tartalmi kiegészítésnek talán annak az óhajnak a kifejezését tekinthetjük, amely az akkor működő akadémiai tanárokkal kapcsolatban kifejezi, hogy közülük azok „kik a szolgálatképesség teljes mértékét megütik, az egyetemi megfelelő tanszékekre kineveztessenek”.229 Nagyon találóan summázza az egyházkerületi közgyűlésen résztvevők hangulatát egy visz- szaemlékezés, amely szerint: „Egészen érthető, hogy a miniszteri leiratok bemutatásakor valami ünnepélyes feszesség, komorság vett erőt az egyházkerületi közgyűlés tagjain, hasonló a temetések hangulatához. [...] Ám az egyházkerületi közgyűlés tudott erős lenni, tudott bízni abban, hogy a magyar nemzetre soha többé nem jön olyan idő, amelyben a református egyház életerejéhez tartozó nemzeti eszmét és lelkiismereti szabadságot az állami hatalomtól és az állami intézményektől féltenie kellene. Ebben az erős, öntudatos, felemelő bizalomban egyesülve, a megállapodást elfogadta.”230 A korabeli forrásokból egyértelműen kitűnik, hogy a korábban 228 Uo. 65. 229 Uo. 67. 230 Szentpéteri Kun Béla, 1941. 41. Az egyházkerületi közgyűlés határozatát a konvent 19x2 áprilisának végén tárgyalta. Támogató határozatában egyben a következő kikötéseket is leszögezte: „...az e tárgyban az állammal kötendő s az egyetemes kon- ventnek annak idején helybenhagyása végett bemutatandó írásbeli szerződésben kifejezetten biztosítsa a debreceni állami egyetemen a református theologiai fakultás állandó fennmaradását és annak a többi egyetemi karokkal való teljes egyenjogúságát és, hogy a teológiai szakoktatás teljessége által megkívánt tanszékek, nemkülönben a tanárjelölteknek református szellemben való képzése céljából az egyetem mellett egy református tanárképző intézet létesítésére teljes erővel törekedjék. [...] ... továbbá terjesszen számszerű részletes kimutatást a konvent elé arról, hogy mely alapok és mennyiben használhatók fel a kötendő szerződésben igényelt összegek fedezésére és a tanárképző intézet létesítésére.” MRE EK jkv 1912/105 sz. 100
