Petrőczi Éva: Holt költők társaságában. A Puritanizmuskutató Intézet és a Medgyesi Pál Puritán Kiskönyvtár emlékére - Nemzet, egyház, művelődés 9. (Sárospatak, 2014)
Ráday Gedeon, a magyar Pope
PETRŐCZI ÉVA: HOLT KÖLTŐK TÁRSASÁGÁBAN evált címkéket, epitheton ornans-okat leszaggatni, megváltoztatni mindig hálátlan, s a merész elkövető szegény fejére minden időben parazsat gyűjtő, kockázatos vállalkozás. Most mégis megkíséreljük. Évszázadok szoktatták hozzá a magyar közvélemény irodalomra (még) odafigyelő részét, hogy az 1713. október elsején, vagyis háromszáz esztendeje született könyvgyűjtőt, műfordítót, sokak mecénását, a magyar költészetet a deákosság felé terelő poétát, Ráday Gedeont „magyar Orpheuszának titulálják.228 Teljesen nyilvánvaló, hogy Ráday Gedeon ezt a „ragadványnevet” a barátja, Kazinczy-szorgalmaz- ta (sőt: kierőszakolta!) Thomas Klimess-rajz, s annak Mark Quirin által rézbe metszett változata alapján nyerte el, amely az Orpheusz második, 1790 februári füzetében jelent meg, s amely azóta is közkézen, napjainkban már a világhálón forog (7. kép).229 Ennek az Orpheusz-béli portrénak már kortársi körökben komoly visszhangja támadt, nyilvánvaló, hogy Báró ti Szabó Dávid 1791-es emlékverse, egy erősen alkalmi költemény, amelyben Ráday Gedeont meglehetősen közhelyes módon, „áldott öreg”-nek, „magyar Orfeusnak” nevezte, még fel is erősítette ezt a nem minden pontján teljesen helytálló „Orfeusz-képzetet”, amelyet szerzőnk antikossága önmagában nem indokol.230 A fentiekhez tegyük hozzá, hogy Kazinczy egy Ráday Gedeonhoz írott levélben fejtette ki a „magyar poéta Orfeusz maszkjában” értelmezését, amikor a címzett nagyhírű péceli könyvtárszobája ornamentikájának e nevezetes főszereplője kapcsán az alábbi sorokat írta. Igaz, nem az alvilágba távozott kedvesét énekével-lantjával visszaszólongató ifjú költő utódának látja-lát- tatja magát és írótársait e szövegében, hanem egy sajátos, közhasznú, művelődésszociológiai jelentőségű és nemzetboldogító dalnoknak: „Orpheus poéta volt ugyan de ez tsak a poesisra tartozik. Igen is, de az Orpheus ideája más tekintetekre is vonhat. Illyen az, h. ő jobb gondolkozást terjesztett-el a hazájában. Én igyekszem jobb ÍZLÉST el-terjeszteni.”231 Sajnálatos, hogy 228 Pályájáról: Vas Margit 1934. — A könyv vékonyka, de a lényeget több helyütt jól megragadó disszertáció. 229 E portré keletkezéstörténetéről: Révész Emese 2008. Baróti Szabó verse a következő évben, 1792-ben, a Magyar Museum az évi negyedik számának 397. oldalán jelent meg. 231 Kazinczy Ferenc levele Ráday Gedeonhoz, Tokaj, 1790. január 5. = Kazinczy Ferenc 1911, 24. 106
