Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)
Küzdelem a fiziko-teologizmus örökségével - Szőnyi Benjámin öregkori műve (Istennek Trombitája, 1790-91.)
jobban, mint az enyimben, az Kegyelmed és én körülöttem forgó isteni provi- dentiának tsudálatos paralellismusa. Debreceni Professorrá tette a nagy Isten keze kegyelmedet, azért, hogy én vásárhelyi papotska lehessek: az én utánam esett szent és ártatlan tévedés után mutatta meg a bölts Isten azt a tanátsában ki formált igaz és egyenes utat, mellyen kegyelmednek oda kellett mennie, az hová én, nem az hogy nem mentem, nem mehettem...”7 A másik levelet 1789-ben íija Szőnyi Péczeli Józsefnek. A címzett ekkor ért alkotói útjának csúcsára: országos elismerés övezi, francia nyelvű leveleket vált a műveit becsülő arisztokratákkal, író-költő kortársak figyelnek szavára, küldözgetik folyóiratának szánt írásaikat. Péczeli már öt évig időzött Nyugat-Eu- rópában, az 1780-as évek elején a türelmi rendelet már szabadabb lélegzetet ad pályakezdésének. Református prédikátor és egyházszervező ugyan Komáromban, de energiáinak jelentős részét irodalmi tevékenysége köti le. Életművében, tevékenységében inkább már a világi író-értelmiség tulajdonságai a meghatározók. Szőnyi leginkább azt fájlalja, hogy a fiatalabb nemzedék nem ismeri az ő műveit, vagy mellőzi, amiből a sebzett vásárhelyi esperes lebecsülést érez ki. Megbán- tottságában legyintő öniróniával még jelentéktelenebbnek ítéli saját munkásságát, amit a mostani pályatársak akár a Duna vizébe is hajíthatnak. Péczeli a Gyermek Fisikáját nem említette ott, ahol ezt Szőnyi pedig elvárta volna: Meséinek előszavában és jegyzeteiben: „Gyönyörködöm azokban, mellyeket elölhoz Kegyelmed a’ mesés könyvben in notis az Istennek természetbeli tsudáiról, mellyekre mostani emberek figyelmetlenül szem ügyet sem vetnek, nem tudván, vagy tudni nem akarván melly tsudálatos és sokféle portékákkal megrakott tárházában laknak a’ Nagy Istenek. Adtam vala én is erről egy kis sengétskét sub titulo: Gyermekek Fisikája. Physique des Enfants. Gondolom, nem látta ezt Kegyelmed, mert talám, az e’ féle dolgokról írt és Kegyelmedtől citált két R. Catholicus autor mellett ezt is említhette volna, avagy tsak azért, hogy a’ mieink között is találkoznak, akik e’ félékben eszmélkednek. Vagy ha látta is kegyelmed, és előhozásra méltatlannak ítélte, ezt legjobban cselekedte: mert magam is így ítélek de meis laboribus.”8 Szőnyi alkotói tevékenységét meghatározó körülményei szűkebb környezetéből is származnak. Az 1780-as években Szőnyi mind kedvezőtlenebb helyzetbe kerül gyülekezetében, sokasodnak és elmélyülnek viszálykodásai a vásárhelyi tanáccsal. Éppen 1787-től kényszerül megvívni legádázabb harcát a gőgös vásárhelyi tanácsurakkal, s lesz e harcnak megszégyenített, kisemmizett kárvallottja. Nyéki István és Füles Mihály városi jegyzők mindent elkövettek világi hatalmuk szélesítésére az egyház intézményei, szokásrendje és javadalmi rovására. Jó néhány alföldi példához hasonlóan magukhoz ragadták a papmarasz- tás jogát, és a korábbi megállapodást fölrúgva, Szőnyit hivatalából el akarták mozdítani, és kényszeríteni a parokhiális ház elhagyására. Szőnyi évekig igazát keresi úriszéknél, a Károlyiaknál, tractusnál, superintendentiánál, püspöknél. Tényleges segítséget azonban alig kap, esélyeit rontja, hogy az egyházkerületben 7 A levél a Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltárában (továbbiakban: TREL), Debrecenben található: Püspökök hátrahagyott iratai, 1.8. e . L13.1776. március 23. 8 MTA Kézirattára, Id. Pétzely József levelezése, M. ír. Lev, 143. 4-102. lev. 1789. marc. 16. Szőnyi levele egészében irodalomtörténeti jelentőségű, melynek teljes publikálása sürgető feladat. 395
