Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)
IV. Barokk, kései pietizmus, fiziko-teologizmus A termékeny Magyarország toposza Szőnyi Benjámin latin nyelvű versében
versét, amely az első Petrarca-vers fölépítését, szemléletét követi. Nagyszombati Mártonnak az Adhortatio ad regni Hungáriáé proceres című, a magyar főrangúakhoz írott törökellenes, buzdító verse is nagy terjedelemben mutatja be a termékeny Pannóniát. A költői műfajok mellett áthatja a történeti műveket is a termékenység bemutatásának szándéka; jól tükrözi ezt Oláh Miklós 1536-ban, idegen földön írott történeti-geográfiai művének, a Hungáriának 17-18. fejezete. Benne összezsúfolja mindazokat a természeti szépségeket és a gazdagságot kifejező mozzanatokat, amelyek a kortársak költészetében is jelen vannak. Ez a szemlélet a termékenységbőség toposz sok hazai szerzőjére, felhasználójára ugyanígy elmondható. Wernher Georgius latinul és németül is többször kiadott, Magyarország csodálatos vizeiről írott műve ugyan tudományos igényű, amely elsősorban a felszíni és a mélyben fakadó folyók, vizek leírására vállalkozik: De admirandis Hungáriáé aquis hypomnemation. Források, csermelyek, patakok, folyók növekvő sorrendjében tart szemlét az ország vizei fölött. Sokat ír a gyógyforrásokról, gyógyvizek-ről, az aranybányászat vizeiről. Legjobban a felvidéki hévforrások - Pöstyén és Stubnya - jellemzőit mutatja be igen részletezően, de önálló fejezetet szentel a budai gyógyító vizek leírásának is. Róluk megemlékezve azonban dicsérete fájdalommal telítődik: hiába volt ez a város Európában a legkülönb klímájú, fekvésű, leggazdagabb. Erejével, hatalmával nemcsak saját népét, országát, de másokat is oltalmazott: mára csak sirathatjuk, hogy a hódító török prédájává vált. Az értekező stílust azonban legyőzi a téma elragadtatott retorikus laudatiója: a vizek gazdagsága mellett a fertitilitas Hungáriáé szárnyaló leírása bontakozik ki, különösen a Tisza (Rex fluviorum Hungáriáé) ábrázolásánál figyelhetjük meg ezt. Itt egy egész országrész gazdagságának leírása bomlik ki, de azzal a fájdalmas lezárással: most ennek nagy részét letarolta a barbár török. 1578-79-ből származik a fertilitas toposz talán legterjedelmesebb 16. századi változata. Ekkor nyújtja be Szántó István XIII. Gergely pápának kérelmét és tervezetét egy Rómában felállítandó magyar kollégiumról. A terjedelmes beadvány meggyőzni kívánja a pápát az intézmény fölállításának szükségességéről, ezért a pápai támogatás megszerzése érdekében hosszasan taglalja az ország természeti-erkölcsi értékeit. írásműve tulajdonképpen oratio svasoria s ebben meghatározó argumentum a genus domonstrativum eszközének, a laudatiónak fölhasználása. 14 lapnyi hatalmas dicsőítés özönlik-tódul elénk: az elragadtatott csodálat és büszkeség váltakozik epikus bőségű leírásokkal. Meg-megszakítja ezt időről-időre a fájdalmas föleszmélés: mindezt most a török pusztítja, vagy zsákmányként szerezte meg magának. Egyetlen hatalmas bekezdésben zsúfolja össze mondandójának részleteit.22 Ezt a tételmondatot fejti ki Szántó, tölti meg 22 „Primum autem explicandum mihi videtur, quis olim fuerit status Pannoniae, et in quanta sit nunc constituta calamitate... Inter florentissima et opulentissima totius Europae regna nullum est, Pater Sancte, quocum non possit facile Ungaria contendere sive regionis antiquitate, sive multitudione castrorum, urbium et provinciarum, sive aeris salubritate, sive fontium et thermarum diversitate, sive camporum fertilitate agrorumque faecunditate, sive montium, vitium, vini ac metallorum omnis generis copia et varietate; sive fluminum, piscium, lacuum, pecorum, armentorum, volatilium et ferarum abundantia; sive rerum quarumcunque aliarum ad usum hominum necassariarum ubertate; sive denique populi pietate, ducum prudentia, militum fortitudine, rerumque bellicarum pericia et regum 38.5
