Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)

Szenei Molnár Albert Appendix de Idolo Lauretano című művének polemikus jelentése ikonográfiái, textuális és himnológiai értelmezésben

Idea... is ennek a küzdelemnek fontos része, különösen a Justus Lipsius körüli polémiához kapcsolódik szorosan. Ugyancsak 1616-ban adja ki a Galler-nyom- da a Johanna papissa toti orbi manifestata, adversus scripta Roberti Bellar- mini, Caesaris Baronii, Florimundi Raemundi et aliorum Papicolarum etc. című művet, amely a protestánsok egyik kedvenc becsmérlő irata volt az állítólagos női pápa történetének kíméletlen közzétételével. Florimundus Raemundus (Flori- mond de Raemond) Montaigne egy barátja volt, műve Erreur populaire de la papesse Jane címmel 1587-ben jelent meg névtelenül Bordeaux-ban. Védekezé­si stratégiája szerint a nép ostobasága (le peuple idiot) és becsaphatósága miatt terjedhetett el a női pápa hamis legendája, vagyis történeti személyiségként való értelmezését utasítja el. A szerző buzdítója és igazi inspirálója a bordeaux-i je­zsuita generális - Louis de Richeome - volt. 1587-1614 között csak latin nyelvű változata tizenkétszer jelent meg a francia és német katolikus közegben. Caesar Baronius kardinális Philipp Neri rokona volt, 1597-től a vatikáni könyvtár egyik vezetője, a pápa szűkebb környezetéhez tartozott. Fő műve az Annalées Ecclesi­astici 1588-1607 között jelent meg. Benne terjedelmes rész foglalkozik a hamis pápa hazug és ostoba történetével.3 A Gallér kiadó már 1612-ben megjelentette Guilielmus Whitakerus De Papa Romano Et Papissa Romana; Hoc est, Quadraginta Demonstrationum Nicolai Sanderi, Quöd Papa Romanus non sit Antichristus ille insignis, solida refutatio á Guilielmo Whitakero adornata: Et Assertio veritatis historiae de Papa Johanne VIII. quöd fuerit Mulier & Puerpera, contra Bellarminum & Baronium instituta A Cunrado Deckhero című iratát ugyanebben a polémiában. A kiadó részben itt is heidelbergi, hiszen az Cunradus Deckherus, a Collegium Sapienti­ae praeceptora, aki hosszadalmas ajánlásban indokolja a kiadás szükségességét. Legfontosabbnak a jezsuitákkal és Bellarminóval való küzdelmet tekinti, hiszen azok elvakultan tagadják a pápák bűneit, megtévesztő ármánykodásukat, amely­ek közül - jelképesen is - kiemelkedik Joanna Papissa esete.4 A kiadvány heidel­dett, vagyis itt igazán közelről láthatta a kiadó kiadványpolitikáját, áttekinthette az ott megjelent könyveket. Vö. Gerriet GIEBERMANN, ALBERT MOLNÁR (1574-1634), ungarischer reformier­ter Theologe und Wandergelehrter, 1615-1619 Kantor und Rektor in Oppenheim, in Oppenheimer Hefte, Heft 30/31, 2005, 2-101. 3 Elisabeth GÖSSMANN, Mulier Papa, der Skandal eines weiblichen Papstes: zur Rezepzionsge- schichte der Gestalt der Päpstin Johanna, München, Iudicium-Verlag, 1994, Kapitel IV Die große Übereinkunft: Die Päpstin - für Reformatoren wie Gegenreformatoren ein Monstrum, 110-149. 4 WHITAKERUS, 1612, 460-461: „Nam sive in Laterano, sive in Vaticano habitant, historiae nihi­lominus sua constat fides & autoritás, Johannem Papam fuisse mulierem, & peperisse puerum in quadam profectione cum per vicum Laterano aut Vaticano propinquam transiret, in solenni suppli­catione... parturiit & peperit in via..., doloribus circumventa, publice in processione peperit.” Xb 6394 jelzetű példányát a Herzog August Bibliothekben Wolfenbüttelben olvastuk. (Rövidítése a továbbiak­ban: HABW) Decker Szenei Molnár ismerőse volt, 1611-ben még levelet is váltottak, ebben Decker Szeneit az ambergi iskola conrectori állásába hívta, ami azonban nem valósult meg. Vö. SZABÓ An­drás, Szenei Molnár Albert naplója, Bp., Universitas Könyvkiadó, 2003, (Historia Litteraria, 13), 158. A személyes ismeretség még jobban valószínűsíti, hogy Molnár ismerte Decker kiadói tevékenységét, abban a Papissa-irodalomban játszott szerepét, amelynek jezsuitaellenessége más kiadványaiban is meghatározó volt. 1611-ben adja ki Oppenheimben a Gallér-kiadó a Tractatus de proprietatibus Jesuitarum continens doctrinae Jesuitarum praecipua capita...című kötetet, amelynek szerkesztője Decker volt. Decker egyébként az oppenheimi iskola rektorságában 1596-ban Szenei Molnár elődje 350

Next

/
Thumbnails
Contents